Los Angeles-ből irányították a ZalaZONE BME-s tesztautóját

A jövő intelligens közlekedésének legnagyobb szakmai világeseményén, ipari partnerekkel közösen mutatta be autonóm járműfejlesztéseit a Műegyetem.

„A világkiállításon egyedülállónak számító installációval jelentünk meg. Nemcsak határokat, hanem kontinenseket átívelő, valós idejű virtuális kapcsolatot létesítettünk önvezető járművünkkel, amelynek vezetését a látogatók is kipróbálhatták” – foglalta össze röviden a Los Angeles-ben megrendezett World Congress on Intelligent Transport Systems (ITS World Congress) rendezvényen szerzett élményeket Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME KJK) Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, és egyben a BME-n működő Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) vezetője.

A tengerentúlon megtartott nagyszabású eseményen a magyar delegációban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ipari partnerként, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya kutatási és tesztelési helyszínként, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a bemutatott autonóm járműipari fejlesztések kidolgozójaként volt jelen. A magyar kooperáció az önvezető járműfejlesztés terén elért legújabb eredményeket demonstrálta a közönségnek: egy olyan, műegyetemi kutatók által fejlesztett rendszert, amellyel a látogatók képesek voltak egy, a valóságban a zalaegerszegi tesztpályán lévő autót a Los Angeles-i rendezvény helyszínéről irányítani.

„Egészen pontosan két attrakcióval is készültünk Egy kormánnyal és pedálokkal ellátott kis vezetőfülkét állítottunk ki, ahol a vezetővel szembeni monitoron azt a valós képet mutattuk, amelyet a sofőr vezetés közben lát, míg mellette ugyanennek a képnek a digitális másolatát, azaz digitális ikerpárját (digital twin). A vezetőfülkénk összeköttetésben volt a műegyetemi fejlesztések alanyát képező, fizikailag Zalaegerszegen található átalakított Range Rover járművel. A fülke lényegében a zalai jármű ’meghosszabbított’ pedálja és kormánya volt: amit ezen végrehajtott a sofőr, ugyanazt a manővert a zalai önvezető autó is megtette, méghozzá több, mit tízezer kilométer távolságból. A ZalaZONE pályán elhelyeztünk különböző akadályokat, például egy gyalogost szimbolizáló próbababát is. A mozgó járműbe épített gyalogos-detektálásnak köszönhetően a Los Angeles-ben futó felhőalapú rendszer által kiadott fékezési parancs megakadályozta azokat a zalaegerszegi ’baleseteket’, amelyeket a Los Angeles-i fülkében ülő emberi vezető okozott volna. Mindeközben a valóságot demonstráló digitális ikerpáron is megjelent (zöld hengerként) az észlelt gyalogos pontos helye és pozíciója” – mutatta be a magyar stand egyik műegyetemi vonatkozású attrakcióját Szalay Zsolt. Hozzátette, hogy szinte valós idejű, emberi érzékelés számára teljesen kielégítő, mindössze egy-két tized másodperces késleltetéssel működött a rendszer az USA és Magyarország között, ami a maga nemében páratlan technikai eredmény. Nehézséget egyedül a 9 órás időeltolódás jelentett: amerikai nyugati-parti idő szerint csak délelőtt működött az előbb említett demonstráció, míg az időkülönbség miatt délután (magyar idő szerint az éjszakai órákban, a ZalaZONE üzemen kívüli idejében) egy másik attrakcióval készültek az érdeklődőknek.

A nyugati-parti idő szerinti délutáni órákra a tavalyi, Hamburgban megrendezett ITS World Congress demonstrációjának továbbfejlesztett verzióját mutatták be a magyar szakemberek. A standon egy érzékelőkkel felszerelt és gyalogos átkelővel bővített közút modelljét alakították ki. A standon sétáló vendégek valós időben megjelentek a helyszínt bemutató digitális ikerpár modellen is. A kialakított „közúton” időnként elhaladt egy virtuális önvezető autó, amely érzékelte a valóságban jelenlévő gyalogosokat, és automatikusan megállt, illetve megvárta, amíg minden gyalogos elhagyja az úttestet. Ezt a virtuális járművet is kipróbálhatták a látogatók: a helyi vezetőfülkéből ugyanis délután ezt a virtuális autót lehetett kormányozni.

„Mindkét attrakciónk nagy sikert aratott, folyamatosan érkeztek a látogatók más kutatóintézetektől, az ipari szektorból, továbbá a külföldi delegációk is érdeklődtek a fejlesztés iránt” – osztotta meg a helyszíni tapasztalatokat Szalay Zsolt. Kérdésünkre kifejtette, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken való részvétel számos előnnyel és újonnan nyíló lehetőséggel kecsegtet a magyar járműipari kutatók számára. „Immáron második alkalommal, ráadásul egy közérdeklődésre számot tevő, nagyon jól sikerült fejlesztéssel voltunk jelen a világ legjelentősebb, az intelligens közlekedést fókuszba helyező szakmai rendezvényén. Számos új kapcsolatra tettünk szert, amelyekből a jövőben új szinergiák, együttműködések is kialakulhatnak. Felkerestek minket külföldi felsőoktatási intézmények, valamint alkalmazói oldalról olyan vállalatok, akik nagyméretű világvárosoknak szállítanak ’smart’ rendszereket. Kapcsolatba kerültünk olyan ipari partnerekkel is, akik saját portékájukat, elsősorban szenzorjaikat ajánlották a rendszerünk továbbfejlesztéséhez.”

Külön öröm és közös siker, hogy a komoly szakmai presztízsű esemény tudományos konferenciáján a Magyar Közút Zrt. egyik kooperatív ösztöndíjasaként előadást tartott Tomaschek Tamás, a BME KJK Gépjárműtechnológia Tanszékének doktorandusza is.

„Tavaly a hamburgi részvételünkkel az egyik célunk az volt, hogy felmérjük, milyen irányba tart az autonóm járműfejlesztés, melyek azok a trendek, alkalmazások, amelyeket az ipar és a felhasználók preferálnak, ebbe hogyan illenek bele a Műegyetem és a ZalaZONE együttműködésében indított kutatás-fejlesztési projektek. Mindkét világesemény megerősített minket abban, hogy a BME-s indíttatású és itt végrehajtott eredményekkel jó irányba haladunk, a világ élvonalába tartozunk. Elképzeléseinknek nem csak helye és létjogosultsága van ebben a szférában, hanem komoly trendteremtők is lehetünk” – számolt be az eredményekről a műegyetemi szakember. A jövőbeli elképzeléseket illetően elárulta, tervben van egy olyan egyetemi spinoff megalapítása, amelynek keretében a BME üzleti vállalkozásként is hasznosítaná a már elért eredményeket.

Számos újdonsággal kecsegtető kísérletet is terveznek a műegyetemi kutatók. A Los Angeles-ben is bemutatott felhő alapú rendszer továbbfejlesztett változatát jelenleg az M1-M7 autópályák bevezető szakaszán tesztelik azzal a céllal, hogy megfigyeljék, adatokat gyűjtsenek, majd ez alapján tanulmányozzák a közlekedés csoportos, rajszerű viselkedését, adott közlekedési helyzetben az emberi vezetői reakciókat, a kirajzolódó trendeket. „A kísérlettel többek között az a célunk, hogy megértsük az emberi járművezetők csoportos közúti viselkedését. Szeretnénk felállítani a lehetséges forgatókönyveket arra az esetre, ha autonóm járművet illesztünk be az emberek által vezetett járművekből álló közlekedési rendszerbe. Feltárni, milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy önvezető autóval is biztonságosan lehessen közlekedni egy ilyen modellben” – árulta el Szalay Zsolt, aki szerint témáik a jövőben is számos tudományos publikációs lehetőséggel kecsegtetnek. A kutatásokon dolgozó szakemberek arra törekednek, hogy szélesebb hazai és nemzetközi akadémiai közönség előtt is bemutatkozzanak. Hozzátette, rövidesen átadják az M76-os út új, „smart” szakaszát, ahol a kiépített okosrendszer alapját a műegyetemi fejlesztés és egy felhő alapú irányítás adja majd.

Szalay Zsolt mindezek mellett örömmel számolt be arról is, hogy közvetlenül a Los Angeles-i szakmai fórum után tartották meg a IV. ZalaZONE Innovációs Napot, amelyen több mint 300 ipari és akadémiai érdeklődő vett részt.

TZS-KJ

Fotók forrása: Szalay Zsolt