„A Műegyetem professzorai jó oktatók és nemzetközi szinten is elismert kutatók”

Szerteágazó és ipari alkalmazási lehetőségekkel kecsegtető kutatásokat folytatnak a BME frissen kinevezett egyetemi tanárai, akik megtartották professzori székfoglalójukat (videó).

„A BME-n nem csak annyi a professzorság, hogy habilitálni kell, ennél szigorúbb minőségi kritériumnak is meg kell felelniük a kollégáknak: a műegyetemi professzorok egyben a Magyar Tudományos Akadémia doktorai is. Ez azt is jelenti, hogy ők nem csak jó oktatók, hanem nemzetközi szinten is elismert kutatók. Az Akadémia szabályai szerint MTA doktora lehet a hazai és nemzetközi körökben ismert és elismert munkásságú szakember, aki nemzetközi szintű tudományos tevékenységet folytat. Egyetemi tanáraink a náluk lévő tudást az oktatásba is beviszik, átadják a hallgatóknak, akik iránt végzett szakemberként nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is nagy a kereslet” – köszöntötte e szavakkal Czigány Tibor rektor az előadókat és a közönséget, és egyben megnyitotta a rendezvényt, amelyen a frissen kinevezett egyetemi tanárok, illetve a BME közösségéhez egyetemi tanárként idén csatlakozók tartották meg professzori székfoglaló előadásukat. Bemutatták oktatási és tudományos tevékenységeiket, főként a professzori állásukban meghatározó szeletét, a kutatási eredményeik ipari és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit, illetve kiemelt professzori céljaikat.

Az ünnepélyes keretek között megtartott esemény egyben a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) műegyetemi programjainak nyitórendezvénye is volt 2022-ben.

2022 szeptemberében kilenc új egyetemi professzor vehette át kinevezését Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Egy oktató a már korábban megszerzett egyetemi tanári titulusával csatlakozott a BME oktató-kutató gárdájához. Valamennyien 2022. november 7-én tartották meg professzori székfoglaló előadásukat a Központi Épület Dísztermében. Szakmai pályafutásuk főbb pontjait kari vezetőjük ismertette a jelenlévőkkel.

 

Hős Csaba János

egyetemi tanár

tanszékvezető-helyettes, valamint tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes

BME Gépészmérnöki Kar, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék

 

Laudációját Orbulov Imre Norbert, a BME GPK dékánja ismertette.

 

Hős Csaba János 2001-ben a BME GPK-n szerzett gépészmérnöki diplomát áramlástechnika és alkalmazott mechanika szakirányon, 2006-ban PhD-fokozatot.

Doktori tanulmányait a BME GPK Hidrodinamikai Rendszerek (volt Vízgépek) Tanszéken végezte hidraulikus rendszerek és nyomáshatároló szelepek dinamikus viselkedése témakörben. E tématerületen kutat szoros együttműködésben a Bristoli Egyetem munkatársaival, valamint szelepgyártó ipari partnerekkel.

Másik kutatási területe: folyadék-, illetve gázszállító hálózatok instacionárius üzemének mérése, számítógépes leírása, ilyen rendszerek tervezési módszereinek fejlesztése, továbbá szivattyús rendszerek üzemoptimalizációja. Kutatási eredményeit ipari problémák megoldása során is kamatoztatja. Oktatási területe áramlástechnikai gépek és rendszerek vizsgálata állandósult és átmeneti állapotban.

Hős Csaba János előadásában elmondta, hogy nem áll távol tőle az ipari és labormunka, ám olyan kutatónak tartja magát, aki numerikus módszereket használ, emellett saját egyedi célú kódokat is ír. Professzori székfoglalójában az ivóvízhálózatok és az ipari szelepek jelentőségét hangsúlyozta. Az ivóvízhálózatokat – mint több tízezres csomóponttal rendelkező kritikus hálózati rendszereket - manapság már számítógépes szimulációval tervezik, releváns műszaki paramétereit (nyomás, sebesség, koncentráció-eloszlás, tartózkodási idő stb.) különböző matematikai módszerekkel számítják. E modellekre alapozva az ivóvízhálózatok sebezhetősége és érzékenysége egyaránt vizsgálható. A sebezhetőséggel kapcsolatos számítási eredmények és vizuális ábrázolásuk segíti az üzemeltetőket a rendszer érzékeny pontjainak meghatározásában, ahová a rekonstrukciós intézkedéseket is érdemes koncentrálni, például a hálózat kapacitásának vagy tűzcsapok vízhozamának növelésére.

Hős Csaba János ipari szelepekkel kapcsolatos kutatásokat is folytat, ahogy fogalmazott: a szelepek a védelem utolsó „vonalai” az iparban felesleges nyomás esetén. Rezgésre hajlamos szerkezetek, ráadásul a rezgések természetes módon is jelen vannak az ipari szerelvényekben. Kutatótársaival azonosított egy negyedhullám instabilitást, amelyre megoldásként egy méretezési képletet dolgoztak ki az ipar számára.

 

Hős Csaba János professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Kajtár László Imre

egyetemi tanár

BME Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

 

Laudációját Orbulov Imre Norbert, a BME GPK dékánja ismertette.

 

Kajtár László Imre a BME GPK-n szerezte meg előbb gépészmérnöki, majd klímatechnikai szakmérnöki oklevelét. 1986-ban doktorált BME-n, 1995-ben a műszaki tudomány kandidátusa és a PhD tudományos fokozatokat teljesítette. 2017-ben habilitált, majd 2021-ben az MTA doktora lett. Kutatási tevékenysége a komfortelmélet és a klímatechnika területhez kötődik, OTKA és céges megbízások témavezetője, két egyetemi tankönyv társszerzője. Vezetésével épült fel a Macskásy Komfort és Klímatechnikai Laboratórium. Aktív résztvevője az épületgépész szakmai közéletnek, három ciklus óta Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) alelnöke. Nemzetközi konferenciák résztvevője, szervezője és tudományos bizottságok (Indoor Air, Healthy Buildings) tagja. DAAD ösztöndíjas volt Berlinben és levelező aspiráns Szentpéterváron.

Kajtár László Imre professzori székfoglaló előadásában kitért az 1990-es évektől hazánkban megépült irodaépületekben tapasztalt klímával, hő- és levegőminőségi komforttal kapcsolatos problémákra. Kutatótársaival több hetes helyszíni mérési adatokat elemeztek számos piaci partnernél, majd megoldási javaslatot adtak a komfortérzet növelésére. Hőkomforttal kapcsolatos vizsgálatai rámutattak arra is, hogy a 0 PMV index (egy nagy embercsoport klímára vonatkozó megítéléseinek átlagértéke) Magyarországon valamelyest eltér, vagyis az emberek melegebb környezetben érzik magukat komfortosan. Kitért arra is, hogy a témában elemzéseket végeztek például a Pick Szeged számára, valamint a Paksi Atomerőmű hűtővizes rendszere fejlesztésének koncepcióját is kutatótársaival dolgozták ki.

 

Kajtár László Imre professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Toldy Andrea

egyetemi tanár

BME Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék

 

Laudációját Orbulov Imre Norbert, a BME GPK dékánja ismertette.

 

Toldy Andrea 2003-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a BME VBK-n, 2007-ben PhD-fokozattal folytatta tudományos pályáját. 2008 óta a BME GPK Polimertechnika Tanszékének munkatársa, jelenleg a Polimer kompozitok és orvostechnikai anyagok kutatócsoport vezetője. Kutatómunkája során számos, gyakorlatban is megvalósuló eljárást dolgozott ki polimerek és kompozitjaik környezetbarát égésgátlására és a közlekedés fenntarthatóbbá tételére, többek között az Airbus Space and Defence and Dassault Aviation repüléstechnikai cégekkel együttműködésben. Aktívan részt vesz az egyetemi oktatásban, kurzusai hozzájárulnak a fiatal mérnökgenerációk környezettudatos szemléletmódjának formálásához. Tagja a Fiatal Kutatók Akadémiájának, továbbá a Magyar Műanyagipari Szövetség felsőoktatás és ipar kapcsolatáért felelős elnökségének is. Európai Uniós pályázatok rendszeres bírálója. 2009-ben L’ORÉAL-UNESCO Nőkért és a Tudományért díjat, 2020-ban Bolyai-plakettet nyert.

Toldy Andrea részben epoxigyanták fejlesztésével foglalkozik. Előadásában kifejtette, hogy az epoxigyanták polimer anyagok mátrix anyagaként is jelentősek, főleg olyan alkalmazásokban, ahol kiemelkedő tulajdonságaik (például nagy szilárdság, kis zsugorodás) ellensúlyozzák magasabb árszínvonalukat más térhálós rendszerekkel összevetve. Kitért arra a több mint 20 éves nemzetközi törekvésre, melynek célja, hogy e polimerek esetén a kőolajforrásból származó alapanyagokat megújuló energiaforrásból származókkal helyettesítse.

Toldy Andrea kutatásokat folytat polimerkompozitok éghetőségével kapcsolatban is. E tulajdonságuk ugyanis nagymértékben korlátozza az alkalmazási lehetőségeket. Vizsgálatainak célja, hogy csökkentse az epoxigyanták éghetőségét a mechanikai tulajdonságok megtartása mellett.

Két évtizede a foszfortartalmú égésgátló rendszerek fejlesztése is fókuszába került. Sikerrel végezte el az epoxigyanták hatékony égésgátlását: egy szabadalmi eljárás szerint történő szintézissel előállított egy reaktív égésgátlót. Kutatótársaival egy matematikai modellt is létrehozott a degradáció leírására, illetve egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmust, amellyel akár előre is jelezhető az éghetőség. Eredményeit már repülőegységek beltéri tárolóinak gyártása során is alkalmazzák.

 

Toldy Andrea professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Balogh György Tibor

egyetemi tanár

BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

 

Laudációját Szarka András, a BME VBK dékánja ismertette.

 

Balogh György Tibor párhuzamos tanulmányokat folytatott a BME VBK-n, és 1999-ben okleveles vegyészmérnök és okleveles biomérnök diplomákat kapott. PhD-fokozatát 2003-ban szerezte meg, 2018-ban habilitált, 2020-tól az MTA doktora. Az alma mater elhagyását követő 20 évben a Richter Gedeon Nyrt. Kutatási Igazgatóságán dolgozott, ám külsős előadóként oktatott a karon, majd 2019-ben visszatért a BME-re, és azóta is a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék oktató-kutatója. Tágabb értelemben vett kutatási területe: gyógyszerek és gyógyszerjelölt vegyületek fizikai-kémiai jellemzése, farmakokinetikai folyamatainak vizsgálata, ezen belül a különböző biológiai membránokkal, illetve gyógyszer-metabolizmussal kapcsolatos in vitro és ex vivo modellek kidolgozása áll jelenlegi munkájának fókuszában.

Balogh György Tibor előadásában egy iparban és egyetemi kutatások során egyaránt tapasztalt problémát mutatott be: a különböző kutatási fázisokban nagy mennyiségű gyógyszerhatóanyaggal és gyógyszerjelölttel kell dolgoznia a szakembereknek. A nagyszámok problémáját számítógépes modellekkel vagy nagy áteresztőképességű automatizált rendszerekben lehet megoldani. Elemzéseiben egyebek között azt vizsgálja, hogy adott anyag hatása hogyan valósul meg. Kutatásaival a szintetikus hatóanyagok költséghatékony előállítását segíti.

A BME VBK egyetemi tanára adott hatóanyag kapcsán a szervezetben felmerülő problémákat elemzi, így a felszívódáshoz, a transzport folyamathoz, a májhoz köthető metabolizmushoz, a szisztémás keringéshez köthető eloszláshoz, valamint a hatóanyagok kiürülésével kapcsolatos jelenségeket veszi górcső alá.

Kitért arra is, hogy elnyert CELSA pályázatukban a piacon elérhető 3 természetes lipid izolátumon (agy, máj és szív poláris lipidek) kialakított modelleken mintegy 300 diverz gyógyszerrel próbálják ki és jellemzik a rendszert.

 

Balogh György Tibor professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Kózelné Székely Edit

egyetemi tanár

általános és gazdasági ügykért felelős dékánhelyettes, tanszékvezető-helyettes

BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

 

Laudációját Szarka András, a BME VBK dékánja ismertette.

 

Kózelné Székely Edit 2000-ben biomérnök oklevelet, 2004-ben PhD-fokozatot, 2010-ben munkavédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett a BME-n, 2015-ben habilitált. Kutatási tevékenységéért egyebek mellett Bolyai-plakettet és a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, oktatási munkájáért Görög Jenő-díjat kapott. Hazai és nemzetközi tudományos szervezetek választott tagja (pl. MTA Műszaki Kémiai Tudományos Bizottság; European Federation of Chemical Engineering Working Party on High Pressure Technology), az MKE Oktatási Bizottságának elnöke. A Szuperkritikus oldószerek analitikai és műveleti alkalmazása konferenciasorozat szervezője, valamint ő lesz az elnöke a 2023 májusában Budapesten megrendezésre kerülő európai szuperkritikus konferenciának.

Kózelné Székely Edit előadásában a szuperdinamikus oldószerek témájában folytatott kutatásairól osztott meg részleteket. Ezen belül is a nagy nyomású, időnként magas hőmérsékletű oldószerekről, ezek szuperkritikus tartományáról, vagy arról az átmeneti állapotról, amikor a folyadékból gáz lesz. Ilyenkor az anyag gázként kitölti a rendelkezésre álló teret, ám oldóképessége folyadékszerű. Kitért arra, hogy a hőmérséklet és nyomás változtatásával az anyag halmazállapota is változik, ezzel pedig nagyságrendekkel csökkenthető az oldhatósága.

Szén-dioxid és víz oldószerként való alkalmazásával foglalkozik nyomás alatti rendszerekben, alkalmazásorientált kutatásaiban egyebek mellett berendezések, eljárások és mérési módszerek kialakításával, míg a folyamatos gyógyszergyártás lehetőségeit eljárás- és gyártástechnológiai fejlesztésekkel segíti.

Professzori székfoglaló előadásában többek között a szén-dioxid geológiai tárolásának példáját mutatta be: az ipari gyártás során keletkezett szén-dioxid egy részét sajtolással a földfelszín alatti kőzetekben helyezik el. Székely Edit kutatótársaival megvizsgálta ezeket a rendszereket, majd pontosították a korábbi, hosszú távú tárolással kapcsolatos geológiai modelleket.

Előadásában oktatói hitvallásáról is hallhatók részletek: úgy véli, a kutatás, a megismerés és a felismerés öröme sokat segít a hallgatóknak a tanulásban, és minél több innovációt kell megmutatni, bevinni az oktatásba.

 

Kózelné Székely Edit professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Buttyán Levente

egyetemi tanár

BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

laboratóriumvezető, Laboratory of Cryptography and Systems Security (CrySyS)

 

Laudációját Charaf Hassan, a BME VIK dékánja ismertette.

 

Buttyán Levente 1995-ben szerzett mérnök-informatikus diplomát a Műegyetemen, majd 6 évig a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) műszaki intézetben végzett kutatómunkát, itt szerzett PhD-végzettséget is. 2003-ban visszatért alma materébe, csatlakozott a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékhez, ahol meghatározó szerepe volt a CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratórium megalapításában. 2013-ban habilitált a BME-n, 2021-ben MTA doktora címet kapott. Tágabb kutatási területe az IT biztonság, jelenleg kiber-fizikai rendszerek biztonságával foglalkozik. Létrehozott és működtet egy IT biztonsággal foglalkozó tehetséggondozó programot is. Munkájáért több szakmai kitüntetést kapott (például Apáczai Csere János Díj, HTE Puskás Tivadar Díj, NJSzT Kalmár László Díj).

Buttyán Levente előadásában elárulta, hogy egyik álma akkor vált valóra a Műegyetemen, amikor létrehozott egy olyan, nemzetközi szintű sikereket elérő kutatócsoportot, aminek Svájcban is tagja volt. Másik álma volt, hogy professzor lehessen a BME-n, e vágya most teljesült be.

Bemutatta kutatói munkássága főbb pontjait: a vezeték nélküli, ad hoc önszerveződő hálózatok és szenzorjaik vizsgálatát, a biztonság kérdését az erőforrás-korlátozott és mobileszközökön, és azt is elemezte, milyen feltételek mentén alakul ki spontán kooperáció a hálózat csomópontjai között.

Kitért több nemzetközi szintű sikerre: a Duqu kártevő felfedezésére, amely kapcsolatban áll azzal a feltehetőleg nyugati eredetű számítógépes vírussal, amely logikai úton fizikai kárt és zavart okozott egy iráni urándúsító üzemben. Az eset még inkább rávilágított a kiberfizikai rendszerek sérülékenységére. Kutatócsoportjában a kártékony programok detekcióját végzik erőforrás-korlátozott beágyazott eszközökön (pl. szenzorok, okosotthonok eszközei, wifi router stb.), amelyeknél a hagyományos antivírus megoldások nem működnek.

Büszkén beszélt arról is, hogy a CrySys Labból indult 3 spinoff vállalkozás is, köztük a már nemzetközi hírnévre szert tett Tresorit, amelynek profilja felhőalapú rejtjelezett adattárolás.

 

Buttyán Levente professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Gyimóthy Szabolcs

egyetemi tanár, tanszékvezető

BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

 

Laudációját Charaf Hassan, a BME VIK dékánja ismertette.

 

Gyimóthy Szabolcs a BME VIK-en szerzett erősáramú szakos diplomát 1994-ben. Oktatóként előbb az Elméleti Villamosságtan Tanszéken, majd a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken dolgozik, 2021. óta vezeti is a tanszéket. PhD-fokozatát 2004-ben szerezte, 2014-ben habilitált, az MTA doktorit 2021-ben védte meg.

Kutatási területe az elektromágneses terek numerikus analízise, a közegmodellezés, valamint ezek mérnöki alkalmazása többek között az elektromágneses elvű roncsolásmentes anyagvizsgálat, a vezeték nélküli energiaátvitel, valamint a kábel- és tekercstervezés területén.

Oktatói munkájáért több ízben kitüntették; a hallgatói képviselet kétszer választotta meg a VIK legjobb oktatójának. Nemzetközi tudományos együttműködések aktív résztvevője.

Gyimóthy Szabolcs előadásában az elektromágneses terek numerikus modellezéséről beszélt. Ezen belül is a homogenizálásról és felületi modellekről, hálógenerálásról és szintetikus mérési adatbázisok létrehozásáról. Egy olyan spiráltekercs homogenizált modelljét mutatta be, amelyet manapság magas hőmérsékletű szupravezetőkről csévélnek. Modelljét többek között huzaltervezésnél alkalmazzák örvényáram-veszteség csökkentésére nagy frekvenciájú váltakozóáram esetén. Ilyen van például az indukciós főzőlapokban, radiofrekvenciás eszközökben és autóipari gyárak egyes berendezéseiben. Elméleti modelljét például csúcsérintkezők modellezésére és forgó céltárgyak radarfelderítésénél is használják. Jelenleg elemzi a vezeték nélküli energiaátvitelben rejlő lehetőségeket, emellett roncsolásmentes anyagvizsgálatokat folytat, és a tér mért értékeiből következtet az anyagjellemzőkre és a források eloszlására.

 

Gyimóthy Szabolcs professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Török Ádám

egyetemi tanár

nemzetközi és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes

BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék

 

Laudációját Varga István, a BME KJK dékánja ismertette.

 

Török Ádám 2004-ben előbb közlekedésmérnöki diplomát, majd 2007-ben okleveles gazdasági szakmérnök oklevelet szerzett. 2008-ban a közlekedéstudományban, 2016-ban gazdálkodástudományban szerzett PhD-fokozatot. 2019-ben habilitált, 2021-ben megvédte MTA doktori értekezését. Bolyai-ösztöndíjas kutató, tudományos munkát végez a közlekedésgazdaságtan és a közúti közlekedés terén.

Török Ádám professzori székfoglaló előadásában méltatta tanszéke kollegiális közösségét, amelynek immáron két évtizede tagja.

Kutatásaiban a közúti közlekedés, a személyszállítás, a személygépjármű-közlekedés, annak gazdasági és természeti környezeti, valamint környezetkárosító hatásaival kapcsolatos kérdéseket vizsgál. Témái egyszerre érintik az energetika, a környezetvédelem, a közlekedés és a környezettudományok határterületeit. Egyebek mellett górcső alá veszi, hogy a hazai járműállomány hogyan változik a környezetvédelmi technológiák piaci penetrációja mellett. A folyékony és gáz jellegű bio tüzelőanyagok műszaki és élelmiszerbiztonsági kérdései is foglalkoztatják, érdekli az automatikus forgalmi áramlatok és az elektromobilitás egyéb szektorokra gyakorolt hatása, valamint az autonóm gépjárművek gazdasági, társadalmi elfogadásának dilemmája is.

 

Török Ádám professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Kovács Mihály

egyetemi tanár

BME Természettudományi Kar, Matematika Intézet, Differenciálegyenletek Tanszék

 

Laudációját Aszódi Attila, a BME TTK dékánja ismertette.

 

Kovács Mihály 2000-ben az ELTE TTK-n szerzett diplomát meteorológus és német nyelvi szakfordító szakon. Az amerikai Louisianai Állami Egyetemen 2002-ben MSc-, majd 2004-ben PhD-fokozatot szerzett matematikából. 2004-2005-ig a Miskolci Egyetem Matematika Intézetében dolgozott, majd 2005-2006 között az új-zélandi Otagoi Egyetem matematika tanszékén volt posztdoktori ösztöndíjas. 2006-ban elnyerte a Svéd Kutatási Tanács posztoktori ösztöndíját a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetemen, és ezzel egyidőben az Otagoi Egyetem matematika tanszékének is oktató-kutatója lett. Ezért 2006-2008-ig félévente ingázott a téli féltekék között. 2016-ig az Otagoi Egyetemen dolgozott, majd 2016 és 2019 között a Göteborgi Egyetem és a Chalmers Műszaki Egyetem közös matematika intézetének oktató-kutatója volt. 2019-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának docense, majd a 2019-es habilitációt és MTA doktora cím elnyerését követően, 2020-tól egyetemi tanára. 2021 szeptemberétől a BME TTK oktatói gárdájának tagja. Főbb kutatási területei a sztochasztikus és törtrendű parciális differenciálegyenletek analízise és numerikus analízise.

Kovács Mihály a professzori székfoglaló előadásában a matematika szűkebb, kutatásaiban érintett területét mutatta be a közönség számára. Javarészt elméleti témáit a megértést segítő példákkal szemléltette. A közönség hallhatta, hogy matematikai módszerek hogyan segítik a virológiai vizsgálatokat vagy akár a talajban történt szennyezés transzportmodellezését is. Utóbbi példánál heterogén talajban a radioaktív anyag, a trícium koncentrációját mérték. A radioaktív anyag „lecsengése” hatványfüggvény szerint történik.

 

Kovács Mihály professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

***

 

Veres Gábor

egyetemi tanár

BME Természettudományi Kar, Nukleáris Technika Intézet

 

Laudációját Aszódi Attila, a BME TTK dékánja ismertette.

 

Veres Gábor 1990-ben végzett az ELTE fizikus szakán. 1993-ban egyetemi doktori, majd 1996-ban PhD-fokozatot szerzett, 2018-ban megkapta az MTA doktora címet. Kutatási területei elsősorban a termonukleáris plazmákban zajló atomfizikai folyamatok tanulmányozása, illetve a fúziós energiatermelés megvalósításának technológiai vonatkozású kérdései.

Szakértőként vesz rész az EURATOM Programbizottság fúziós konfigurációjának, valamint az ITER projekt európai hozzájárulásért felelős Fusion for Energy Irányító Testületének munkájában. 2008-ban egyetemi tankönyvet írt „Bevezetés az elméleti plazmafizikába” címmel, amely a magyar nyelvű plazmafizikai szakirodalom egy régen várt hiánypótló eleme volt.

Veres Gábor előadásában egy olyan témát mutatott be, amely iránt már hallgatóként elkötelezte magát, és megvalósítása máig komoly fejtörést okoz az atomfizikusoknak. A fúziós energiatermelés, avagy röviden a „fúzió” megvalósítása terén még nem történt meg a több évtizede várt áttörés, amelynek komoly matematikai, fizikai problémáiról is beszélt bemutatóján Veres Gábor. Az egyik ilyen probléma volt a jelentős neutronsugárzás, a rendkívül nagy vákuumot igénylő szerkezet, vagy olyan alkatrészek, amelyeknek ellen kell állniuk a periodikus és komoly hőmérsékletkülönbségeknek. A feltehetően nagyon költséges energiatermelési eljárás megvalósulására a műegyetemi oktató szerint még évtizedeket kell várni.

 

Veres Gábor professzori székfoglalójának felvétele az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

 

A professzori székfoglaló előadásokat követően Czigány Tibor rektor gratulált a Műegyetem újdonsült egyetemi tanáraiknak a címhez, köszöntötte őket e titulusban is az intézményi oktatói-kutatói közösségben, és arra kérte kollégáit, hogy tudásukat és képességüket a következő évtizedekben kamatoztassák a BME javára.

 

 

TZS-KJ

Fotó: Geberle B.