Szíriai terepi régészeti munkálatokban vállalnak aktív szerepet a BME építészmérnökei

A BME közös kutatási programot alakított ki több hazai felsőoktatási intézménnyel, köztük a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Az együttműködés egyik fontos területe a régészet.

2023. április végén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kompetenciafejlesztő napján „Kockák és Gömbök” címmel előadást tartott a BME két kutatója, Vasáros Zsolt (tanszékvezető egyetemi tanár, Exploratív Építészeti Tanszék, BME Építészmérnöki Kar) és Zainkó Csaba adjunktus, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar). Prezentációjukban bemutatták a két egyetem közti aktív inter- és multidiszciplináris projekteket.

Az intézmények közötti együttműködés több éves múltra tekint vissza. A terepi régészethez kapcsolódó kutatási programokról Vasáros Zsolt számolt be. Idén a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Gép-és Terméktervezés Tanszék első éves hallgatói is közös munkába kezdtek a PPKE hallgatóival. (A projekt keretében elkészült installációkról hamarosan külön cikkben számolunk be – szerk.)

A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (Syro-Hungarian Archaeological Mission - SHAM) 2000-ben a PPKE kutatási programjaként indult Major Balázs vezetésével, valamint a Szíriai Régészeti Főigazgatóság (Directorate-General of Antiquities and Museums - DGAM) együttműködésével. A DGAM felkérésére a SHAM 2007-ben megkezdte a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori erődítményének, Qal’at al-Marqabnak (keresztes nevén Margatnak) a feltárását és kutatását. Az Antiochiai Hercegség legdélebbi erődjét 1187-ben megvette a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezetének számító Johannita Lovagrend, és továbbfejlesztve a Szentföld egyik leghatalmasabb erődítményévé tette. Az Oroszlánszívű Richárd angol király által is meglátogatott várat 1218-ban II. András magyar király is felkereste, és gazdag évjáradékot rendelt el annak fenntartására.

A PPKE Régészettudományi Intézete vezette SHAM Misszió széleskörű szakmai összefogásra épül. A projektbe hazánk szinte valamennyi nagy egyeteme, így a BME is, továbbá a témában érdekelt kutatóközpontok szakemberei és hallgatói is bekapcsolódtak. „A BME ÉPK 2016 óta vesz részt a terepmunkában, illetve a terepi felmérési adatok feldolgozásában. Több, a várhoz kapcsolódó hallgatói tervezési feladat, illetve helyreállítási, statikai megerősítési tervezés is tárgya volt már a két egyetemi közti együttműködésnek. A közelmúltban történt törökországi és szíriai földrengés nagy károkat okozott Margatban is. A terveink szerint 2023 június-júliusában a helyszínen személyesen is segítjük majd a kárfelmérő-kármentő munkát” – árulta el Vasáros Zsolt.

Margat erődje dél felől 2017-ben (fotó: Takáts Bendegúz, PPKE)

A két intézmény másik közös projektjének helyszíne is Szíria.

Szíriában található a középkor egyik legismertebb emléke, Crac des Chevaliers erődje, amely 2006-óta az UNESCO Világörökség része. Az eredetileg 11. században alapított várat a 12. század elején megszerezték a keresztesek, majd 1142-ben megkapta a Johannita Lovagrend. A johanniták a partvidék és a Szíria belseje közti legfontosabb átjárót ellenőrző korai várat több lépcsőben a korszak egyik legerősebb katonai központjává építették ki. A három hektár alapterületű, több szintes, koncentrikus vár 1271-ig ellenállt a muszlim támadásoknak. A várat 2012 és 2014 közt fegyveres lázadók szállták meg, és a harcok során komoly károk érték. A műemlék sérüléseinek pontos felmérésére, a helyreállítás megtervezésében történő szakmai támogatásra, valamint az ehhez szükséges közös régészeti munkák elvégzésére 2016-ban a Szíriai Régészeti Főigazgatóság (DGAM) a PPKE Régészettudományi Intézetének éppen Szíriában, Major Balázs vezetésével dolgozó misszióját (SHAM) kérte fel. Ebbe a szakmai munkába kapcsolódott be 2017-től a BME ÉPK Exploratív Építészeti Tanszék (abban az időben még Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék).

„A projektbe kezdetben bevont műegyetemi hallgatók elsősorban háborús kárfelmérési, illetve építészeti felmérési, dokumentálási és tervezési feladatokban vettek részt. 2019-től a közös munka részben az UNESCO Technical Assistance programjának keretében folytatódott, majd a dokumentálás és annak feldolgozása mellett elkezdődtek a helyreállítások is a szír kollégákkal közösen készített tervek alapján. Jelenleg a Hungary Helps támogatásával zajló kutatási, dokumentálási és helyreállítási munkákra koncentrálunk. Az együttműködés folyamatos, a legközelebbi terepmunkát 2023 júniusában tervezzük. Sajnos az idén februári földrengés itt is károkat okozott, ezek felmérése is a mi feladatunk lesz” – ecsetelte a projektben vállalt műegyetemi feladatokról Vasáros Zsolt.

Crac des Chevaliers erődje kelet felől 2017-ben (fotó: Takáts Bendegúz, PPKE)

Az ún. Zaheer Baybars torony Crac des Chevaliers-ben a háborús károk helyreállítása közben 2022 nyarán (fotó: Vasáros Zsolt, BME ÉPK)

A két egyetem közti szakmai együttműködés nemcsak terepen zajlik. 2017-óta a PPKE Régészettudományi Intézete és a BME ÉPK oktatói több PhD-kutatás témavezetői, illetve közös társtémavezetői. A műegyetemi oktatók témavezetőként, ill. társtémavezetőként összesen 7 szíriai építészhallgató PhD-kutatásaihoz nyújtanak segítséget, és egy további hallgatónak a BME Építőművészeti Doktori Iskola DLA képzésében témavezetői támogatást. „Valamennyi hallgató a PPKE valamely missziójához kötődő, illetve szíriai építészethez kapcsolódó témában írja doktori értekezését. Az egyre szorosabb együttműködés eredményeként 2022 novemberében a BME ÉPK Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékén megtartott vezetői megbeszélésen a két intézmény áttekintette a régészeti-építészeti vonatkozású együttműködés bővítésében rejlő lehetőségeket. A közös előadásokon és műegyetemi tanszéki szemináriumokba történő becsatlakozáson túl a tantermi oktatási további együttműködési formáiról is szó esett. Ezek lehetnek akár közös kutatási projektek, TDK-pályamunkák vagy közösen elkészített publikációk is” – prognosztizálta az intézmények közötti kooperáció mélyítéséről Vasáros Zsolt.

A magyar és szír hallgatókból, oktatókból és szakemberekből álló kutatócsapat 2022. júniusában Crac des Chevaliers-ben, a háborúban megsérült kerengő előtt (fotó: Syro-Hungarian Archaeological Mission, PPKE)

Vasáros Zsolt 2021 júniusában a Zaheer Baybars torony helyreállítási munkái közben (fotó: Vasáros Zsolt, BME ÉPK)

A magyar és szír szakmai együttműködésről Vasáros Zsolt, a BME ÉPK Exploratív Építészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára árult el további részleteket.

Milyen tapasztalatokat szereztek a közös munka során?

Alapvetően kétféle közösen végzett munkáról beszélünk. Egyik része a terepi munka, ahol a körülmények nehezítik a feladatok megoldását. Ilyen helyzetben nagyon sokat tanulunk egymástól, főként arról, hogyan lehet terepen megvalósítani a kitűzött célokat. A másik - és jóval hosszabb feladat - a feldolgozás, amelyet már itthon a laborjainkban, irodáinkban, egyetemi közegben vagy a praxisban működve végzünk. A szíriai projektek kapcsán szerencsés módon az egyes tudományterületek határai elmosódnak: mi, építészek is elgondolkodunk a történeti periodizáció kérdéseiről, emellett a régész kollégák is aktívan munkálkodnak a 3D adatrögzítéseken és azok feldolgozásán. A közös tapasztalatok elsősorban a nehéz, poszt-háborús körülmények között zajló, nagyon limitált idejű dokumentálás kapcsán keletkeztek. Ezeket a tapasztalatokat egyéb projekteknél Mexikóban és Egyiptomban is sikerrel alkalmazunk.

Hol könnyebb az együttműködés: a terepen vagy a tantermi oktatásban?

A terepen szakmai szempontból és egészen elemi emberi dolgokban is egymásra vagyunk utalva a kollégákkal. Háborús körülmények között az együttműködés egészen mást jelent, mint a normál kerékvágás mellett zajló szakmai munkában. Ugyanakkor nagyon jó érzés megélni, mennyire kooperatívak, és mennyire támogatóak a szír kollégák és segítőink. Nélkülük biztosan nem működnének ezek a terepkutatások. A tantermi oktatásban még keressünk a további együttműködési lehetőségeket, ugyanakkor azt is be kell lássuk, hogy az egyetemeink oktatási platformja nagyon különböző. Ez a különbözőség a kutatásban szinergiát tud képezni: egymást segítő új kompetencia jön létre, ugyanakkor ennek hátterét az oktatás adja. 

Milyen új lehetőségekkel kecsegtet ez az együttműködés?

Immár hét éve tart a PPKE-s és a szíriai kollégákkal a partnerség, amely a közös munka sikerén és annak élményén túl konkrét eredményeket is eredményezett. A dokumentált és publikálható anyagok mellett Crac des Chevalier-ben már több épületet részlegesen helyreállítottak, vagy folyamatban van a restauráció, azaz megmenekülnek a pusztulástól. Az új lehetőség talán leginkább abban keresendő, hogy a terepmunka okot és esélyt adott az együttműködésre, a bonyolult és sokrétű feladatok együttes erővel történő megoldása teremtette meg ezt a platformot.

Vannak még olyan területek, ahol érdemes lenne a PPKE-vel vagy más hazai egyetemmel együttműködni? Mit gondol, tovább mélyíthetők, bővíthetők a már meglévő projektek partnerségi formák?

A szíriai együttműködés tapasztalatai már tovább is bővítették közös portfóliónkat. Takáts Bendegúzzal (Régészeti Térinformatikai Laboratórium, PPKE) már több alkalommal is jártunk Mexikóban, ahol a 2017-es földrengés következtében megsérült templomok dokumentálásában, és az ottani kollégák képzésében segítettünk, a közös tudásunkat adtuk tovább.

Több PPKE-s kolléga is tagja lett az 1983-ban az ELTE égisze alatt elkezdődött egyiptomi ásatásoknak, ahol szintén a közös tapasztalatainkat alkalmazzuk, ám teljesen más körülmények között. Fontos megjegyezni, hogy a terepi kutatások minden szépségük, és a sokszor kalandos körülmények mellett rengeteg lemondással is járnak. Heteket, néha hónapokat töltünk külföldön, sokszor nehéz körülmények között, nem is beszélve a hazai feldolgozás nem mindig ideális közegéről. Mindezzel arra szerettem volna rávilágítani, hogy megfontolandó, érdemes-e újabb projektekbe belevágni, bővíteni a saját vagy a kooperációban zajló kutatásokat. Ugyanakkor az is igaz, hogy természetszerűleg keressük az új lehetőségeket, amelyhez már jól ismerjük egymás kompetenciáit.

KJ-TZS