17 célkitűzés egy jobb világért – 14. Élet a vízben

Ez alkalommal a 14. Élet a vízben céllal foglalkozunk részletesebben, melynek lényege:Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata.

Óvd a tengeri élővilágot! Mondj nemet az egyszer használatos műanyagra!

Magyarországnak ugyan nincs közvetlen kapcsolata tengerekkel, óceánokkal, közvetett viszont annál inkább, hiszen az ország teljes területével a Duna vízgyűjtőjén fekszik. Ez elméletben azt jelenti, hogy a határokon belül bárhová lehulló esőcsepp előbb-utóbb a Dunába jut – onnan pedig a Fekete-tengerbe. Ugyanez igaz a vízfolyásokban szállított anyagokra, legyen az hordalék, szerves anyag, PET palack vagy szennyezés, a folyók minden vízben vándorló anyag számára szállítószalagként működnek. A tengeri élővilág védelme tehát kicsiben, a patakokban, folyókban és azok vízgyűjtőin kezdődik, méghozzá az áramlási jelenségek, és a vízben utazó hordalékok és szennyezőanyagok vándorlási folyamatainak megismerésével, megértésével. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ez a törekvés egyaránt megjelenik az oktatási és kutatási tevékenységekben.

Az Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén, valamint a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén az alap-, mester- és doktori képzésen oktatott tantárgyakban egymásra épülően foglalkoznak a hallgatók áramlástannal, majd transzportfolyamatokkal, hordalékszállítással, elkeveredési jelenségekkel. A fizikai háttér elsajátítása után számítógépes szimulációs ismereteket szereznek, amelyre alapozva lehetőségük nyílik az összetett folyamatok modellezésére, sőt a legkorszerűbb mérési eljárásokat is elsajátítják. Az elmúlt 5 év intézményi Tudományos Diákköri Konferenciáin összesen 13 hallgatói kutatás foglalkozott mederanyag-összetétel, görgetett és lebegtetett hordalékszállítás,illetve a folyami műanyagszennyezés vizsgálatával.

Az oktatás mellett , nem is teljesen újkeletűen, a témakör kutatásával is foglalkoznak a Műegyetem szakemberei. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék több, Európai Unió által támogatott, az elmúlt években lezárult nemzetközi projektben vett részt szakmai partnerként, nem egyszer munkacsoport-vezetőként, melyek a Duna hordalékháztartásának vizsgálatát, mérési és monitoring eljárások kidolgozását foglalták magukban: DanubeSediment, SIMONA, SEDDON II.

A Műegyetem jelenleg is több ízben érintett nemzetközi együttműködésekben. A DanubeSediment_Q2 projekt  az előbbiekben felsorolt együttműködések következő állomásaként zajlik. Ennek fő célja egy olyan integrált hordalékgazdálkodási terv összeállítása, mely figyelembe veszi a hordalék mennyiségi és minőségi kockázatait is, a forrástól egészen a Fekete-tengerig. A Horizon Europe programban futó Danube4All projektben a Duna-vízgyűjtő helyreállításának összetett céljában egy altémaként jelenik meg a hordalékháztartás javítása. Mindkét projektben aktívan közreműködik a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék.

A tengereket elérő sokrétű szennyezőanyag terhelések pontszerű (pl. szennyvíztelepi) és diffúz (pl. mezőgazdasági és városi eredetű lefolyás) forrásokból is származhatnak. A Műegyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke  behatóan foglalkozik mindkét témával. Kutatási eredményeik hozzájárulnak a Duna-medence vízgyűjtőgazdálkodásához, különösen annak vízminőségi vonatkozásaihoz. Kapcsolódó Interreg projektjeik: a Danube Water Balance a Duna medence egységes felszíni-felszín alatti vízmérleg számítási módszertanát dolgozza ki, míg a Thetys projekt a Duna vízrendszerében jelen levő veszélyes anyagok monitoringjával és transzportmodellezésével foglalkozik. 2024-ben két saját szervezésű konferencián is népszerűsítik eredményeiket és hangsúlyozzák a vízi ökoszisztémák védelmét.

Hazai vizekre evezve, a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium kutatási projekt többek között a BME közreműködésével fut, 6 pilléren belül összesen 40 alprojekt mentén. Az egyik pillér a folyami kutatásokat tömöríti, ennek egy alprojektje pedig a Műegyetem vezetésével kiemelten a folyók műanyagszennyezését vizsgálja. Az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programjának Fenntartható Technológiák Alprogramja keretében folyami hordalékgazdálkodás, illetve makroműanyag-szennyezés témakörben 1-1 altémát vezet és kutat a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék.

A Műegyetemen számos kutatás folyik, amely a különböző vízi környezetből származó műanyaghulladékok újrahasznosíthatóságával foglalkozik. A kutatások a BME Gépészmérnöki Kar (Polimertechnika Tanszék), a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (Szerves Kémia és Technológia Tanszék), illetve az Építőmérnöki Kar (Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék) együttműködésében valósulnak meg. A kutatások keretében a Tisza vízgyűjtő területéről összegyűjtött műanyag palackok környezetben töltött idejét és felhasználhatóságát vizsgálják. Emellett a Duna mikroműanyag szennyezettségének feltérképezése is folyamatban van, illetve a vizsgálatok során összegyűjtött mikroműanyagok újrahasznosíthatóságát is elemzik. Továbbá a kutatások során kifejlesztettek egy mesterséges (gyorsított) öregítési eljárást, amellyel 3 hónap alatt kb. 3-4 éves tengeri környezetben való kitettséget lehet modellezni. Ennek segítségével megvizsgálták a mesterségesen öregített „tengeri” műanyaghulladék újrahasznosíthatóságát. Az öregített, „tengeri” hulladékból sikeres összehasonlító teszteket végeztek öt különböző műanyagipari feldolgozási technológiával.

A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatási területei között szerepet kap a vízi szennyezőanyagok kémiai analitikája és az ökoszisztémára gyakorolt hatásainak vizsgálata és előre jelzése. A környezettoxikológiai kutatások középpontjában a hagyományosan ismert szennyezőanyagok mellett az újonnan felmerült káros hatású vegyületek, mint a gyógyszerhatóanyagok, endokrin rendszert károsító anyagok és a nanovegyületek, pl. a nano titán-dioxid vagy a nano-grafén oxid állnak. A vízi környezetre gyakorolt potenciális hatásaikat különböző tesztorganizmusok, pl. vílágító baktériumok, protozoonok és vízibolhákkal mérjük modern környezettoxikológiai módszerekkel. A szennyvíztisztítási technológiák fejlesztése fókuszában áll ezen mikroszennyezőanyagok felszíni vizekbe való bejutásásának csökkentése, illetve az eutrofizációt okozó makrotápelemek hatékony eltávolítása egyaránt.

Az MNB-BME együttműködés keretében a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar munkatársai elkészítették a Műegyetem K épülete előtti Duna-szakaszon található Clear Rivers úszómű fenntartható üzleti modelljét. A hulladékgyűjtő úszómű kutatók, civil szervezetek és gazdasági szereplők példás összefogása valósult meg egy tisztább Dunáért, és avatására 2021 nyarán került sor a Műegyetem főbejárata előtti rakparton. A folyóvizek műanyagszennyezését csökkentő úszómű üzleti modellje alapvetően eltér a klasszikus profitorientált tevékenységeknél tapasztalttól, ezért a GTK munkatársai felmérték a tevékenységet, a gazdasági szempontokat, az úszómű illeszkedését a hazai hulladékgazdálkodási rendszerbe, illetve a potenciális együttműködő partnereket, így megalkotva a teljes fenntartható üzleti modell vásznat.

SZZS, KK (BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport)