Az időről, nemcsak középiskolásoknak

Az idő talán a leghétköznapibb, ám az egyik legrejtélyesebb eleme világunknak. Takács Gábor a fizika legalapvetőbb kérdéseit érintve vázolta fel ismereteink jelenlegi állását.

Ősrobbanás, entrópia, fekete lyuk, hőhalál – csupa olyan kifejezés, amiről egy átlagember is hallott már, ha máshol nem, legalább a filmekben, például a „Csillagok között” című amerikai mozialkotásban. Más kérdés, hogy ki, mit ért például a hőhalál fogalmából. Az előadást megelőző percekben a teremben még fele-fele volt a középiskolások és a náluk kétszer, háromszor idősebbek aránya. A fiatal korosztály tagjai végül az eredetileg nekik rendezett Science Campus előadás kezdetére kerültek többségbe. A terem megtelt, és mint a záró tesztnél kiderült, jónéhányan online is figyelemmel kísérték az előadást. Takács Gábor, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizika Intézet Elméleti Fizika Tanszék professzora bemelegítésképen Augustinust idézte: „Mi az idő? Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom. Mégis nagy merészen állítom: tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk jövő időnek és ha semmi, sem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő. Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen és a jövő még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna s nem zuhanna a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság.”

Az előadást lezáró internetes kvízjátékon 57-en vettek részt, a sorrend szinte kérdésenként változott, míg végül az egyik fiatal játékos nyert. Ami biztos, senki sem sajnálta a teremben töltött közel másfél órát.

Az előadás után kérdeztük Takács Gábort

Mit gondol, miért volt sok nem középiskolás korú hallgatója az előadásának?

Szerintem az idő és annak fizikai megközelítése általában is nagyon sokakat érdeklő téma. Amint a témaválasztásomon is látszik, ez alól én sem tudom kivonni magam. Ugyanezt mutatja a YouTube-ra felkerült videó nézettsége is egyébként, valamit az előadás utáni, illetve a Youtube videó alatti kérdések, hozzászólások száma.
 

Egy ismeretterjesztő vagy egy szakmai előadásra készül többet?

Mindenképpen egy ismeretterjesztő előadásra. Egy szakmai előadás témája általában egy konkrét tudományos projekt, amihez a munka során eleve készül rengeteg, az előadáshoz is felhasználható anyag. Ezzel szemben egy ismeretterjesztő előadás jóval nagyobb témát fed le, és a keretek is sokkal kevésbé határozottak. Így már az is sokkal több időt vesz igénybe, hogy átgondoljam az előadás fő mondanivalóját, és azt is, hogy a lehetséges témák közül pontosan mi és milyen mélységben kerüljön bele. Egy újabb kihívás, ami egy szakmai előadáshoz képest jóval erősebben jelentkezik: hogyan tudnám az egyes kérdéseket a nagyközönség számára is érhetően bemutatni, valamint milyen szemléltető anyagokat tudok használni. Csak ezen előkészületek után kerülhet sor az előadás diasorának összeállítására. Ezzel szemben a szakmai prezentáció előkészítése gyakorlatilag a diasor megszerkesztésével kezdődik. Ismeretterjesztő célú fellépésnél több körben átgondolom a tartalmat, csiszolom a részleteket. Ugyanez megtörténik egy szakmai előadás esetén is, ám jóval kevesebb időt vesz igénybe.
 

Hogyan határozná meg a Science Campus előadás célját? Mit gondol, sikerült elérni?

Szerintem egy ilyen előadás célja nagyon összetett, benne van egyfelől a nagyközönség érdeklődésének felkeltése a fizika irányába, a tudományos ismeretek és a nyitott kérdések bemutatása. Ezt könnyebb felmérni és szerintem ezt egyértelműen sikerült elérni. Másrészt szeretnénk a fiatalok körében népszerűsíteni a fizikát, és a tehetségeseket a tudományos pálya felé vonzani. Ezt nehezebb mérni egyetlen konkrét előadás kapcsán és ilyen rövid távon, de az eddigi ismeretterjesztő tevékenységemre összességében ezzel kapcsolatban is rengeteg pozitív visszajelzést kaptam már.
 

A játékos záró teszt ön szerint mennyire tükrözte azt, hogy valójában mennyit értett meg az előadásból a közönség?

Igazából nagyon kellemesen meglepődtem, mert a közönség kitűnőre "vizsgázott", sokkal jobb eredménye lett a tesztnek, mint amire előzetesen számítottam. Nagyon úgy tűnik, hogy a fő mondanivaló átment, aminek nagyon örülök.
 

Hogyan tudja összeegyeztetni a tudomány mai állását a hétköznapi léttel? Nem zavarja, hogy amiből sokszor kevés van (idő) az tulajdonképpen nem is létezik?

Az idő létezik! Ugyan nem fundamentális összetevője a valóságnak, de sok minden más sem az: a galaxisok, a csillagok, a bolygók, azemberek, az elefántok és az autók sem fundamentális, hanem úgynevezett „emergens” („előbukkanó”) létezők, amelyek meghatározott fizikai feltételekhez kötöttek. Ráadásul az emergens létezőkről alkotott fogalmaink többé-kevésbé önkényesek, de ettől még, amit leírnak, az létezik. Inkább arról van szó, hogy az idő (és a tér) annyira az alapját képezi a világról alkotott mentális modellünknek és a nyelv struktúráinak, hogy nagyon meghökkentőnek találjuk azt, hogy egy mélyebb szinten valószínűleg nem elemei a valóságnak. Szerintem illúziónak tekinteni az időt egyfajta túlreagálás, hiszen az általunk ismert fizikai környezet és benne a mi saját létezésünk előfeltételei olyanok, hogy az idő, amit a természetben előforduló és az általunk készített órák mérnek, amiből sokszor „kevés van”, nagyon is meghatározó szerepet játszik az életünkben. A tudományosan érdekes kérdések inkább ilyenek: mi az a mélyebb valóság, ami az idő létezésének előfeltétele? Pontosan milyen feltételek mellett létezik idő, és hogyan áll elő a még alapvetőbb szabadsági fokokból? Milyen a fizika azokban a tartományokban, ahol ezek a feltételek nem állnak fenn, azaz ahol nincs idő?

KJ-TZS

Fotók: KJ