A vadászpilóták után eljöhet a mérnökök kora a világűrben

A HUNOR Magyar Űrhajós Programban három BME-t végzett mérnök és egy orvos egyike lehet a következő magyar űrhajós. Kapu Tibor gépészmérnök űrhajósjelölttel beszélgettünk.

A négy jelölt közül hárman BME-s mérnökök. A kiválasztás ennyire műszaki fókuszú, vagy ennyire jó Alma mater Műegyetem?

A rövid válaszom: igen, ennyire jó Alma Mater a Műegyetem.

A program elején 247-en voltunk, de a kiválasztás személyes fordulóit már csak 44-en kezdtük meg. Valóban több műszaki érdeklődésű volt a csapatban, bár ez nem volt követelmény, így mindenféle szakmából érkeztek a jelentkezők. A kiválasztási folyamat rendkívül összetett volt, hiszen a feladatok egy részéhez és a Nemzetközi Űrállomáson elvégzendő kísérletekhez komplex ismeretekre van szükség.

Fotók: Geberle B.

A gépészmérnöki diploma után több, különböző területen is dolgozott, most pedig űrhajósjelölt. Ön ennyire sokoldalú vagy a műegyetemi képzés adott ilyen, több területen is jól használható alapokat?

Bár rengeteg hobbim van és nagyon széles az érdeklődési köröm, nem vallom magam sokoldalúnak. Az, hogy több iparágban dolgoztam sikerrel, nem jöhetett volna létre anélkül az alap nélkül, amit a BME adott nekem. Nagyon büszke vagyok a mesterszakos gépész diplomámra és egyben nagyon hálás is a Műegyetemnek. Ahogy édesapám mondta: sok mindent tanulunk és az évek során sok mindent el is felejtünk a tanultakból, de az a mérnöki szemlélet és látásmód, amit a Műegyetem tanított nekem, az megmarad.  És biztosan állíthatom, hogy nemcsak nekem, de a másik két műegyetemista kollégámnak is elengedhetetlen volt mindez a karrierünk során. Az egyik kiválasztási kör után mondták el nekünk, hogy fontosabb, hogy valaki minden területen megbízhatóan magas színvonalon tudjon teljesíteni, mintha csak egy-egy területen lenne kiemelkedő.

A világ mintegy 700 kiképzett űrhajósa közül nekem egy gépészmérnököt sikerült találnom, viszont rengeteg vadászpilótát, mi ennek az oka?

Én több gépész kollégát találtam, de a katonák valóban túlsúlyban vannak. Gagarin első űrrepülése óta 63 év telt el. Akkor még nagyon keveset tudtunk arról, hogy az űrutazás milyen hatással van az emberi szervezetre, ezért a legegészségesebbeket és a legbátrabbakat keresték erre a feladatra. Tény, hogy ezek az emberek főleg a vadászpilóták közül kerültek, kerülnek ki, hiszen a katonai pilóta háttér ma is meghatározó az űrhajósok kiválasztásánál. Emellett a Nemzetközi Űrállomáson az elmúlt évtizedekben megváltozott az űrhajós személyzet összetétele. Egyre több tudományterület képviselői végeznek kísérleteket, köztük persze mérnökök is.

Gyermekkori álma volt vadászpilótának lenni, az már nem lehet, helyette űrhajós-jelölt. Elégedett a „cserével”?

A kiválasztás egyik része volt a G-tűrőképességünk vizsgálata, ami egy 40 perces repülést jelentett egy Gripenben. Amikor a gép mellett álltam, sokkal kisebb volt, mint amilyennek elképzeltem. Amikor beültem, akkor pedig még kisebb; minden négyzetcentimétert kihasználtak a tervezők. Elképesztő erő lakozik benne! Nem élményrepülés volt, hanem teszt, amit talán legjobban ahhoz tudok hasonlítani, mint amikor egy kisgyerek játszik a szobában a repülőjével: minden elképzelhető és elképzelhetetlen szögben és fordulóval repültünk. A program végén mind a nyolcan azt mondtuk: ha ezzel vége az űrhajósjelöltségünknek, akkor is megérte, olyan fantasztikus élmény volt számunkra.

 A következő magyar űrküldetésre várhatóan 2025-ben kerül sor.

KJ