„A mérnöki tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen a fizikatudás”

A Prima Primissima díjas Härtlein Károly látványos kísérleti bemutatóin már több generáció is megismerte és megszerette a fizika jelenségeit.

„A minket körülvevő világban mindenütt találkozhatunk a fizika jelenségeivel. A természetben, az otthonunkban, a mérnökök alkotta eszközökben is. A fizika ismerete olyan alapvető tudást nyújt, amely elengedhetetlen a mérnöki tudományok magas szintű műveléséhez” – fogalmazott Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója, aki a magyar oktatás és köznevelés kategóriában 2022-ben Prima Primissima díjban részesült. „Számos elismerést kaptam már eddig pályámon, ám ezek közül három áll a szívemhez a legközelebb. Az elsőt 2003-ban, a ’Physics on Stage’ konferencián a magyar delegáció tagjaként kaptam, ahol a közönség, azaz pályatársak szavaztak arról, kit véltek a legjobb kísérletezőnek. Ezen az eseményen nyertem el az ’EIROFORUM Teachers Award’ díjat. Meleg szívvel emlékszem vissza a 2017-ben elnyert Trefort Ágoston-díjra is, amelyre a BME TTK hallgatói terjesztettek fel. Ezt a sort gazdagítja a most elnyert Prima Primissima díj, amelyre több évtizedes munkásságom és oktatási eredményeim elismeréseként Czigány Tibor, egyetemünk rektora jelölt.”

Härtlein Károly pedagógus szülő gyermekeként került abba a középiskolába, ahol édesapja tanított. Itt szerzett általános gépész érettségit. Úgy emlékezett vissza erre az időszakra, hogy tanári felmenői miatt még többet kellett tanulnia, pedagógus gyerekként magas elvárásokat támasztottak vele szemben iskolája tanárai. Az akkori nehézségekért és az ott elsajátított szemléletért mai napig hálás a műegyetemi mesteroktató. A sport már kisgyermek korától kezdve fontos szerepet játszott az életében: versenyszerűen kenuzott, ifjúsági versenyzőként többszörös magyar bajnok volt egyéniben. Nagy álma volt, hogy a magyar válogatottként szálljon vízre az olimpiai játékokon. Részben junior sportkarrierje miatt döntött úgy, hogy a Műegyetem helyett főiskolán tanul tovább: főiskolásként csak a képzés után következett a kötelező sorkatonaság. 1980-ban a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán szerzett előbb gyártástechnológus-üzemmérnöki, majd 1983-ban gépész műszaki-tanári diplomát. 1985-ben végleg letette a kenulapátot, ekkor kezdődött el tanári pályája az Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában, ahol gépész tárgyakat, autószerelés gyakorlatot és fizikát tanított.

1989 decemberében került a Műegyetemre, ahol a BME TTK Fizika Intézete Demonstrációs Laboratóriumának felelőse lett.  Ekkor már az ELTE levelező tagozatán végzős volt, ahol 1990-ben fizika szakos tanár oklevelet kapott. Diplomamunkája is már a Műegyetemhez köthető: intézeti konzulense BME-s oktató volt; témája a fény-hullám természetének tanítása középiskolában. Nem sokkal ezután vágott bele interaktív és látványos kísérletek tartásába. Ezt a hagyományt pedig már közel három évtizede tartja.

A műegyetemi mestertanárt egyik oldalról Sas Elemér professzor inspirálta pályáján, akit a TV-ből ismert meg, majd a tanítványa is volt, és közös oktatóvideót is készített a professzorral. Példaképként tekint az előadásában kicsit „tanáriasabb” vonal képviselőjére, a sokak által kedvelt és ismert Öveges József professzorra is, aki népszerűségét részben annak köszönhette, hogy laikusok által érthető formában, ám érdekfeszítő kísérletek mentén mutatta be a fizika jelenségeit. Härtlein Károly, vagy ahogyan a műegyetemi közönsége hívja, „Magic Karcsi”, előadásmódjában valahol a két egykori professzor közé helyezi magát. Az elmúlt több mint három Műegyetemen töltött évtized során már sok száz kísérletező fizika órát, bemutatót tartott kül- és beltéren egyaránt. Számos fizikát népszerűsítő program és televíziós műsor résztvevője, előadója volt: egyebek mellett szerepelt a Magyar Televízió „Repeta Fizika” című műsorában, dolgozott a Delta szerkesztőségében és a „Válaszd a tudást” című produkcióban is. Élőben bemutatott kísérletekkel népszerűsítette a fizikát a Duna TV „Miénk a tér”, majd később a „TV Kalendárium” adásaiban. Házigazdaként, szaktanácsadóként és a bemutatott kísérletek kidolgozójaként működött közre a Spektrum TV által készített és nagy sikerű „Brutális fizika” című műsorban. . Härtlein Károly aktív szerepet vállalt a budapesti Csodák Palotájában bemutatott előadások kidolgozásában, az ő ötlete volt az Öveges Józsefről elnevezett terem létrehozása, ahol a végrehajtott kísérletek megtervezése is az ő keze munkája. Vendégszereplőként láthatta őt a közönség a Mindentudás Egyeteme produkcióban is, ahol közreműködött a Szabó Gábor fizikus által tartott „Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?” című előadásban. Härtlein Károly szorgalmazására hívták életre 2005-ben (akkor még egyetlen helyszínen) a Kutatók Éjszakája kezdeményezést a BME Fizika Intézetében. A Kutatók Éjszakája azóta országos szintű, állandó őszi programmá, és olyan önálló márkanévvé nőtte ki magát, ami nélkülözhetetlen a hazai ismeretterjesztésben.

„A természettudományok, azon belül is a fizika népszerűsítésére tettem fel a pályámat. Szeretek tanítani, újat mutatni. Ezt nem tartom munkának, se nem hobbinak. Inkább egy hivatás, egy elköteleződés valami iránt, amiben hiszek. Ettől kerek számomra a világ, amiben élünk” – magyarázza motivációjáról a Prima Primissima díjas mesteroktató. „Amikor középiskolában tanítottam, félénk vagy éppen nagyszájú 14 éves gyerekek kerültek a kezeim közé, négy évvel később pedig már egy erős fizikatudással rendelkező ifjú felnőttként bocsátottam őket útjukra. Nagyszerű érzés, hogy tanárként részt vehettem a fiatalok elméjét, perspektíváját kitáró folyamatban” – osztotta meg emlékeit Härtlein Károly. Az egyetemen kísérleti fizika oktatóként már olyan ifjú felnőttekkel találkozik, akik azért akarnak elmélyedni egy-egy részterületben, hogy tanulmányaikhoz, későbbi munkájukhoz kellően alapos (fizika) ismeretekre tegyenek szert.

Härtlein Károly számára a tudományos ismeretterjesztés egyfajta misszió, amivel úgy érzi, tartozik a jelen és a jövő generációjának. Úgy látja, hogy a mai felgyorsult, technológiavezérelt és információkkal telezsúfolt világban nem elég a tudást leadni - egy pedagógusnak meg kell találni azt a módot, ahogyan (tartósan) fel tudja kelteni az iskolapadban ülők figyelmét. „Megfigyelés, kísérletezés, elméletgyártás – ezeket kell követni a fizikában. Azonban egy kísérlet során nemcsak ’bemutatni’ szükséges egy jelenséget, ez önmagában ma már nem elég. A látvány, a meghökkentés hatásos figyelemfelkeltő eszközök. Egy szokatlan élmény után az ifjú elme már jó eséllyel nyitott lesz az információk befogadására. Például arra, hogy az éppen bemutatott fizikai jelenség milyen elméleten alapszik, vagy mely területeken lehet majd a gyakorlatban is találkozni azzal, amiről a kísérlet szólt. Egy fizikus ezt a kicsomagolt tudást adja át a mérnöknek is, hogy csináljon belőle valamit, amitől jobb lesz a világunk” – zárta gondolatait a bme.hu-nak adott interjúban Härtlein Károly.

TZS-KJ

Fotók forrása: bme.hu, SPOT