Sikeres volt a 8.H-SPACE Konferencia

Április 25-26-én 18 országból 180 résztvevővel hibrid formában tartották meg a 8. H-SPACE konferenciát a Műegyetemen. 

A H-SPACE konferenciasorozatot 2015 óta szervezi a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT), együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT). A H-SPACE 2024 első napján, április 25-én személyes jelenléttel zajlott az előadások és poszterek programja a BME I épületében. A második napon, április 26-án online előadásokat hallgathattak az érdeklődők.

Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrpolitikáért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának képviseletében Boros Bálint, majd Gerhátné Udvary Eszter a BME VIK nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese végül Kovács Kálmán a MANT elnöke is üdvözölte a megjelenteket.

A tudományos program Jaan Praks (Aalto Egyetem, Finnország) előadásával indult, amelyben bemutatta, hogy az első finn műhold, egy CubeSat, a 2017-ben felbocsátott Aalto-1 megalkotásában részt vevő egyetemi hallgatók kezdeményezésére, mindössze néhány év alatt hogyan jöttek létre a mostanra nemzetközi szinten is jegyzett űripari startup vállalkozások. Közülük is kiemelkedik az ICEYE cég, amely 2014-ben alakult, s mára már több mint 30 kis műholdjuk működik alacsony Föld körüli pályákon. Az apertúraszintézis elvén működő kereskedelmi radaros földmegfigyelés területén piacvezető vállalkozás műholdjai 3 cm-es hullámhosszon (X sáv) akár fél méteres felszíni felbontásra képesek.

A második előadó Caius Reza (Alba Orbital, Glasgow, Egyesült Királyság) volt. A zsebműholdak (PocketQube, vagyis 5 cm × 5 cm × 5 cm -es egységekből felépülő űreszközök) szerepéről beszélt az oktatásban és a kutatásban. Mondandója számos ponton kapcsolódott a Műegyetemen folyó műhold-fejlesztésekhez, hiszen az Alba Orbital vezető szolgáltató a PocketQube indítások szervezésében. A műegyetemi zsebműholdak, a SMOG-P, az ATL-1, a SMOG-1  és az MRC-100 is az cég közreműködésével jutottak el a világűrbe.

Az első rész végén több mint 30 poszter készítőjének rövid, egy-egy perces bemutatkozó előadása hangzott el.

A szünetet követő tudományos programban magyar és külföldi előadók változatos, az űrkutatással, űrtechnológiával kapcsolatos témákat érintettek. A tudományos szekció előadásai másnap online folytatódtak, a konferencia oktatási és ismeretterjesztési témájú előadásokkal zárult.

Bacsárdi László a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi docense, a konferencia társelnöke zárszavában elmondta, hogy a két év múlva esedékes H-SPACE 2026 konferenciára már 2025 őszén meghirdetik az előadással való jelentkezés lehetőségét. A sikeres sorozat tehát két év múlva folytatódik.

A sikeres konferencia után Bacsárdi László válaszolt a bme.hu kérdéseire.
Szervezőként milyen visszajelzéseket kapott az előadóktól, illetve hogyan értékeli a konferenciát?
Szerintem a rendezvény nagyon jól sikerült. A konferencia szervezése során gördülékeny volt az együttműködés a társszervező Magyar Asztronautikai Társasággal, a műegyetemi hallgatói szervezetek közül pedig az Egyetemi Kozmosz Szakkollégium tagjaira és a SPOT fotókör
önkénteseire is számíthattunk. Több külföldi előadónk is kiemelte a konferencia magas szakmai színvonalát, és jelezték, hogy két év múlva örömmel vesznek részt a következő konferencián is. A hazai előadók pedig azt emelték ki, hogy a H-SPACE konferencia nemcsak a szakmai előadások miatt volt érdekes, hanem amiatt is, hogy lehetőséget biztosított a hazai űrkutatással foglalkozó szakemberek találkozására is.
 

Miért választották a hibrid formát, mennyire elégedett az onlinenézőszámmal?

Az idei konferencián közel 180 résztvevőnk volt 18 országból. A csütörtöki napot jelenléti formában tartottuk az I épületben, élőben közvetítve a konferenciát az online résztvevők számára, a pénteki napot pedig teljesen online napként szerveztük meg. A konferenciát két évente szervezzük meg, a hibrid formátumot – a koronavírus-járvány utóhatásaként - 2022-ben próbáltuk ki. Ez a megoldás alkalmat ad arra, hogy a hazai és nemzetközi szakembereknek személyesen találkozzanak egymással. Az online nap pedig lehetővé teszi, hogy akár külföldi, akár nem budapesti hazai előadók a konferenciára való utazás nélkül osszák meg legújabb szakmai eredményeiket. Ez a forma szerintem idén is nagyon jól bevált.

Milyen szerepe van a poszter szekciónak a H-SPACE konferencián?

Régebben a poszterszekció több konferencián a "futottak még" kategóriát jelentette, de ez napjainkra megváltozott. Egyre több résztvevő kéri, hogy a munkáját poszteren mutathassa be - ugyanis ez a formátum nagyon élénk szakmai diszkurzus lehetőségét is biztosítja, amelyre egy-egy szóbeli előadást követően nincs feltétlenül lehetőség. Mi a H-SPACE konferenciasorozaton a kezdetek óta nagy hangsúlyt helyezünk a poszterszekcióra. Életkortól függetlenül került ide most is 32 téma -űrmérnök mesterszakos hallgatóktól kezdve MTA doktora címmel rendelkező szakemberekig egyaránt voltak előadóink. Azért, hogy a poszterszekciót kiemeljük, a konferencia első szekciója után került rá sor, sőt, minden egyes poszterelőadó számára biztosítottunk lehetőséget arra, hogy  egy percben összefoglalja a posztere tartalmát a konferencia minden résztvevője számára.

A konferencián készült képek itt tekinthető meg.

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság-KJ

Fotó: Geberle B., SPOT