17 célkitűzés egy jobb világért – 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme

Ez alkalommal a 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme céllal foglalkozunk részletesebben, melynek lényege: Védeni a szárazföldi ökoszisztémák használatát, az erdőket, és megakadályozni a biodiverzitás csökkenését. Ültess fákat és védd a természetet!

A 15-ödik fenntarthatósági célkitűzés fókuszában a szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használata áll, mely magába foglalja az erdőterületek fenntartható menedzsmentjét, az elsivatagosodás elleni küzdelmet és célja a talajdegradáció és a biodiverzitás csökkenés megállítása és visszafordítása.

A Műegyetem területén lévő zöld felületek megóvása és karbantartása a Kertészeti részleg kiemelt feladata, akik a mindennapi munkájuk során sokat tesznek a minél fenntarthatóbb és a biodiverzitást támogató működés megvalósítása érdekében. A területen végzett komposztálás, ágdarálás, mulcsolás hosszabb távon fenntartható körforgást hoz létre. Utóbbi során a fákról és cserjékről szükségszerűen eltávolításra kerülő anyag az ágyások tápanyagpótlását, illetve a talaj nedvességtartalmának megőrzését segíti. Az évelő és egynyári növénybeültetések sokfélesége és sokszínűsége pedig az egész szezon során igyekszik növelni, támogatni a BME kampuszkert állatvilágának változatosságát (rovarok, madarak stb).

A BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport is elsődleges céljai közé sorolta a biodiverzitás megőrzését és javítását Ehhez kapcsolódik a Madárbarát Kert kialakításának kezdeményezése, melyben jelentős előrelépés történt idén tavasszal. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereinek segítségével, és a Pro Progressio Alapítvány támogatásával első körben az egyetemi kampusz északi részén madárodúk kihelyezése történt, amiket játékos formában meg is kereshetnek majd a BME kertbe látogatók. Az odúk kihelyezése során több madárfaj jelenléte megfigyelhető volt, de ezzel a kezdeményezéssel, illetve a program újabb ütemeivel és elemeivel – pl méhlegelők kialakítása és rovarhotelek telepítése - tovább növelhető a fajgazdagság, az egyedszám és a környék élővilágának sokszínűsége. Jövőbeli cél még a BME kert különböző edukációs programokba való integrálása, illetve megnyitása a helyi közösségek előtt is a Csodák Kertje projekt keretében.

A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén hosszú múltra visszatekintve folynak kutatások a talajok védelmével, illetve a szennyezett és egyéb módon degradálódott (pl. rossz mechanikai tulajdonságú vagy szélsőséges kémhatású) talajok kezelésével és javításával kapcsolatosan. Sikeres projektjeik közé sorolható a népligeti transzformátorállomás alatti, transzformációs olajjal szennyezett talaj, vagy a gyöngyösoroszi korábbi ólom- és cinkbánya területének biotechnológiai eljárásokkal történő remediációja, valamint a nyírségi és egyéb homokos talajok javítása hulladékokkal vagy hulladékokból előállított talajjavító szerekkel (pl. bioszén). A technológiai alkalmazások során előtérbe kerül az egészséges talaj-ökoszisztéma helyreállítása, talajmikrobiológiai és környezettoxikológiai módszerekkel történő nyomon követéssel.

A felszíni, felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét alapvetően határozzák meg a vízgyűjtőjük talajadottságai, területhasználati viszonyai és növényborítása. Ennek okán a BME Építőmérnöki Karán a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéken a vízgyűjtő-gazdálkodást támogató kutatások részeként a talajerózió okait és folyamatát, illetve az elhordott talajok mozgásának térbeli mintázatát is vizsgálják, továbbá újszerű módszerekkel mérik a vízfolyásokra gyakorolt hatását. Fenntartható, természetalapú megoldási lehetőségként több hazai vízgyűjtőn elemezték a természetes élőhelyek (erdők, gyepek, wetland-ek) helyreállítására alapuló földhasználat hatását. A NÖSZTÉP projekt keretében térképezték az eltérő vegetációjú területek különböző szabályozó ökoszisztéma szolgáltatásait (pl. lefolyás szabályozás, erózióvédelem). Az Alföld művelt területei és természetes élőhelyei számára egyaránt a vízhiány az egyik fő veszélyeztető tényező. Ezért több évtizede vizsgálják a Tisza-völgy hazai szakaszának újszerű vízgazdálkodási paradigmáját, aminek központjában a belvizek helyben tartása, az árvizek tájba való kivezetése és a természetes erdők, gyepek, vizes élőhelyek nagyarányú helyreállítása áll.

A folyómenti területek kiemelt szerepet játszanak az ökoszisztémákban, amik az emberi beavatkozások hatására sok helyütt jelentősen degradálódtak. Ezt a nemcsak környezeti, de társadalmi, szociális és gazdasági problémákat is okozó folyamatot felismerve a Danube4All sokszereplős nemzetközi projekt a BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tevékeny közreműködésével a Duna-vízgyűjtő helyreállításának összetett célját tűzte ki. A Horizon Europe programban megvalósuló projekt szerves részét képezi a vízi és víztől függő élőhelyek ökológiai állapotának, biodiverzitásának javítása. Egy hasonlóan ambiciózus, de hazai szinten megvalósuló együttműködési projekt a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, amely szintén Egyetemünk közreműködésével fut, 6 pilléren belül összesen 40 alprojekt mentén. A VVNL egyik folyami alprojektje kiemelten vízi és víztől függő élőhelyek multidiszciplináris (több tudományterületen keresztüli) vizsgálatára, a tavi alprojektek közül pedig több is a hazai tavak ökoszisztémáinak vizsgálatára irányul.

Az MTA Fenntartható Fejlődés Technológiák Nemzeti Program (FFTNP) kutatásai között a BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke a Fenntartható Vízkészlet-gazdálkodás alprojektben a hidrológiai ciklus és légkörzés körfolyamatait, valamint az azok működését befolyásoló felszínborítás kapcsolatát vizsgálja. A szárazföldi ökoszisztémák fenntarthatóságához az éghajlati vízigény biztosítása, a párolgás hőszállító képességére épülő és a felmelegedést korlátozó éghajlati energiaelosztó rendszer kiegyensúlyozott működése szükséges. A párolgás kisebb része történik közvetlenül a felszínről, nagyobb része pedig a növényzeten keresztül (transzspiráció, amely egyben a „kis-vízkör” működőképességének fenntartását is biztosítja). A vízkészletek körforgásának, folyamatos újra-termelődésének, energiaszállító szerepének, a felszínborításnak és a táj vízmegtartó képességének vizsgálata szorosan kapcsolódik, ezek jobb ismerete a vízbiztonságot és a szárazföldi ökoszisztémák fenntartható használatának bevezetését egyaránt segíti.

A BME Gépészmérnök Kar Gép- és Terméktervezés Tanszékén mezőgazdasági géptervezéssel is foglalkoznak. Kutatásaikkal hozzájárulnak a hatékonyabb erdő- és mezőgazdálkodáshoz, ezáltal a fenntarthatóbb kultúrnövény-műveléshez.

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon működő Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék immár 35. éve oktat és kutat számos olyan területen, mely ezer szállal kötődik a szárazföldi ökoszisztémák védelméhez. Ide tartoznak a természeti tőkeelemek értékelését bemutató kutatási eredmények, illetve kötelező és szabadon választható tantárgyak, melyek során a hallgatók megismerhetik az elsőre nehezen monetarizálható természeti erőforrások pénzben kifejezett értékét is. Emellett az utóbbi években többek között az aszályokkal kapcsolatos sérülékenység-vizsgálatok, illetve a városokhoz kötődő területhasználat-változás - mint az egyik legfontosabb hazai fenntarthatósági kihívás - elemzése is megtörtént a Tanszéken.

FV, KK (BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport)