Magyarország legeredményesebb európai uniós pályázója a BME

Elnyert források felhasználásáról, kutatási mintaprojektekről, elismert kutatói életpályákról és a sikeres pályázati fellépésről szólt a „Horizon Nap a Műegyetemen” rendezvény.

2023. november 22-én a BME központi épületének Dísztermében megrendezett esemény célja részben az volt, hogy bemutassa a Műegyetem eddigi sikeres szerepléseit, azt az eredményes kutatási és fejlesztési tevékenységet, amelyet az Európai Unió már az előző és a jelenlegi pályázati ciklusban is támogatásra érdemesnek, ígéretesnek talált. Szó esett azokról a kutatókat, szakértőket támogató megoldásokról is, amelyet a BME alma materként biztosít az intézményi akadémiai közösség azon tagjainak, akik ígéretes felfedező vagy alkalmazott kutatásokat fontolgatnak.

A „Horizon Nap a Műegyetemen” című rendezvényt Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese nyitotta meg. Kiemelte, hogy a Műegyetem számára létfontosságú, hogy hatékonyan hozzáférjen az európai közösség kutatásokat finanszírozó forrásaihoz, ehhez aktívan részt kell vennie a kiválósági, innovációs és felsőoktatási együttműködésekben. Az előadó kiemelte a Horizon Europe program struktúráját pilléreit és pályázási lehetőségeit. Ismertette az eddigi eredményeket a pályázatok számát és finanszírozását illetően, valamint kitért arra, hogy az egyetem milyen eszközökkel tudja segíteni a pályázatokat. Külön kiemelte a kompetenciatérkép és a kompetenciavásárok szerepét, amelyek segítségével még hatékonyabban egymásra találhatnak a konzorciumi partnerek.

Levendovszky János szerint a Műegyetem számára is mérvadó az Európai Unió 2022-ben megfogalmazott egyetemi stratégiája, amelyben a közösség a felsőoktatási intézményeket világítótornyoknak aposztrofálta négy fő feladattal: az európai kutatói potenciál megerősítése, a jövőbe mutató képességek, diverzitás és inkluzivitás erősítése, a digitális és zöld transzformáció vezetése, valamint a versenyképesség és az EU-s felsőoktatás vonzóvá tétele.

A rendezvényen Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények mindegyikének törekednie kell olyan tudományos programok életre hívására, amelyben aktív szerepet vállalhatnak a fiatal kutatók, PhD-hallgatók, vagyis a legfiatalabb akadémiai generáció. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézményeknek meg kell határozniuk saját stratégiájukat, tisztában kell lenniük az elérhető kompetenciáikkal és a belső erőforrásaikkal, hogy ennek tudatában felelősséggel tekintsenek a jövőbe. A pályázatokban való szerepvállalás kapcsán kifejtette, hogy az elnyert konkrét támogatási összeg jelentősége mellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy egy konzorciumi részvétel egyben az új know-how-hoz való hozzáférés lehetőségével is kecsegtet.

Bózsik András, a műegyetemi Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központ (FIEK) Horizon Europe szakértője ismertette, hogy a FIEK-en belül támogatják a BME-s kutatókat a pályázatok megtervezésében, kidolgozásában, rendszeres tájékoztatókat és oktatást biztosítanak a szakembereknek, segítenek a hálózatépítésben és a nemzetközi láthatóság növelésében is. „A Műegyetem a régióban a második, míg országosan a legjelentősebb intézmény a Horizon Europe kutatás-fejlesztési támogatásokban. Szakmai rátermettségét mutatja, hogy azon kevés helyek egyike, amely létrehozta saját kompetenciaközpontját és a hozzákapcsolódó teljesértékű kompetenciatérképet.”

A szakmai nap részeként a sikeres Horizon pályázatokról beszélgetett egymással Lengyel László, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, Toldy Andrea, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Polimertechnika Tanszékének egyetemi tanára, Varga Pál, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) tanszékvezető egyetemi docense, valamint Vigh László Gergely, az Idegen Nyelvű Oktatási Igazgatóság (Rektori Kabinet) igazgatója, a BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi docense.

Beszélgetésükben kiemelték az EELISA (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance, magyarul Európai Mérnöki Tanulás, Innováció és Tudomány Szövetsége) jelentőségét. A 8 európai ország 10 vezető egyeteméből álló társulás három évvel ezelőtti indulása óta öt újabb európai uniós forrású támogatási projektet nyert el. A pályázatok esetén konzorciumként is működő szövetség az egyetemek közötti oktatási kapcsolatok mellett az országokon, intézményeken átívelő kutatásokat is támogatja.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint egy kutatás több szempont mentén is sikeres lehet. Ehhez nagyon fontos, hogy a kutató kellő önismeret birtokában reálisan lássa lehetőségeit, tisztában legyen tudományos munkája technológiai érettségi szintjével, törekedjen arra, hogy egyediségével kiemelkedjen a „tömegből”, lehetőség szerint találjon potenciált fejlesztése gyakorlati (ipari) alkalmazhatóságára, vagyis határozza meg a felhasználói körét, és építsen ki minél szélesebb kapcsolatrendszert, hogy találmánya informális csatornákon keresztül is eljusson az akadémiai, ipari közeg különböző szintjeire. Toldy Andrea a Horizon pályázatok bírálójaként felhívta a figyelmet arra, hogy pályázóként is fontos áttanulmányozni a bírálati szempontokat, és azok alapján felépíteni egy tudományos kutatási tervet, akár vizuálisan is kiemelve a lényeges pontokat. Minden BME-s oktatót, kutatót arra bíztatott, hogy jelentkezzen bírálónak, mert a pályázatok tanulmányozása szakmai tapaszlatként is hasznos, és későbbi saját kutatási tervek összeállítása során is felhasználhatók az így szerzett ismeretek.

Zárszavában Czigány Tibor, a BME rektora visszaemlékezett, hogy hivatalba lépése utáni egyik első kezdeményezéseként több száz műegyetemi kutatót szólított meg levélben azért, hogy Horizon pályázatok benyújtására ösztönözze őket. Az akkor benyújtott több tucat pályázat eredményeképpen számos már futó, sikeres projekt van a BME-n. Mint mondta, a kitartás elengedhetetlen része az uniós pályázatokért folyó versenynek. Karikó Katalin könyvében írtakra utalva elmondta, hogy a Nobel-díjas biokémikus számos sikertelen pályázat után sem adta fel, és végül siker koronázta életművét. Hozzátette azt is, hogy a pályázatok az elnyert támogatási forrás mellett a nemzetközi kapcsolatrendszer miatt is nélkülözhetetlenek a BME számára. Emiatt a pályázói munka folytatására kérte a résztvevőket Czigány Tibor.

TZS

Fotók forrása: Geberle B.