17 célkitűzés egy jobb világért – 13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen

Ez alkalommal a 13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen céllal foglalkozunk részletesebben, melynek lényege:
Sürgősen fellépni az éghajlatváltozás és hatásai ellen.
Támogass környezetvédelmi kezdeményezéseket, és mutass jó példát!

Az ENSZ által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok közül a 13. helyen a „Fellépés az éghajlatváltozás ellen” áll. Ez a cél az egyik olyan a 17 közül, amely magában foglal számos, a BME által is propagált és megvalósított tevékenységet, mely egyéb célhoz is egyaránt köthető.

A teljesség igénye nélkül ilyenek a korábban megismert napelemes rendszerekkel és az energetikai rendszerekkel kapcsolatos kutatások, az idén második alkalommal megrendezett Bringásreggeli, illetve a kapcsolódó fenntartható mobilitási tevékenységek, a reziliens infrastruktúra kérdései, vagy éppen az ivóvízellátáshoz és az egészségmegőrzéshez köthető kezdeményezések és kutatások. Ennek magyarázata, hogy a 13. SDG-hez vezető út kétfelé ágazik, és mindkét oldalnál azonosítható műegyetemi kötődés. Az első a mitigáció, vagyis az üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentése: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói és hallgatói közül talán nincs is olyan – függetlenül az általuk művelt és gyakorolt tudományterülettől -, aki ne találkozna karrierje során az adott gazdasági ágazat vagy ipari szektor által vállalt ÜHG-csökkentési céllal. Kijelenthető tehát, hogy az oktatási és kutatási tevékenységünk, valamint a BME-n diplomát szerzők szinte 100%-a rengeteg szálon kapcsolódik a mitigációs célokhoz. A második a klímaváltozás által kiváltott hatásokhoz való alkalmazkodás: a városi hősziget hatáshoz és sérülékenységhez kapcsolódó kutatások, az épületek energetikai teljesítményének a beltéri komforthoz való hozzájárulása, az ivóvízgazdálkodáshoz kötődő tudástőke, valamint a talajok CO2 megkötésével és a változó klímához alkalmazkodó gabonafajtákkal kapcsolatos kutatások mind megtalálhatóak a BME-n, azt az oktatók és a hallgatók egyaránt használják.

Az egyetemi beruházások tervezése során kiemelt figyelmet élveznek az energetikai fókuszú projektek, ezen belül is az utóbbi években a napelemek telepítése és fenntartása, illetve az épületek energiahatékonyságának növelése szempontjából is fontos lépések történtek. Jelenleg a campus 8 épülete rendelkezik napelemmel: a Baross-, Bercsényi- és Wigner Kollégium, illetve az AE, az ÉL, az I, a J és az ST épületek, és további napelemtelepítések tervezése zajlik a Martos- és Vásárhelyi Kollégium, valamint a Stoczek Menza épületét érintően. A már jelenleg is üzemelő napelemek által termelt 400 MWóra energia a belső fogyasztás csökkentését szolgálja. A BME történelmi kampusz műemléképületeinek energiahatékonysága a nyílászárócserék révén is növekszik. Ezért is volt fontos beruházás a múlt évben a K épület 73 db folyosói ablakának felújítása mely a passzítás, gumitömítések, Low-e bevonatos üvegezés alkalmazása révén növelik az energiamegtakarítást. A hatékonyság növelését segíti továbbá az R és D épületek használatimelegvíz-ellátásának korszerűsítése a gőzkiváltás megvalósítása révén. Az Egyetem energiafelhasználásával kapcsolatban  Energetikai szakreferensi vélemény készült, mely további javaslatokat is tartalmaz a jövőbeni lépések megtételére.

Említésre méltók még a történelmi campus árnyékos területei, melyek a nemrég kihelyezett madárodúkon keresztül a biodiverzitás növelésben éppúgy szerepet vállalnak, mint az előrejelzések szerint egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos napok mikro szintű ellensúlyozásában.

A 13. SDG eléréséhez a Karok különböző módon járulnak hozzá.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Erasmus mobilitásait ellentételezési mechanizmusokon keresztül sikerült karbonsemlegessé tenni. Ezen kívül a GTK-n kiterjedt kutatások (OTKA, MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, TKP2021) vonatkoznak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás komplex értékelési rendszeréhez, illetve a Karhoz kötődik az első két olyan tantárgy meghirdetése is, melyek a Műegyetemen egyedülálló módon a klímaváltozás egyes aspektusait helyezik a középpontba. A Klímaváltozásról – mesterfokon kurzus minden BME-s hallgató számára szabadon választható, míg az Éghajlatvédelem stratégiai tervezése a GTK-s hallgatóknak nyújt naprakész ismereteket a klímaváltozás társadalmi és gazdasági hatásairól.

Magyarország egyetlen tanreaktorát üzemeltetve a BME Természettudományi Kara oroszlánrészt vállal a hazai és regionális nukleáris szakemberképzésben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pilotprojektként elsőként akkreditálta a világon a BME Nukleáris Technikai Intézetének képzéseit. A nukleáris energetika egyre nagyobb figyelmet kap annak a felismerésnek a révén, hogy ez bár nem megújuló energiaforrás, mégis zéró karbon emisszióval jár az energia termelése során. Az atomerőművek teljes életciklusára vetítve (megépítés, leállítás és leszerelés) a nukleáris energiatermelés annyi széndioxid kibocsájtással jár, mint a szélenergia (egységnyi energiára vetítve) és harmadannyival, mint a napelemes energiatermelés.

Az Építőmérnöki Kar kutatói az éghajlatváltozás környezetre gyakorolt hatásának észlelésére, előrejelzésére és a katasztrófavédelem segítésére távérzékelési technikákat alkalmaznak (pl. szennyezések, árvizek, erdőtüzek, földrengések, cunamik, a sarkvidéki folyók olvadásának változása), megtervezik a csapadékvíz-elvezető rendszereknek a nagy intenzitású esőzések miatt szükséges átalakítását, vízgazdálkodási stratégiákkal és modellezéssel támogatják az árvízkockázat-csökkentő intézkedéseket (pl. árvízi vésztározók vagy folyami árvízelvezetés javítása), valamint vizsgálják épületeink alkalmazkodóképességét a hőhullámokhoz.

Az elmúlt évek statisztikáit figyelembe véve, a BME szinte valamennyi karának tevékenységét érintően 26 publikáció, 3 kutatási projekt, 1 hallgatói projekt és 17 oktatott tárgy is hangsúlyozza a BME elköteleződését a fellépés az éghajlatváltozás ellen fenntarthatósági cél megvalósulása iránt.

BA, KK (BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport)