A tudomány varázsát kapták jutalmul a Műegyetem éjszakai látogatói

Újdonságokkal és évek óta teltházas előadásokkal, illetve bemutatókkal várták az érdeklődőket szeptember utolsó estéjén a Kutatók Éjszakája BME-s programjain.

19 helyszínen, a tavalyinál is több, mintegy 70 programmal készültek a szervezők a tudomány és az innováció iránt érdeklődőknek a Kutatók Éjszakája BME-s programjain 2022. szeptember 30-án az esti órákban. Az idei év különlegessége, hogy valamennyi műegyetemi kar csatlakozott a kezdeményezéshez és kínált különféle programokat.

A pandémiás időszak korlátozásai után végre újból személyesen is fogadták a látogatókat az egyetemi kampuszon. A programok ismét nagy népszerűségnek örvendtek, némelyikre már rögtön a meghirdetés után elfogytak a szabad helyek. A favoritok között voltak többek között az egyetemi tanreaktor látogatása a Természettudományi Kar (BME TTK) szervezésében, az Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) koordinálásával megvalósított hídlátogatási program az Erzsébet hídon, ahová a nagy érdeklődés miatt plusz csoportot is indítottak. Közkedveltek voltak a színfelismerés tematikájával foglalkozó bemutatók, és sokakat érdekelt az is, hogyan működik az emberi memória agysérülés után, illetve a Neuropszichológia és Megismerés kutatócsoport interaktív programja a memóriatesztelésről a BME TTK-n. Teltházasak voltak a Gépészmérnöki Karon (BME GPK) a „Milyen színben látjuk a világot?” és a „16 millió szín szem előtt” című, egyebek mellett a színeket, a LED világítást és az elektronikus megjelenítők technológiáját, illetve a színszűrős szemüveg világszabadalmát bemutató előadások.

A BME ÉMK vízanalitikai laboratóriumában is lehetett barangolni, míg a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon (BME KJK) pedig egy olyan önvezető, akár 30 km/h-val is száguldani képes kisjárművel lehetett versenyezni, ami a saját fejlesztésű szoftverének köszönhetően kikerülte az elé kerülő akadályokat. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) földi műholdvezérlő állomásán Földön túli kapcsolatot létesíthettek a látogatók, és óránként, összesen 7 teltházas turnus indult a különleges berendezésekben és eszközökben gazdag BME Nagyfeszültségű Laboratóriumba. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon (BME GTK) többek között az emberi szemmozgást vizsgáló bemutatókra vagy a klímaváltozás fővárosi hatásait illusztráló előadásra várták a témák iránt fogékony közönséget.

A programkínálat gazdagsága mellett a rendezvény újdonságokat is tartogatott: az Építészmérnöki Karon (BME ÉPK) például az egyiptomi történelmi kincsekről, sírokról, a kultúra egyik bölcsőjeként számon tartott birodalom építészetéről, és e sokrétegű kultúrtáj utókorra gyakorolt hatásáról meséltek a téma szakértői. A BME KJK-n egyebek mellett a sugárhajtású turbina működését egy, a motorizált repülés történetét bemutató előadásban ismertették, bemutatva néhány valós, szétszerelt hajtóművet is. Újdonságnak számítottak a BME Látogatóközpontban szervezett programok, és érdekfeszítő volt a Művészeti Rezidenciaprogram keretében a festészet és a technológia kapcsolatát bemutató rajzoló robot is, amely komoly helyi rajongótáborra tett szert. Éjszakára kitárta kapuit a BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) is, ahol a könyvtári kincskeresés a felnőttek mellett a gyerekeket is felcsigázta, a történelem iránt érdeklődők pedig a levéltári raktárat látogathatták meg.

A szervezésben és lebonyolításban az intézmény dolgozói aktívan részt vettek: személyesen segítették a vendégek eligazodását az egyetemi kampuszon. Fiatalok, az idősebb korosztály képviselői, családok, iskolás csoportok és baráti társaságok is ellátogattak a műegyetemi programra, amelynek a szeptember végi időjárás is kedvezett. A Ch épület előtt például a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) Szent-Györgyi Albert Szakkollégiuma tartott szabadtéri bemutatót: a különböző színű villódzó lángocskák és a kémiai reakciókat szemléltető kisebb-nagyobb durranások még a járókelők figyelmét is odavonzották.

A Kutatók Éjszakája egyik szenzációjaként ismét egy újdonsággal rukkolt elő Härtlein Károly, a BME TTK Fizikai Intézetének mesteroktatója, aki ezúttal a Műegyetemi Szimfonikus Zenekart hívta segítségül a zenét kézzel foghatóvá tevő kísérletéhez. Meghívott vendégként a bemutatón aktívan közreműködött Gryllus Dániel előadóművész és zeneszerző, valamint Zelinka Tamás zenetörténész, zenei főtanácsos, a Parlandó zenepedagógiai újság főszerkesztője és hangversenyek műsorvezetője. Az izgalmas bemutatóiról is elhíresült műegyetemi mesteroktató ezúttal sem hazudtolta meg korábbi szokásait: ismét látványos kísérletekből állította össze ezúttal éjszakai repertoárját, ahol olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogyan keletkezik a zenei hang; fizikus szemmel vizsgálva milyen hasonlóságok fedezhetők fel a különböző népek zenéjében; mitől szép egy hang; mitől „kedves” a fülünknek, ha egyszerre több hang szólal meg. A közönség többek között a húrok, a pálcák és a lemezek rezgéseiről, a spektrum-analizálásról, a visszafelé játszott dallamokról, a Rubens-csőről, a Tesla-transzformátorról, a membranofonról hallhatott többet, illetve otthon is elvégezhető kísérletként megtudhatta, hogyan készíthet szívószál dudát.

(A „Fizika és Zene” című bemutató felvétele utólag is megtekinthető Härtlein Károly YouTube-csatornáján – szerk.)

TZS-KJ

Fotók: Geberle B., Härtlein Károly előadásának pillanatképei