A Műegyetem adott otthont a UX Budapest meetup legutóbbi eseményének

A BME Q épületében megrendezett eseményen a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Ergonómia és Pszichológia Tanszékének oktatói teltház előtt mutatták be kutatásaikat.

A UX Budapest Magyarország legnagyobb design közössége, amely a hazai felhasználó élmény (User eXperience, UX) és terméktervezés (product design) szakma és a téma iránti érdeklődők számára biztosít állandó lehetőséget a tudásmegosztásra, ismerkedésre. A Facebookon már 7000+ főt számláló közösség aktív, rendszeres találkozókat tart, képzéseket és workshopokat szervez, hogy a szakmában tevékenykedők és a további érdeklődők folyamatosan képezni tudják magukat. A rendszeres, havi találkozók igen népszerűek, így általában folyamatos teltházzal üzemelnek. 

Pillanatkép az egyetemi UX meetup eseményről

A programsorozat a nyáron is folytatódik, a júliusi eseményt a BME-n  rendezték meg, ahol a GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszékének az oktatói mutatták be a UX témában releváns kutatásaikat. 

Hercegfi Károly az Ergonómia és Pszichológia Tanszék (EPT) tanszékvezetőjeként az egyetemi UX oktatását kialakulását, korábbi és aktuális témáit ismertette, részletesen kitérve a területhez tágabban és szorosabban köthető – már megvédett és folyamatban levő – doktori kutatások összességére. 

Hercegfi Károly (tanszékvezető, egyetemi docens) mesél az Ergonómia és Pszichológia Tanszék UX témában releváns doktori kutatásairól a UX meetup bevezető előadásán

Ezután a rendezvénysorozat leghosszabb előadását Szabó Bálint egyetemi tanársegéd, a GTK doktorjelölte tartotta, aki 30 percben ismertette a júniusban leadott „Felhasználó-központú szempontok megjelenése szoftverfejlesztésben” című disszertációjának az eredményeit. A prezentáció elméleti része a szoftverfejlesztés (Software Engineering, SE) és a UX-hez köthető ember-számítógép interakció (Human-Computer Interaction, HCI) tudományterületek fejlődését, különbözőségeit és a UX tevékenységek integrálási nehézségeihez vezető tényezőket ismertette. Az előadás kutatási eredményeit ismertető része pedig a UX-es ipari gyakorlatok valós vállalati működését tárta fel és rendszerezte tudományosan HCI szempontból. A doktori értekezéshez kapcsolódó empirikus kutatások egy szakértői interjúsorozatból, valamint nagymintás kérdőíves megkérdezésből álltak, amelyek a használhatóság és a UX szempontok módszereinek és megjelenésének a sokszínűségét mutatták be. 

Szabó Bálint (doktorjelölt, tudományos segédmunkatárs) mutatja be a szoftverfejlesztés ipari UX gyakorlatokait feltáró és rendszerező doktori disszertációjának a legfőbb eredményeit

Az ipari gyakorlatok tudományos rendszerezése után az előadássorozat az EPT PhD hallgatója, Németh Ádám legújabb kutatásával folytatódott, aki a UX álláspiac helyzetét mutatta be tudományos szemmel. Az előadáshoz kapcsolódó, folyamatban levő empirikus kutatás innovatív jellegét az adja, hogy a hallgató a leletanalízis módszerével elemezi majd a LinkedIn felületen található UX álláshirdetések összességét, hogy ilyen módon több mint 1000 találat alapján tudja levonni a következtetéseket a különböző pozíciómegjelölések mögött található elvárásokkal kapcsolatban. 

Németh Ádám (PhD hallgató) előadása a UX álláspiac helyzetéről

A UX állaspiac helyzetének a megismerése után a rendezvény résztvevőit Geszten Dalma, az EPT egyetemi adjunktusa vezette be a csapatok („team” egységek) közös munkáját támogató kollaboratív szoftverek használhatósági tesztelési módszertanának az izgalmas világába. Az előadás a „Teammunkát támogató szoftverek team-szintű használhatósági vizsgálati módszerének fejlesztése” című, már megvédett doktori disszertáció eredményeit ismertette. A téma aktualitását indokolja, hogy a koronavírus-világjárvány következtében bekövetkező virtuális teammunka elterjedésével megnőtt a kollaboratív szoftverek használhatóságának a jelentősége, hiszen az otthoni munkavégzés (home office) tevékenységét támogató szoftvereknek jól használhatónak kell lennie ahhoz csapatszinten is, hogy hatékonynak bizonyuljon. Ugyan számos korábbi kutatás irányult a kollaboratív szoftverek UX relevanciájú vizsgálatára, de az empirikus kutatások eredményeképpen kidolgozott, univerzálisan alkalmazható, többfelhasználós használhatósági vizsgálati módszertan tudományosan újszerű. 

Geszten Dalma (egyetemi adjunktus) és Csertán Ákos (UX Budapest) az esemény házigazdája

A rendezvény utolsó előadásában pedig Kapusy Katalin Zita, az EPT egyetemi adjunktusa vezetett el minket a jövő információs társadalmának a világába, és számolt be a Tanszék egyik, nemrégiben lezárt tudományos projektjének az eredményeiről. A kutatás már a kibővített valóság (eXtended Reality, XR) irányába mutat, a projektcsapat ugyanis az AR Analytics szoftverfejlesztő vállalat szakértőivel közösen tesztelhette a jövő XR immerzív tereit, amely egy metaverzum eszközön keresztül érhető el. A divatügynökségek képviselőinek szóló, vállalatközi (B2B) értékesítésre szánt szoftver használatával a jövőben a modellek utazási költségek nélkül választhatók ki a divatpiac döntéshozói számára, amivel jelentős költségek spórolhatók meg. Módszertanilag az előadás annak a „Rapid Iterative Testing and Evaluation” (RITE) használhatósági vizsgálatnak az eredményeit mutatta be, amellyel lehetővé tette az XR terekkel kapcsolatos igények összegyűjtését, és a termék felhasználói visszajelzésekre épülő gyors fejlesztését. 

Kapusy Katalin Zita (egyetemi adjunktus) előadása a UX Budapest meetup júliusi eseményén

Az előadások végeztével az UX szakemberek és érdeklődők feltehették kérdéseiket, és kipróbálhatták a Tobii vállalat legújabb szemmozgás-követéses eszközeit is. 

Hercegfi Károly (BME EPT) és Klein Péter (UX Budapest), az esemény házigazdája a Tobii Nano szemmozgás-követő eszköz használata közben

SZB-KJ