„A tudásátadás és a tudásteremtés összhangja nélkül nincs egyetemi kiválóság”

Koltai Tamással, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánjával beszélgettünk a jubiláló 25 éves kar történetének mostani, új fejezetéről, ám leginkább a jövőjéről.

Negyed évszázados a Műegyetem legfiatalabb kara: 25 éve, 1998-ban alapították a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát (BME GTK), ami egyet jelentett azzal is, hogy az intézmény nevében (újból) megjelent a gazdaságtudomány.

 

Mennyiben számítottak a gazdaságtudományok újnak vagy újszerűnek a BME-n még a kar megalapítása előtt?

 

Bár a kar önálló szervezeti egységként még csak 25 éves jubileumát ünnepli, közgazdászképzés 1914 óta zajlik a BME-n, vagyis több mint 100 éves hagyománya van az intézményben ennek a területnek, valamint a műszaki és a gazdasági szakemberek sikeres együttműködésének. Az elmúlt száz év során - ma már történelminek tekinthető okok miatt - a közgazdászképzés nem volt folyamatos, ám a BME akkor is élen járt az ország számára meghatározó gazdasági programjaival, amikor nem közgazdászokat képzett. A rendszerváltást megelőzően az 1950-es évek második felétől a szigorú tervgazdálkodást felváltó „új gazdasági mechanizmus” időszakában a gazdasági mérnökképzés nagyon sok műszaki szakemberhez juttatta el a piacgazdasági ismeretek alapjait. A rendszerváltozást követően pedig a piacgazdasági mechanizmusra való áttérést segítette a magyar nyelvű MBA képzés azzal, hogy korszerű menedzsment ismeretekkel látta el az alakuló új gazdasági berendezkedés szakembereit. Részben ennek is köszönhető, hogy az universitas szellemisége jegyében végül 50 év szünet után, 1998-ban a közgazdászképzés újra bekerült a BME oktatási portfóliójába, és a gazdaságtudomány ismét megjelent az egyetem nevében is.

 

Hat évvel ezelőtt, egy korábbi vezetői ciklus közepén váratlanul vette át a GTK vezetését. Miben változott azóta a kari stratégia?

 

A kar 1998-as megalapítása után nagy lendülettel zajlott az építkezés, és létrejött egy jól működő, ám számos gyermekbetegséggel küzdő szervezet. Ennek során megerősödött néhány olyan tendencia, amely nem segítette az egyetem hosszú távú stratégiai céljainak elérését. A nagy létszámú hallgatóság felvétele kedvezőtlenül befolyásolta a hallgató-oktató arányt, ami a tömegképzés irányába tolta a kar működését. A magas hallgató/oktató arány a kutatási tevékenységre is kedvezőtlenül hatott. Egyrészt elvont kapacitásokat a kutatástól, másrészt a kutatás nem szerepelt kellő súllyal a kar értékrendjében. Mindemellett több olyan stratégiai intézkedés is elmaradt, amely a nemzetközileg is elfogadott felsőoktatási normák szellemében fejlesztette volna a BME GTK-t. Nem indultak például angol nyelvű képzések, aminek következtében a nemzetköziesítés terén súlyos elmaradások keletkeztek. Ugyancsak probléma volt, hogy sok adminisztrációs teherrel küzdöttek az oktató kollégák. Ezek a folyamatok állandó feszültséget okoztak, és végül az egyetem és az akkori kari vezetés súlyos konfliktusához vezettek. Mindezek eredményeként vezetőváltás történt a BME GTK-n. A vezetőváltással és az új deklarált célokkal elégedetlen oktatók egy része elhagyta az intézményt, nehéz helyzetet teremtve ezzel a kar működésében.

 

Hogyan sikerült stabilizálni a helyzetet?

 

Kritikus állapotok uralkodtak a vezetőváltás heteiben, ám szerencsére sikerült viszonylag gyorsan orvosolni a főbb problémákat. A szűk hazai munkaerőpiaci kínálat ellenére pótoltuk a távozó oktatókat, a tantervek nagy részét megújítottuk, a BME GTK kiegyensúlyozott működéséhez megteremtettük az adminisztrációs hátteret, és megalkottuk a szabályszerű működéshez szükséges szervezeti struktúrát és szabályzatokat. Az első időszak még ennek a rendkívüli helyzetnek a megoldásáról szólt, az építkezés azonban ezután hamar megkezdődött. Mindeközben a nemzetközi és a hazai színtéren is adódtak nehézségek: előbb egy járványtól felbolydult világban kellett megszervezni az oktatást, majd az energiaárak megemelkedésének hatására átrendeződött egyetemi működés okozott fejtörést.

 

Második dékáni ciklusa félidejénél jár. Hogyan értékeli eddigi munkásságát, hová sikerült eljuttatni a kart? Mit tart a legfontosabb eddigi eredménynek?

 

Nagyon örülök, hogy a működés stabilizálása során a kollégák nagy része azonosult az új célokkal. Az eredményeinket közösen értük el, és őszintén remélem, hogy az intézkedések következményei mostanra már a mindennapjaink részévé váltak. Az újjáalakulás egyik legfontosabb eleme, hogy deklaráltan a nemzetközi felsőoktatási normákat szem előtt tartó módon kívánunk működni. Ennek egyik legfontosabb része az oktatás és a kutatás szükségszerű összekapcsolódása. Alapkövetelmény, hogy a tudás átadásán túl az új ismeretek létrehozása is legyen szerves része a kari tevékenységnek. A tudásátadás és a tudásteremtés összhangjának megteremtésével érhető csak el nemzetközi szinten is értelmezhető kiválóság. Az 5 évvel ezelőtt kialakított új kari Teljesítményértékelési Rendszer (TÉR) is e célt szolgálja azzal, hogy az oktatók munkájának megítélésekor nagy hangsúlyt helyez az oktatás, a kutatás és a közfeladatvállalás egységének érvényesülésére.

 

Melyek a már teljesített, és az egyelőre még tervben lévő intézkedések?

 

Az egyik legfontosabb eredményünk, hogy az elmúlt években enyhült az oktatás tömegszerűsége. Az emiatt részben csökkenő, bár még mindig nagyon jelentős oktatási terhek lehetővé teszik, hogy egyre több idő jusson a tudományos munkára, amelyet különböző ösztönzőrendszerekkel is támogatunk. Létrehoztunk egy Stratégiai Alapot, amely a kutatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket (például konferenciákon való részvételt, könyvkiadást, rangos publikációk megjelentetését stb.) segíti. Publikáció elismerési rendszert alakítottunk ki a D1 és Q1 besorolású tudományos cikkek szerzőinek jutalmazására.

Stratégiánk másik fontos eleme a nemzetköziesítés erősítése. 2019-ben elindult angol nyelven három mesterszakunk (Vezetés és szervezés, Pénzügyek, Regionális és környezetgazdaságtan) és a PhD-képzésünk, amelyekhez csatlakozott az idén ősszel először meghirdetett angol nyelvű Műszaki menedzser mesterképzés is. A világ számos pontjáról érkeznek hallgatók ezekre a képzésekre, de a Stipendium Hungaricum és az Erasmus-ösztöndíjasok mellett egyre több az angol nyelvű programra beiratkozó magyar hallgató is. Általánosságban is bátorítjuk oktatóinkat és hallgatóinkat a nemzetközi mobilitásra: szerezzenek minél több szakmai tapasztalatot, élményt és személyes kapcsolatokat rövidebb vagy hosszabb tanulmányutakon, és a nemzetközi szakmai értékrend szerint mérettessék meg tudásukat és eredményeiket.

Ugyancsak a nemzetköziesítést szolgálja, de a hazai gazdasági szférához történő kapcsolódásunkat is segíti a megújított Intenzív Szeminárium Program. E kezdeményezés keretében évente egyszer, egy héten keresztül neves külföldi egyetemekről, továbbá hazai és külföldi vállalatoktól érkeznek előadók, akik angol és magyar nyelven tartanak előadásokat a tananyaghoz kapcsolódó, illetve azon túlmutató aktuális szakmai kérdésekről. A program, amelyen évente közel 350 hallgató vesz részt, része a gazdasági mesterszakok mintatantervének.

 

Említette, hogy a stabil működéshez az adminisztrációs rendszer reformjára is szükség volt. Mi történt ezen a területen?

 

Megerősítettük a kari működést támogató háttéradminisztrációt és végrehajtottunk egy jelenős informatikai infrastruktúra-fejlesztést. Létrehoztuk az oktatást támogató egységes Moodle környezetet, kialakítottuk a kari tantárgyi adatlap (TAD) portált, megszerveztük a hallgatók és a szakemberek által könnyen hozzáférhető diplomaterv repozitóriumot. A digitális térbe tereltük továbbá a kari testületek dokumentációját és adminisztrációját. Olyan informatikai környezet megteremtése a célunk, amelyben hallgatók és oktatók egyaránt hozzáférnek az oktatási információkhoz, és amely támogatja az oktatást, valamint a számonkérések lebonyolítását. Az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a gazdasági és oktatásszervezési teendők mellett a Dékáni Hivatal (DH) látja el. Ez a szervezeti egység lett az oktatómunka adminisztratív támogatásának kiemelt központja a karon.

 

Hogyan tükröződnek a változások a kari szervezeti struktúrában?

 

Kialakítottunk egy mátrix szervezetet, amely a hatékony és egységes kari működés alapja lett. A mátrix szervezet egyik dimenziójában az alap- és a mesterképzések, tehát a szakok találhatók. Itt zajlik a szakokkal kapcsolatos összes oktatásszervezési és adminisztrációs tevékenység koordinálása a rendszeresen ülésező szakfelelősi értekezlet segítségével, amelyet az oktatási dékánhelyettes vezet.

A rendszer másik dimenzióját a tanszékek alkotják, élükön a tanszékvezetőkkel. Ennek fóruma a hetente ülésező Dékáni Tanács, amelyet a dékán vezet. Ebben a dimenzióban az adott tudományterülethez kapcsolódó oktatási, kutatási feladatok végrehajtásának szervezése, a tudományterületi munka koordinálása folyik.

A szervezet működése szempontjából meghatározó a korábban már említett oktatói teljesítményértékelési rendszer, amelyben a kari kollégák oktatás, kutatás és közfeladatok elvégzése terén nyújtott teljesítményét követjük nyomon. Az adatok részben objektív adatbázisokból (Neptun, MTMT) származnak, részben önbevallás útján keletkeznek (egyéb tudományos tevékenység, közéleti tevékenység). Az éves TÉR megbeszéléseken az adatok áttekintésével értékelik a tanszékvezetők a kollégák munkáját és egyeztetnek jövőbeni feladataikról, jövedelmi kérdésekről és a tudományos előrehaladás lehetséges útjairól.

 

 

Elégedett az eddigi eredményekkel?

 

Sokat léptünk előre 2017-hez képest, ám még sok a munka, a kialakított rendszereink állandó fejlesztést igényelnek. Az eredmények azonban jól láthatók. Az igen jelentős oktatási tevékenység mellett 2022-ben kollégáink 96 darab Scopus adatbázisban jegyzett folyóiratcikket jelentettek meg, amely 2017-hez képest több mint háromszoros növekedés. Ráadásul e publikációk 75 százaléka Q1-Q2-es besorolású, ami jelzi a tudományos munkák magas színvonalát. A nemzetköziesítés sikerének tekintjük, hogy 2021-ben a BME GTK életében először felkerültünk a QS nemzetközi kiválósági rangsor Business and Management szakterületi listájára. Ezzel az eredménnyel eddig Magyarországon csak a Budapesti Corvinus Egyetem büszkélkedhetett.

 

Milyen a BME GTK kapcsolata most az egyetemi vezetéssel? A többi szervezeti egységgel?

 

A rektori vezetéssel harmonikus együttműködésre törekszünk, elképzeléseink és stratégiai céljaink megegyeznek. Nincs nyoma a 2017-es időszak előtti feszültségeknek. Az átoktatás mindig is jelentős része volt a karközi kapcsolatoknak, ám egyre több az olyan kutatás-fejlesztési tevékenység, amelyekben a mérnöki, műszaki ismeretek gazdaság- és társadalomtudományi kiegészítésével járulunk hozzá a többi kar munkájához. A Műegyetem követi azt a nemzetközileg is elfogadott gyakorlatot, miszerint a mérnöki szakma teljességét a műszaki ismereteken túl a gazdasági és humán készségek megléte jelenti. Ugyanez igaz fordítva is: a gazdasági, társadalmi és humán területeken is egyre inkább elvárt a korszerű technológiákban való jártasság.

 

Hogyan jellemezné a kar kutatási területeit?

 

Tudományos palettánk sokszínű, de két jól elkülöníthető részre osztható. Kutatásainknak van egy ún. „keményebb” vonulata, amely a matematikai modellezésre, adatelemzésre épül. E terület témáival foglalkozik többek között a 2018-ben megalapított Kvantitatív Társadalom- és Menedzsmenttudományi Kutatócsoport (Quantitative Social and Management Sciences Research Centre – QSMS), ahol neves egyetemeken PhD-fokozatot szerzett külföldi fiatalok dolgoznak posztdoktori kutatások keretében.

A GTK tudományos spektrumának „puhább” szegmensébe többek között olyan filozófiai, szervezetpszichológiai és üzleti jogi területek tartoznak, mint a mesterséges intelligencia hatása és értelmezése, az önvezető járművekkel kapcsolatos jogi kihívások, a digitalizáció feltételei és hatásai, vagy például a fenntarthatósággal kapcsolatos gazdasági és gazdálkodási problémák. Ugyancsak idesorolnám a gazdasági és társadalmi innováció elméleti és módszertani problémáinak kutatását is.

Kollégáink szinte az összes többi műegyetemi karral tudományos kapcsolatban vannak: a TTK-val kvantitatív döntéstámogatás és operációkutatás terén működnek együtt, a fenntarthatóság egyes kérdéseit főként a VBK-val, a logisztikai problémákat a KJK-val vizsgáljuk közösen. A környezetpszichológiai témákban az ÉPK-s kollégákkal, míg több MNB-vel közös projektben a VIK-kel dolgoznak együtt a kari kollégák, elsősorban a digitális pénzvilághoz kapcsolódó kérdésekben.

 

Említette a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) közös együttműködést. Ebben a kooperációban is történt előrelépés?

 

Profilunkból adódóan az MNB együttműködés eredetileg a GTK-ról indult, de kinőtte a kar kereteit, és szinte az összes kart érintő programjai miatt a projekt egyetemi szintre emelkedett. Ennek legfőbb oka, hogy a közgazdasági és pénzügyi témájú kutatásokban egyre nagyobb szerepet kapnak a kapcsolódó technológiai kérdések, amelyekhez mérnöki ismeretekre is szükség van. A projektben a BME GTK-nak elsősorban a pénzügyi tudatosságra nevelő programokban, valamint a fenntarthatósággal és zöld pénzügyekkel kapcsolatos kutatásokban van szerepe. A projekt mindemellett egyre több hallgatónak nyújt lehetőséget a gazdasági és műszaki kérdések együttes tanulmányozására az MNB-vel közösen meghirdetett pályázatok, ösztöndíjak és hallgatói versenyek keretében.

 

Hogyan értékeli a hallgatók tudományos tevékenységét?

 

Az idei OTDK-n 4 szekcióban összesen 14 dobogós helyezést és különdíjat nyertek hallgatóink. Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, hogy valamelyest csökken a tudományos kutatómunkát végző hallgatók száma, ám az elkészült pályamunkák színvonala nő, arányaiban egyre több a díjazott dolgozat.

A kutatómunka mellett a tehetséggondozás egyéb formáira is kiemelt figyelmet fordítunk: a Gazdálkodás és menedzsment alapszak legjobb kvantitatív készségekkel rendelkező hallgatóinak egy üzleti analitikai ismeretekre fókuszáló speciális kollégiumot hoztunk létre. Ennek keretében a fiatalok bizonyos tantárgyakat emelt szinten hallgatnak és speciális projekteken dolgozhatnak.

 

Milyen tervekkel folytatja tovább dékáni ciklusát?

 

Az elmúlt hat évben elértük, hogy a kar szabályozottan és a tapasztalatok szerint jól működik, évente közel 3800 saját hallgatót és emellett a műegyetemi karokról további több száz mérnökhallgatót oktatunk. A GTK elindult a nemzetköziesítés útján, amelyet a 4 angol nyelvű mesterszak és PhD-képzés is jelez. Folytatni szeretnénk a nemzetköziesítést: bővíteni kívánjuk az angol nyelven indított mesterszakok hallgatói bázisát a külföldi hallgatók számának, valamint az angol nyelvű képzéseken tanuló magyar hallgatók részvételének növelésével. A nemzetköziesítés terén legfontosabb további célunk az angol nyelvű képzéseink nemzetközi akkreditációja. A Pénzügy és a Vezetés és szervezés mesterszakok EFMD akkreditációját éppen a napokban indítottuk el, de a folyamat nagyon hosszú, sok munkát igényel majd a következő hónapokban. Vannak további terveink az informatikai fejlesztések területén is: bővíteni szükséges az oktatáshoz kapcsolódó korszerű digitális tartalmakat, és a kari oktatásszervezési és adminisztratív folyamatok további elemeit is a digitalizált technológiák irányába kívánjuk terelni.

Végezetül, nagy reményeket fűzök az új GTK Jóllét Centrumhoz, amelyet azzal a céllal hoztunk létre, hogy kollégáink pozitív és támogató légkörben, a maguk teljességében éljék meg munkájukat a karon. E GTK-s program egyfajta vezetett közösségfejlesztés, amelynek megvalósításához munka- és szervezetpszichológiai támogatást biztosít a Centrum: erősíti a munkahelyi kapcsolatokat, kedvezően próbál hatni a mentális egészséget meghatározó tényezőkre, valamint eszközöket nyújt az egyéni és közösségi kezdeményezésekhez.

Legfontosabb célunk, hogy a BME GTK valamennyi hallgatója és kollégája ne csak szakmailag legyen sikeres, hanem érezze jól magát a karon és egy olyan közösség részévé váljon, amely sikeres pályafutását egész életre szólóan meghatározza.

 

 

TZS-KJ

Fotó: Geberle B.