A Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör meglepetése

Az idén 10 éves Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör tagjai a most pénteki alkalmon a Nobel-díjas Krausz Ferenc egykori laboratóriumában kísérletezhetnek.

A kísérletek különösen vonzóak a fiatalok számára, ezt a Műegyetem minden, iskolásoknak és középiskolás diákoknak szóló programja bizonyítja. Ez az Idén 10 éves évfordulóját ünneplő a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör sikerének egyik titka is. A foglalkozásokon évről évre egyre több Nobel-díjhoz kapcsolódó témával, kísérlettel ismerkedhetnek meg a Műegyetemre látogató középiskolások. Ezen jubileumi alkalom apropóján beszélgetünk Halbritter Andrással, a szakkör ötletgazdájával és főszervezőjével.

Idén hazánkban óriási reflektorfénybe kerültek a Nobel-díjak. Hogyan élik meg a szakkör jubileumát  ebben a különleges ünnepi hangulatban?

A Nobel-díjak, mint világítótornyok nemcsak a tudományos közösségnek mutatnak irányt, hanem a fiataloknak, középiskolásoknak is óriási motivációt adnak a tudományos pályához. Ebből a szempontból is felbecsülhetetlen a jelentősége Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjának. Krausz Ferenc ráadásul a műegyetemen végezte el a villamosmérnöki képzést, majd nálunk, a BME Fizikai Intézetében dolgozott pályákezdő kutatóként. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a jubileumi szakkörön elmondhatjuk, hogy az atomerőmikroszkóppal abban a laborhelyiségben ismerkedhetnek meg a diákok, ahol annak idején az idei fizikai Nobel-díjas dolgozott, a Michelson-interferométereket pedig azokon az optikai asztalokon állítják össze, amiken Krausz Ferenc is végezte optikai méréseit.

Készülnek új foglalkozásokkal a szakkör 10 éves évfordulójára?

Eredetileg két új foglalkozást terveztünk, az egyik az MRI működésébe nyújt bepillantást, míg a másik foglalkozáson egy régi, 1907-es Nobel-díjhoz nyúlunk vissza: a Michelson-féle interferométerrel kísérletezhetnek a diákok. Azonban a múlt heti fizikai Nobel-díjra szerettünk volna a szakkörön is reagálni. Krausz Ferenc munkássága előtt tisztelegve összeállítottunk egy olyan foglalkozást, ami szorosan kapcsolódik a Nobel-díj témájához: femtoszekundumos lézerrel kísérletezhetnek a középiskolás vendégeink. Az új programokon túl egy kedvcsináló videó is készült a jubileumra.

Eddig melyik foglalkozás volt a legnépszerűbb a szakkörön?

Nehéz erre válaszolni, mert mindenkinek más az érdeklődése. Van, aki kifejezetten szeret sajátkezűleg méréseket összeállítani, nekik a szupravezetés, az atomi nanovezetékek, folyadékkristályok, vagy a fotoeffektustól a kvantumkommunikációig foglalkozásokat ajánljuk. A Félvezetőtechnológia illetve az Irányíts atomreaktort! foglalkozások kevésbé interaktívak, viszont óriási élmény eljutni a Műegyetem működő oktatóreaktorába, vagy a Semilab Zrt. félvezetőtechnológiai tisztaterébe. Ráadásul a reaktorlátogatást egy számítógépes reaktorszimulációs foglalkozás is kiegészíti. De egy saját hologramot készíteni is nagy élmény a diákoknak.

A szakkörnek nyilvánvaló célja a diákok motiválása a műszaki és természettudományos területek irányába. Mennyire látjuk viszont a résztvevőket a Műegyetem padsoraiban?

Azt szoktam mondani, hogy akinek tetszik a szakkör, annak tudunk ajánlani három és fél éves foglalkozásokat is a Műegyetem alapképzésein. A BME Természettudományi Kar most szeptemberben indított egy angol nyelvű Fizikus-mérnök alapszakot, aminek a programja kifejezetten szorosan kapcsolódik a szakkör tematikájához. Nagy öröm számunkra, hogy a korábbi szakkörlátogatók közül sokan választották ezt a teljesen új képzést. Külön kiemelnék egy lelkes szegedi középiskolai csapatot, akik tavaly és tavalyelőtt is mintegy tízen vettek részt a szakkörön, és közülük négyen is fizikus-mérnöknek tanulnak tovább.

HA-KJ