Milyen jövő vár ránk a ChatGPT és a chatbotok világban?

A ChatGPT témájával folytatódik a BME VIK távközlési és mesterséges intelligencia központú rendezvénysorozata.

Május 2-án 13:00 órától az Informatikai épület IB025 előadójában rendezik meg „Nagy nyelvi modellek és alkalmazásaik - ChatGPT és Mesterséges Intelligencia”  című fórumot. A rendezvényre mindenkit várnak, aki érdeklődik a mesterséges intelligenciában (MI, angolul artificial intelligence – AI) rejlő lehetőségek, veszélyek és a mindennapi életre gyakorolt hatásai iránt.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) egy egész programsorozatot hívott életre a távközlés és mesterséges intelligencia témájában, amelynek a májusi 2-ai alkalom a következő állomása.

(A szakmai sorozat előző workshopján egyetemi kutatók és ipari partnerek számoltak be az AI gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről, a stratégiaalkotásról, a jelenlegi és várható nemzetközi AI trendekről. A rendezvényről a bme.hu egy korábbi írásában számolt be – szerk.)

„A mostani esemény célja többek között az, hogy a ChatGPT nevű alkalmazás publikus megjelenése apropóján bemutassuk a téma hátterét, a hétköznapokra – különösen az oktatásra és kutatásra gyakorolt (lehetséges) hatásait. Meghívott előadóinkkal és vendégeinkkel górcső alá vesszük azt is, hogy a Műegyetemen, illetve a BME részvételével a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumban (MILab) milyen kutatási perspektívák várhatók a közeljövőben” – fejtette ki a szakmai rendezvény céljáról Varga Pál, a BME VIK TMIT tanszékvezető egyetemi docense, az esemény levezető elnöke.

A fórumot Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, valamint a mesterséges intelligencia témakörének nemzetközileg is elismert szakértője nyitja majd meg.

A szervezők elmondása szerint a rendezvény egyik különlegessége, hogy az ipari és kutatómérnökök mellett nyelvészek és matematikusok közös jelenlétét, párbeszédét és együttműködését is bemutatja.

Előadást tartanak az AI és a chatbotok témájában élenjáró Microsoft és Google vállalatok képviselői. Az MTA SZTAKI MILab részéről Benczúr András számol be a nemzeti laboratórium legújabb eredményeiről.

Váradi Tamás a Nyelvtudományi Kutatóintézettől a ChatGPT nyelvtudományi hátterét ismerteti a közönséggel. Többek között is bemutatja, hogy a BME-MILab együttműködésében elindult a „magyar ChatGPT” fejlesztése. A leendő nyelvi modell tervezetten a jelenleginél is jobb magyar nyelvi képességekkel és tudással fog rendelkezni. Több szakértő is prezentál a szakmai délutánon: Mihályi Antal MI és Felhő szakértő a foundation modellekre való építésről, míg Varga Gábor MI és Innovációs szakértő a nyelvi modellek kockázatairól fejti ki véleményét.

A BME-FIEK és a BME U[S]³  képviseletében Joó Attila László, a BME FIEK igazgatója a mesterséges intelligencia innovációkban betöltött jelentőségéről és hasznosításáról osztja majd meg gondolatait. A BME VIK TMIT tanszéki laborjaiban zajló vagy tervezett kutatásokról osztanak meg részleteket a laborok képviselői, köztük Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens, aki a tervezett magyar ChatGPT technikai és technológiai hátteréről fog beszélni. Mihajlik Péter tudományos főmunkatárs előadásának címe: „Mikor beszélhetünk magyarul a ChatGPT-hez?”, míg Csapó Tamás tudományos főmunkatárs prezentációjából a beszéd artikulációjának megfigyeléséhez és az agyi jelek vizsgálatához alkalmazható beszédinterfészek és szenzorok alkalmazásának lehetőségeiről tudhatunk meg többet.

A szakmai fórum további különlegessége az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen országosan és nemzetközileg is elismert hazai szakértők diskurálnak majd a ChatGPT és társai egyetemi oktatásra és kutatási trendekre gyakorolt hatásáról. A pódium vendégei lesznek: Mérő László matematikus, Charaf Hassan BME VIK dékán, Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens és Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke.

A távközlés és a mesterséges intelligencia külön-külön is jelentős kutatási potenciállal rendelkező témák, ám a kettő (eddig feltáratlan) összefüggései további gondolkodásra inspirálják a kutatókat. A már létező eredmények és a jövőbeli elképzelések közönséggel való megismertetésére hívta életre rendezvénysorozatát a BME VIK TMIT.

„Fizikából ismert, hogy a lendület nem más, mint a tömeg és a sebesség szorzata. Tanszékünkön a mesterséges intelligencia témájában nemcsak ’lendületből megyünk’, hanem ’gyorsulunk’ is. A gyorsulás és a tömeg szorzata pedig az erő, ami a dinamikát képviseli munkánkban. A BME VIK TMIT-n a gyorsulás mellett megvan a szükséges kritikus ’tömeg’ is: a tanszék összes laboratóriuma foglalkozik valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatással és annak alkalmazási lehetőségeivel. A tudományos munkán túl az AI fontos szerepet kap az ipari partnerekkel való kapcsolatépítésben, míg az eredményeket a lehető legrövidebb időn belül az oktatásba is integráljuk” - hangsúlyozta a bme.hu-nak adott interjúban Varga Pál.

A májusi programra jelentkezés és program az alábbi linken érhető el.

Regisztráció: https://forms.gle/f9SYCfdF74C9HRYP7

TZS

Fotó forrása: BME VIK - TMIT