Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

FIEK - ami a névváltozás mögött van

2023. 12. 08.

Innovációmenedzsment és Együttműködési Központról Joó Attila igazgatót kérdeztük.

A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ neve és feladatai megváltoztak. A Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központ új feladatokat kapott és ezek ellátásához új szervezeti egységekkel bővült. Előtérbe került az innovációmenedzsment, az egyetemi innovációs ökoszisztéma és az eddiginél is erőteljesebb és egységesített pályázattámogatás. Az igazgatóság foglalkozik fejlesztési feladatokkal, a különböző kiválósági programok menedzsmentjével is. A mai FIEK-ről Joó Attila László egyetemi docenst, a központ igazgatóját kérdeztük.

Mi volt az oka a név és szervezeti változásoknak?

Amikor a Műegyetemen 2017-ben létrejött a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ a szervezetnek a szabadalmak, az egyetemi tudásvagyon hasznosítása és értékesítése, valamint a startup támogatás voltak a fő céljai, amelyeket központi szolgáltatásként, de külön szervezeti egységben nyújtottak. Az elmúlt időszak innovációs környezet-fejlődésének eredményeképpen megváltozott a helyzet, erre reagálva változtak a feladataink és a szervezeti struktúránk is, egységes innovációmenedzsment osztályt hoztunk létre. A jól bevezetett brand-et – a FIEK-et – megtartottuk, így az eddig megalapozott ismertségünket tovább tudjuk vinni.

Milyen új feladatokat látnak most el?

Hozzánk került a teljes pályázat támogatási szervezet és az ezzel kapcsolatos összes feladat. A pályázatkezelési osztályunkon folyik a nagy hazai és uniós pályázatok, a nemzeti laboratóriumok, az intézményfejlesztési RRF projektek támogatása. Hozzánk tartozik a kompetencia központ, valamint a BME-MNB együttműködés és az EELISA projektmenedzsment feladatai is. A másik nagy csoport a kiválósági pályázatok, mint például az Új Nemzeti Kiválóság Program, a Tématerületi Kiválóság Program. Nálunk zajlik a különböző doktori programok menedzsmentje is, valamint támogatjuk a karokon keletkező és futó pályázatokat. A FIEK fő feladatának azt tartom, hogy az egyetem minden pályázata esetében a projekt fejlesztésétől kezdve a záró beszámolóig és fenntartási időszak végéig kiemelkedő szolgáltatást nyújtsunk. A fejlesztés alatt azt értjük, amikor egy kutatási téma köré néhány hónapos, vagy akár hosszabb előkészítéssel úgy fejlesztjük a kutatási témát, hogy az pályázatra beadható legyen – ezt különösen a HORIZON pályázatok esetében tartjuk fontosnak, mert azt szeretnénk, hogy több nemzetközi pályázat kerüljön beadásra. Ezt a munkát három hónapja aktívan új szakértő segíti a FIEK-ben. A hazai pályázatok esetében is célunk, hogy a téma fejlesztéséhez pályázatírói segítséget nyújtsunk a karok számára, annak érdekében, hogy minél több külső forráshoz jussunk. Ugyanis a pályázatok segítik elő a kutatási együttműködéseket, a tudományos előremeneteleket, publikációkat ezek pedig egyaránt fontos indikátorai az egyetemnek és maguknak a kutatóknak is. A megvalósítási szakaszban klasszikus menedzsment feladatot látunk el a karokon átívelő pályázatok esetében. Részt veszünk és szorosan együttműködünk mind az akadémiai szakmai vezetőkkel, csoportokkal, mind pedig a konzorciumi partnerekkel. A fenntartási szakaszban kezeljük például a korábbi FIEK pályázatokként létrejött laboratóriumokat. Ezekről az üzemeltető karokkal szorosan együttműködve évente írunk fenntartási jelentést. Kiemelt szerepe van a FIEK-ben működő Zéró Karbon Központnak, ahol a karbonsemleges célokért végzett kutatásokat hangolják össze, és indukálnak saját pályázatokat.

Ipari helyett Innovációmenedzsment szerepel a nevükben, milyen tevékenységet jelez ez a változás?

Az innováció definíciójából adódóan kapcsolódik az ipari hasznosításhoz, így az ipari kapcsolat nem tűnt el a nevünkből, inkább csak átfogó definícióként jelent meg. Ahogy említettem, összevontuk a korábbi Bridge és Z10 irodákat egy egységes szervezetbe, hogy egységes szolgáltatást tudjunk nyújtani a hallgatói startapuknak és a kutatási eredményeken alapuló spinoffoknak egyaránt. Ennek keretén belül megújítottuk a hallgatóknak szóló startup képzési programunkat, egyre szorosabb az együttműködés a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment Tanszékével a képzésekben. Közösen veszünk részt az oktatásban, már van olyan, kifejezetten gyakorlat orientált tantárgy, amely bevezeti a hallgatókat azokba a lépésekbe, amik az ötlettől eljuttattja őket egy befektetői pitch-ig, miközben megtanítjuk az üzletfejlesztési lépéseket. Saját egyetemi ötleteket mutatva támogatjuk őket sikeres startupok indításában. Azt tapasztaljuk, hogy az MBA képzésben is egyre többen választanak olyan specializációt, ami a startup ökoszisztéma építéshez kapcsolódik. Sikerült összekapcsolnunk a tanulási és tanítási folyamatot a BSc-, MSc- és MBA-s hallgatók szintjén. A startup üzletfejlesztési tevékenységünkhöz egy új név is tartozik: a BME U[S]3, ami a University Spinoff Startup Stúdió rövidítése, amely egy speciális inkubátor modell. Mi kifejezetten csapatokat építünk, mert bár fontos az ötlet, a startup lelke a csapat, és egy jó csapatnak sokszor nem is az első ötlete lesz sikeres. A csapatösszeállításban segítünk, ha van pl. mérnöki tudás, de hiányzik a gazdasági tudás, vagy fordítva, itt a Műegyetemen minden kompetencia megtalálható!

Talán elmondhatom, hogy az elmúlt évek fejlődésének eredményeként az egyetem alaptevékenysége lett az innovációmenedzsment. Az iparjogvédelmi bizottság döntése alapján felkaroljuk, finanszírozzuk a karokon keletkező szabadalmakat, keressük a potenciális ipari hasznosítási lehetőséggel bírókat, kiterjesztjük a védettséget olyan országokra, régiókra, ahol van esély a hasznosításra. A szabadalmi védettség jelentős költséggel jár, ezért azt szeretnénk, ha alacsonyabb TRL szinteken ezt a költséget kutatási pályázati forrásokból finanszíroznák a feltalálók, és csak a piacosítási lehetőség elérésétől venné át az egyetem a szabadalmi védettség költségeit. Ezek a folyamatok is úgy tudnak sikeresek lenni, ha szoros az együttműködés a kutatók és a FIEK között. Ebben az évben jelentek meg a korábbi licenszmegállapodásokból származó első hasznosítási bevételek, a FIEK szervezeti struktúrát szimbolizáló ökoszisztéma fáján elkezdtek beérni a gyümölcsök. Ezeken kívül segítjük árazni a kutatókat, megmutatjuk hogyan lehet jól meghatározni egy szabdalom értékét, hogyan tudjuk a legtöbb hasznot kihozni belőle. Fontos, hogy ne csak a költség oldalt vizsgáljuk, hanem azt is milyen hasznot hoz ez a vevőnek. Felkészítjük a kutatót, szükség esetén együtt megyünk el vele bemutatni a találmányát és az üzleti lehetőséget. Ezt a tevékenységet egyaránt végezzük hazai és nemzetközi szinten is. Vannak más egyetemi együttműködésben létrejött szabadalmaink, például a Semmelweis Egyetemmel közösen. Formálódik egy ipari partnerekkel szorosan együttműködő innovációs ökoszisztéma is, amelyet az egyetem egyik kiemelkedő ipari partnerével, a Bosch-sal együtt szeretnénk kialakítani. Az innovációs ökoszisztémák akkor működnek jól, amikor megfelelő méretű piaca van az adott találmánynak, hiszen az értékesítési lehetőségek száma egy jobb és hatékonyabb hasznosítást tesz lehetővé.   

A fenttartói indikátorok között a szabadalmak száma mellett szerepel a publikációk száma is, ez a műszaki területen ellentmondásosnak tűnik...

Ennek az ellentmondásnak a feloldását képzésekkel segítjük. Tavaly ősszel indítottunk egy hat alkalmas iparjogvédelmi képzést a szabadalmakról, licenszelési módokról és a publikációk kapcsolatáról. Hasonló tanfolyamokat egyébként már megalakulásunk óta tartunk Doktoráns kurzus néven doktoranduszoknak. Mindenképpen szükségét látjuk a kutatók szemléletformálásának, mert sok esetben azt a kutatási munkát, amit nap mint nap végeznek, nemcsak a tudományos eredményért, hanem – ha van benne hasznosítási potenciál –,    akár jelentős árbevételért is végezhetik, így nem csak a kutatók, hanem az egyetem is jól jár. Egyébként fenntartói elvárás is a szabadalmak számának növelése, ez az országnak az innovációs rangsorokban való előre lépésének záloga. Ha képesek leszünk a kutatóink szabadalmait jól hasznosítani, még több spinoff-unk, startup-unk lehet, ezért fontos, hogy minél több kutatónk megismerje ennek a módszertanát, megtalálja a benne rejlő kedvező lehetőséget. Természetesen van, akit jobban érdekel az alapkutatás, mást az iparban közvetlenül hasznosuló eredmények vonzanak, mi ez utóbbihoz tudunk képzésekkel, jó példákkal támogató, előre mutató tevekénységet végezni. Bízom benne, hogy a szabadalmak, startup és spinoff vállalkozások száma jelentősen bővülni fog a következő években. A kutatóknak rá kell érezni az innováció ízére, ehhez idő kell, de nem tudok jobb helyet elképzelni, mint a Műegyetem, ahol a technológia a karok révén igen szerteágazó területeken fejlődik, mindenhol megvannak a világszintű tudományos eredményeink, csak ezeknek a hasznosításában kell fejlődnünk!

 

Összességében a FIEK a kezdetektől napjainkig jelentős bővülésen és fejlődésen ment át, egyedül a célunk nem változott, nevezetesen, hogy támogassuk a karokon folyó pályázati és innovációs tevékenységeket.

 

KJ

Fotó: FIEK