Budapesti egyetemek HR vezetői a BME-n

A Műegyetem Dísztermében  első alkalommal rendezték meg a legjelentősebb budapesti felsőoktatási intézmények emberi erőforrás vezetőinek fórumát.

A kezdeményezés célja egy olyan HR szakmai platform létrehozása volt, ahol a vezetők tapasztalatokat, információkat cserélhetnek, megvitathatják a HR aktuális kérdéseit, szektorspecifikus kihívásait, bemutathatják jó gyakorlataikat, és akár korszerű szakmai megoldások, hosszabb távú stratégiák kidolgozására is alkalmas lehet. Mindemellett lehetőséget nyújt a személyes találkozásra, a kapcsolatépítésre, egyfajta szakmai network kialakítására.

A fórum ötlete a BME Humánerőforrás igazgatójának nevéhez fűződik, kezdeményezése létező igényt elégített ki, ezt mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 12 egyetem képviseltette magát az alakuló fórumon.

Huszti Zoltán felvezető gondolatai után – melyben hangsúlyozta, hogy manapság a HR nem csak az üzleti szférában, hanem minden területen, így a felsőoktatási szervezetekben is kiemelt fontosságú funkció – a szakmai diskurzus a jelenlévők és intézményeik rövid bemutatkozásával, bemutatásával indult.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlévő egyetemi HR szakembereket foglalkoztató témák függetlenül a szervezet méretétől, oktatási profiljától és attól is, hogy modellváltó, hagyományos vagy éppen egyházi fenntartású intézményről legyen szó sok esetben azonosak vagy nagyon hasonlatosak.

A folyamatok kialakítása semmilyen szervezetben sem könnyű, főleg, ha azt szervezeti átalakulások előzik meg, illetve kísérik. A nemzetközi felsőoktatási tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy szervezeti átalakulás és az ahhoz kapcsolódó folyamatok optimális működésének elérése akár évtizednyi időtávot is jelenthet.

Az új folyamatok bevezetéséhez és a korábbiak korszerűsítéséhez, átláthatóbbá tételéhez a fentieken túl feltétlenül és folyamatosan szükséges az intenzív, minden irányú kommunikáció. Az érintett partnerek bevonása is kiváló módszer lehet, például tematikus HR bizottság létrehozása útján.

A modellváltók esetében a közalkalmazottból munkavállalóvá válás szemléletváltást igényel, amit a vezetői szinteken menedzsment szemlélettel is ki kell egészíteni. Ezek speciális feladatokat jelenhetnek. Természetesen a nem modellváltók esetében is megjelent, az igény az új, korszerűbb, modernebb dolgokra, de mintha még mindig kissé be lennének szorulva a modellváltó és az „old school” kategóriák közé, ahonnan bizony nem könnyű kilépni, és amit az a sajnos jól ismert, rugalmatlan „de mi nem így szoktuk csinálni” szemlélet is megnehezít.

Van olyan intézmény, ahol az infrastruktúra kiépítésével kellett kezdeni ahhoz, hogy az alapműködéseket biztosítani tudják, van olyan, ahol minden kis lépés nagy eredménynek számít, és van olyan is, amelyikben a HR átalakulása épp most kapott lendületet.

Az adminisztráció általában jelentős, az ilyen irányú törvényi, jogszabályi kötelezettségek természetesen nem változtathatók meg. A belső adminisztráció racionalizálása, csökkentése viszont reális célkitűzés lehet, mivel sok esetben a szabályokat a munkatársak akadályozó tényezőként élik meg.

Számos egyetem esetében kihívás a sokszor kissé túlságosan is sok elemből álló bérstruktúra, aminek egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, korszerűsítése, illetve például bérsávos rendszer kialakítása feltétlenül szükséges lehet a szervezet modernizálása során.

A munkakörök esetében, jellemzően a közalkalmazottaknál, nehézséget okoz, hogy a törvényi besorolás sokszor nem utal egyértelműen a munkakör valós tartalmára, ezért egy szekunder munkaköri/besorolási rendszert szükséges ráépíteni.

A fórum során még számos lényeges kérdés merült fel, köztük olyanok, mint munkarendek, beosztások és a munkaidőnyilvántartás problematikája. Természetesen a „home office” témáját sem lehetett megkerülni, ami intézményenként változó, van ahol szabályozott keretek között működik.

A HR informatikai rendszerek tekintetében az egyetemek színes képet mutatnak. Használnak nemzetközi elterjedtségű, hazai márkájú és saját fejlesztésű szoftvereket is. Szóba került a külföldi munkavállalók (főleg harmadik országbeli oktatók, kutatók) alkalmazásának, illetve adózásának nehézsége, a rehabilitációs hozzájárulás kérdése és az egyetem, mint „családbarát munkahely” is.

Az Egyetemi HR Vezetők Fórumán a következő egyetemek képviselői vettek részt: 

• Állatorvostudományi Egyetem
• Budapesti Corvinus Egyetem
• Budapesti Gazdasági Egyetem
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
• Eötvös Loránd Tudományegyetem
• Károli Gáspár Református Egyetem
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
• Magyar Képzőművészeti Egyetem
• Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem
• Óbudai Egyetem
• Semmelweis Egyetem

A találkozó lezárásaként a jelenlévők szekciók felállításáról és a hatékony kommunikáció érdekében levelezőlista létrehozásáról állapodtak meg, azzal a zárszóval, hogy az Egyetemi HR Vezetők Fóruma feltétlenül hasznos kezdeményezés az egyetemek humánerőforrásokkal kapcsolatos szakmai munkájának elősegítésére, fejlesztésére, továbbá, hogy minden jelenlévő a jövőben is szívesen folytatja a diskurzust ebben a formában.

TZS-KJ

Fotó: Geberle B.