„Ahogyan a szülő a gyermekeire, úgy az egyetem a sikeres diákjaira büszke”

Ünnepi szenátusi ülésen került sor a BME Díszolgára, a PhD, a DLA és a Tiszteletbeli Doktorok avatására, valamint a József Nádor Emlékérem és más rangos egyetemi kitüntetések átadására.

„Domine Magnifice Rector! Domini Spectabiles Decani! Dominae et Domini Illustrissimi Professores!” – a Műegyetem vezetőit és a meghívott vendégeket immár sok éves hagyományként köszöntötték a latin mondatok a Központi épület aulájában, ahol a Szenátus nyilvános, ünnepi ülésén a legrangosabb intézményi és szakmai elismeréseket adták át. A jogarnok vezetésével bevonuló testületet Czigány Tibor akadémikus, a BME rektora vezette. Az ünnepi szenátusi ülés elnökségi tagjait az egyetem karok feletti döntéshozói, a karok vezetői, valamint a díszvendégek alkották: Habsburg Eilika főhercegné, Pálfalvi András kancellárhelyettes, Koczkáné Csiszár Emília nemzetközi rektorhelyettes, Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, Bihari Péter oktatási rektorhelyettes, Rózsa Szabolcs, a BME ÉMK dékánja, Orbulov Imre Norbert, a BME GPK dékánja, Alföldi György, a BME ÉPK dékánja, Szarka András, a BME VBK dékánja, Charaf Hassan, a BME VIK dékánja, Mándoki Péter, a BME KJK gazdasági ügyekért felelős dékánhelyettese, Aszódi Attila, a BME TTK dékánja, Koltai Tamás, a BME GTK dékánja, Nyulászi László, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) elnöke, és Szili Ákos, az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) elnöke. A tisztségviselők talárban, hivatali lánccal és fehér kesztyűben érkeztek az ünnepélyes rendezvényre. Az esemény moderátora Mozsár Eszter, a Rektori Kabinet ügyvivő szakértője volt.

A díjazottak és a tudományos fokozatot szerzett egyetemi polgárok mellett az ünnepségen részt vett Józsa János korábbi rektor, valamint Jakab Roland, a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre elnöke.

„Alapításunk 240 éves évfordulóján az ünnepi szenátusi ülés különleges eseménye a tanévnek. A jubileumi tanév visszatekintésre ad lehetőséget: az elmúlt évszázadokban, évtizedekben, években vagy akár hetekben számos olyan sikert értünk el, ami nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ahogyan a szülő a gyermekeire, úgy az egyetem a sikeres diákjaira büszke: a három Nobel-díjasunkra, a 19 olimpiai bajnokunkra, vagy azokra a műegyetemi kötődésű zenészekre, akik a közelmúltban tartott jubileumi koncerten felléptek” – szólította meg az ünneplőket Czigány Tibor rektor. Hozzátette, az elmúlt hetek sikerei közé tartozik, hogy 6 szakmai műhely kapta meg az Akadémiától az MTA Kiváló Kutatóhely címet, valamint, hogy jelenleg a hazai felsőoktatási intézmények közül a BME-n van a legtöbb akadémikus.

Szintén a közelmúlt eredménye, hogy az egyetemi QS rangsorban a Műegyetem a legjobb helyezést érte el a szakterületi listán. Czigány Tibor kiemelte, az intézményi kultúra fontos értéke a nemzetköziesedés is: a BME minden nyolcadik hallgatója külföldről érkezett. Hasonlóan fontosnak tartotta az ipari szereplőkkel való kapcsolatok erősítését: ennek kapcsán külön köszöntötte Bogsch Eriket, a Richter Gedeon Részvénytársaság vezérigazgatóját, BME Díszpolgárt.

A József nádor alapította Műegyetem ma is élő kapcsolatot ápol a jeles mecénás leszármazottaival, ezért a rektor külön köszöntötte Habsburg Eilikát, az egyetemi közösség jelenlegi építéséért pedig Erdélyi Dániel karmestert, Vida Györgyi karnagy és művészeti vezetőt és Philip János fotográfust.

Az ünnepi ülés első napirendi pontja: „A BME Díszpolgára” cím adományozása volt. A Műgyetem Szenátusa e címet adományozhatja mindazon természetes személyeknek, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, az egyetem érdekeit képviselő magatartásukkal kiemelkedő mértékben hozzájárultak az intézmény oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez, és a BME-vel közalkalmazotti jogviszonyban nem állnak.

Az egyetem pecsétjével ellátott, aláírt oklevelet a Műegyetem rektora és a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánjának előterjesztésére Bogsch Erik, a Richter Gedeon Részvénytársaság vezérigazgatója kapta.

Bogsch Erik okleveles vegyészmérnök-közgazdász a Richter Gedeon Részvénytársaság vezérigazgatójaként, illetve elnökeként több évtizede folyamatosan segíti az egyetemen folyó oktató- és kutatómunkát. Az együttműködések keretében évente több tucat vegyészmérnök, gépészmérnök, illetve más szakokon tanuló műegyetemi hallgatók nyári gyakorlatának, valamint gyógyszervegyész-mérnök hallgatók kihelyezett laborgyakorlatának biztosításával jelentősen hozzájárult a mérnöki, ipari szemléletmód elsajátításához, fejlesztéséhez. A tehetséggondozást Tudományos Diákköri és PhD ösztöndíjak adományozásával, közös kutatási projektek kimagasló támogatásával, új képzési szakok indításának inicializálásával, a meglévő szakok folyamatos nyomon követésével, az ipari igények visszajelzésével, közös működtetésű laboratóriumok alapításával, kutatási és oktatási eszközök rendszeres adományozásával támogatja.

„Óriási megtiszteltetés, hogy egykori diákként az alma mater ilyen megbecsülésben részesített” – köszönte meg az elismerést Bogsch Erik. Kiemelte, annak idején a pályaválasztásban édesapja javaslata is befolyásolta, aki azt mondta, azért válassza a Műegyetemet, mert az nemcsak nemzetközileg is magas szintű oktatást ad, hanem mert itt számít a legkevésbé a politikai háttér. A kitüntetett hozzáfűzte, az egyetem nemes tradíciói mellett az objektivitást, a mérések alapján meghozott döntések fontosságának szemléletét is megkapta itt.

„A küzdeni akarás fontos tulajdonság, különösen a mérnöki területen: amit a BME-n kaptam, az egész életemben végigkísért. A Műegyetemen a mérce nagyon magasan állt” – emelte ki a díjazott, hozzátéve, személyes értékrendjének fontos része a családja, valamint a hit, ami a sok nehéz döntésnél segítette az élete során.

Az ünnepi ülés második napirendi pontja a Tiszteletbeli Doktorrá avatás volt. A Műegyetem régi hagyományaként a tudományágakban nemzetközi tekintélyt szerzett olyan tudósoknak, akik kiemelkedő egyéni tudományos teljesítményük mellett oktató-nevelő, és az intézményi tudományos munkát hathatósan segítve hozzájárultak a Műegyetem kül- és belföldi megbecsüléséhez, a Szenátus Tiszteletbeli Doktor címet adományoz.

Charaf Hassan, a BME VIK dékánjának előterjesztésére tiszteletbeli doktorrá avatták Thomas Zwick professzort a villamosmérnöki és informatikai tudományok terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért.

„Thomas Zwick professzor a Karlsruhei Műszaki Egyetemen (KIT) szerezte mester diplomáját 1994-ben, PhD tudományos fokozatát 1999-ben. 2007-től professzorként dolgozik a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, a Rádiófrekvenciás Intézet vezetőjeként. 2007 óta a Karlsruhei Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának felelőseként, később dékánhelyettesként koordinálta a BME-KIT német-magyar képzését. A magyar villamosmérnök és informatikus hallgatók karlsruhei tanulmányainak támogatása mellett a kettős diplomát adó BME-KIT képzési forma egyik kezdeményezője és kidolgozója volt. Jelenleg a kettős diploma program további szakokra való kibővítésén dolgozik. Az együttműködés keretében számos hallgató juthatott ki a KIT-re, és számos hallgató érkezett a BME-re tanulni a KIT-ről. Ő maga is többször is tartott előadást különféle magyarországi rendezvényeken, népszerűsítve az antennákat és a nagyfrekvenciás alkalmazásokat” – mutatta be a professzor munkásságát Charaf Hassan, a BME VIK dékánja.

Thomas Zwick professzor köszönetet mondott a Tiszteletbeli Doktor cím átvételét követően és felidézte, hogy 1996-ban, doktori hallgatóként járt először a Műegyetemen: ekkor személyesen megtapasztalta a csereprogramok hasznát. A két egyetem közötti kapcsolat az 1970-es évekre nyúlik vissza, 1992 óta pedig közösen oktatnak hallgatókat a német nyelvű mérnökképzés keretében. A díjazott kiemelte, nemcsak a tudományos ismeretek cseréje, hanem a tudósok és a hallgatók közötti személyes kapcsolatok ápolása is nagyon lényeges eleme a programoknak.

A professzor felidézte a három évvel ezelőtti megbeszéléseket, amikor összefésülték a kettős diploma programjának adminisztrációs kívánalmait. Nagyon örült, amikor néhány héttel ezelőtt az első hallgatók diplomaosztóját láthatta.

A professzor külön köszönetét fejezte ki kollégájának, Nagy Lajosnak, a BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék docensének, akivel első találkozásuk óta közösen dolgoznak a két egyetem közötti kapcsolat fejlesztéséért.

A szakember kiemelte, a megkezdett munka tovább folyik, és a partnerek elkötelezettek az együttműködés kiterjesztésére az egyetemek további karainak bevonásával.

Aszódi Attila, a BME TTK dékánjának előterjesztésére Tiszteletbeli Doktorrá avatták Pázsit Imre professzort a természettudományok terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért.

„Pázsit Imre professzor a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem atomenergetikai tanszékének korábbi vezetője. Tudományos pályáját Magyarországon az Atomenergetikai Kutatóintézetben (AEKI) kezdte. Jelentős eredményeket ért el az ún. reaktorzaj elmélete és számítási módszerei terén, amelyek megalapozták a paksi atomerőműben azóta is alkalmazott neutronzaj-diagnosztikai módszereket. 1983-tól a svéd Studsvik kutatóintézetben dolgozott, majd 1991-ben professzori címet nyert a Chalmers atomenergetikai tanszékén, amelyet nyugdíjazásáig vezetett. Nemzetközi szinten is magasan elismert tudományos pályája mellett folyamatosan kapcsolódott a hazai tudományossághoz, és azon belül a BME NTI-hez, így elért sikerei révén a hazai reaktorfizikai kutatás és oktatás fejlődéséhez is hozzájárult” – ismertette a professzor munkásságát Aszódi Attila, a BME TTK dékánja.

Pázsit Imre köszönetét fejezte ki az elismerés elnyerése kapcsán. Szakterületét bemutatva kiemelte, kollégáival a nukleáris berendezések biztonságával, üzemviteli állapotának megállapításával foglalkoznak. A reaktor mérhető neutronfluxus ingadozásából vonnak le következtetéseket a reaktor állapotára, üzemviteli paramétereire vonatkozóan, amit reaktorzaj-elméletnek hívnak.

„Ha sikerül megérteni, hogy a reaktorzaj hogyan függ össze az üzemvitel abnormális állapotával, akkor valóságos kincsesbánya tárul fel előttünk. Nem beavatkozó módon kapunk információkat, kicsit úgy, mint amikor az orvos a sztetoszkóppal a hangok alapján állít fel egy diagnózist” – fogalmazott, kiemelve, a reaktordiagnosztika területén Magyarország mindig is nagyhatalomnak számított, ami olyan kiváló kutatók munkásságának köszönhető, mint Pál Lénárd vagy Kosály György.

A professzor megköszönte kollégáinak – főként Szieberth Máténak, a Nukleáris Technika Tanszék docensének, és Aszódi Attila dékánnak – a több éven tartó eredményes együttműködést, és reményét fejezte ki, hogy a szakterület iránti motiváció, érdeklődés megmarad, és sikerül átadni a következő generációnak is.

A harmadik napirendi pont keretében a Műegyetem legrangosabb kitüntetését, a József Nádor Emlékérmet adták át. Az Emlékéremmel azokat a személyeket díjazza a Szenátus, akiket kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkájuk, az egyetem jó hírének növelése érdekében kifejtett tevékenységük erre érdemessé tett, illetve az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben vagy más egyetemi munkaterületen nyújtott kimagasló teljesítményükkel elősegítették a BME fejlődését. A díjakat Czigány Tibor rektor és Habsburg Eilika főhercegné nyújtották át:

 

Ádám Józsefnek, az ÉMK Általános és Felsőgeodézia Tanszék egyetemi tanárának (Rózsa Szabolcs, az Építőmérnöki Kar dékánja előterjesztésére, az Emlékérmet később veszi át)

Józsa Jánosnak, az ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanárának (Rózsa Szabolcs, az Építőmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

 

Béda Gyulának, a GPK Műszaki Mechanika Tanszék professor emeritusának (Orbulov Imre Norbert, a Gépészmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

Lázár Antalnak, az ÉPK Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék professor emeritusának (Alföldi György, az Építészménöki Kar dékánja előterjesztésére, az Emlékérmet későbbi időpontban veszi át)

Keglevich György Tibornak, a VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanárának (Szarka András, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

 

Mihály Györgynek, a TTK Fizikai Intézet – Fizika Tanszék egyetemi tanárának (Aszódi Attila, a Természettudományi Kar dékánja előterjesztésére)

„Ádám József több mint négy évtizede tevékenykedik a Műegyetemen a mérnökképzésben. Széleskörű oktatói munkája mellett hosszú időn keresztül dolgozott vezetői pozíciókban a Felsőgeodézia, majd az Általános és Felsőgeodézia Tanszék, illetve a tanszéken működő kutatócsoport vezetőjeként; öt éven át volt az Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese, majd huzamosabb ideig töltötte be a kari HBDT elnöki tisztséget. Nemzetközileg is kiemelkedő kutatói-tudományos, oktatói, oktatásszervezői és vezetői tevékenysége alapján javasoljuk számára a József Nádor Emlékérem adományozását.” „Józsa Jánost széles szakmai tapasztalatokat adó kutatóintézeti és tervezői éveket követően a Műegyetemen több évtizeden keresztül végzett, nemzetközileg is kimagasló, jelentős díjakkal elismert tudományos-kutatói, oktatói, tehetséggondozói és vezetői tevékenysége, a tudományos közéletben mind itthon, mind külföldön számos tekintélyes testületben betöltött meghatározó, intézménye érdekeit messzemenően érvényesítő szerepe alapján javasoljuk a József Nádor Emlékérem adományozására.” „Béda Gyula professzor majdnem 7 évtizeden át tartó lelkiismeretes és színvonalas szakmai és oktatói munkájával kiérdemelte kollégái és hallgatói megbecsülését. Kari és egyetemi szinten is kimagasló oktatási és iskolateremtő tudományos szakmai tevékenységéért, valamint a Gépészmérnöki Kar és a Műszaki Mechanikai Tanszék vezetésében betöltött több évtizedes meghatározó szerepéért javasoljuk a József Nádor Emlékérem adományozására.” „Lázár Antal építészmérnök 20 évig az IPARTERV munkatársa volt, majd az egyik utód iroda első igazgatójaként dolgozott. 50 éve került az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékre. A tanszéket 18 évig vezette. Egy ciklus alatt a kar dékánja, és ezalatt a BME főépítésze is volt. Meghatározó szerepe volt az Építőművészeti Doktori Iskola megalapításában, amely idén ünnepli 25 éves jubileumát. Jelentősebb épületei: a Népliget autóbusz-pályaudvar, a BME Q épülete, az MTA Természettudományi Kutató Központja és a Tüske Csarnok. Szakmai tevékenységét többek között Ybl Miklós-, Kossuth- és Prima díjjal jutalmazták. Lázár Antalt a több mint 50 éve tartó kimagasló tervezői, oktatói és szakmaközéleti munkásságáért javasoltuk a József Nádor Emlékérem adományozására.” „Keglevich György Tibor professzor 41 éve a BME VBK dolgozója különböző pozíciókban, és 22 éves tanszékvezetői, valamint számos kari és egyetemi bizottság vezetőjeként, illetve szakfelelősként meghatározó szerepet töltött be a kar életében. Széleskörű oktatói, témavezetői munkája elismeréseként mestertanári címet és Pro Sciencia TDK-díjat kapott. Nemzetközi hírű kutatást végez környezetbarát és foszforkémiai területen, a BME legjobb kutatói közé tartozik. Számos elismerés birtokosa, köztük a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésé.” „Mihály György a Fizika Tanszék és a Fizika Intézet korábbi igazgatója, Széchenyi-díjas, az MTA rendes tagja. A szilárdtestfizika területén nemzetközi szinten is elismert kutatásainak 157 közleményére mintegy 2400 független hivatkozás érkezett. Kiemelkedő szakmai eredményei mellett 2007 és 2019 között elnökként vezette a BME EHBDT munkáját. Személyes hozzájárulása alapvető volt abban, hogy az EHBDT által kialakított eljárásrendben a BME-n kiadott fokozatok kimagasló színvonalúak, és ez a testület egyetemünk szakmai-tudományos értékeinek meghatározó letéteményese.”   /Részlet a felterjesztési javaslatokból/

A Szenátus ünnepi ülésének negyedik napirendi pontja keretében került sor a „Sztoczek József Emlékérem” kitüntetések átadására. E díjat azon egyetemi munkatársak méltó elismerésére alapította a Szenátus, akik több éven át az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben, a fejlesztésben vagy más, az egyetemmel kapcsolatos területen nyújtott teljesítményükkel kiemelkedően szolgálták a Műegyetem érdekeit. A kitüntetéseket Czigány Tibor rektor adta át.

 

Ebben az évben kilencen részesültek az elismerésben:

 

Balatoni Imre, a Kancellária Vagyon- és Intézménybiztonsági Oszályának üzemviteli alkalmazottja 25 éves munkájának köszönhetően a tűzvédelmi feladatokat mindig magas szakmai színvonalon látta el, az egyetem így mindig megfelelt a szigorodó tűzvédelmi előírásoknak.

 

Benis Anikó a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Kari Szolgáltató Központja gazdasági ügyintézője, immár 20 éve magas színvonalon folytatott, igen szerteágazó ügyintézői munkájáért, a mindenkor feladatorientált, konstruktív és önfejlesztő hozzáállásáért, a kari gazdálkodás és az SAP bevezetéséhez kapcsolódó szakmai munkájáért részesült a kitüntetésben.

 

Frank Zsuzsanna a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék vegyésztechnikusa, aki 35 éve mintaszerűen szolgálja a tanszéki közösséget önzetlen magatartása és segítőkészsége révén.

 

Füzeséri Erzsébet, a Kancellária Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság Adók és Kötelezettségek Osztálya ügyviteli alkalmazottja kiváló munkavégzésével, tapasztalataival, valamint közvetlen természetével majd 30 éve támogatja a mindenkori gazdasági szakterület munkatársainak és vezetőinek munkáját.

 

Gábor Ágnes, a Kancellária Humánerőforrás Igazgatóság Munkaügyi Osztálya gazdasági ügyintézője a Műegyetemen töltött majd 25 év alatt a hallgatók foglalkoztatásához kapcsolódó feladatait mindig megbízhatóan, szakmai hozzáértéssel, az egyetemi érdekeket szem előtt tartva látta el.

 

Harsányi-Csapó Krisztina, a Pályázati és Projektigazgatóság Pályázatok Pénzügyi Elszámolása Osztályának ügyvivő-szakértője az egyetem pályázati és pojekttámogatási területén 2004 óta végez kiemelkedő és lelkiismeretes munkát, amely jelentősen hozzájárult a kutatóink sikeres pályázati aktivitásához.

 

Kiss Márton, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) főlevéltárosa, aki több mint 30 éven át végzett kiemelkedően precíz, elhivatott és folyamatosan magas színvonalú munkát.

 

Ollári Szilvia, a Gépészmérnöki Kar Kari Szolgáltató Központ pályázati referense, főtanácsosa, több mint két évtizedes, a Gépészmérnöki Karon végzett munkáját a szakmai hozzáértés, a szorgalom és a precizitás jellemzi, mellyel nagyban hozzájárul a kar gazdasági tevékenységének ellátásához.

 

Rónaky Viktória, az Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszék technikusként lelkiismeretesen és kellő alapossággal látja el feladatait. Az egyetemen immár két évtizede végzi odaadó munkáját.

A Szenátus ünnepi ülésének ötödik napirendi pontja keretében az „Egyetemi Ifjúságért” („Pro Juventute Universitatis”) kitüntetést adták át az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára. Ezt az elismerést a Szenátus olyan személyeknek adományozza, akik a hallgatók érdekében hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet végeztek.

A kitüntetéseket Czigány Tibor rektor Szili Ákossal, az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Képviselet elnökével együtt adta át.

Idén hárman vették át a kitüntetést:

Kardoss László az egyetem több szintjén (oktató, oktatásszervező, kabinetfőnök) vett részt az oktatás színvonalának növelésében. A problémákhoz való hozzáállásában példaértékű volt a hallgatósággal kapcsolatos kérdésekben. Mind az egyetemi bizottságokban, mind pedig az egyetem hétköznapi feladatait ellátva konstruktívan és kooperatívan, partneri viszonyt ápolva fordult a hallgatói mozgalmak különböző képviselőihez.

 

Szabó Mihályt a BME tanulmányi adminisztrációjában kulcsszerepet játszó Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) létrehozásáért, a Hivatal 17 éven át történő hozzáértő és eredményes igazgatásáért, valamint a Hallgatói Képviselettel való eredményes és partneri együttműködéséért a Hallgatói Önkormányzat javaslatára a Szenátus Pro Juventute Universitatis díjban részesítette.

 

Suhajda Richárd egyetemi munkássága kiemelkedő, 2018 és 2022 között a hallgatói önkormányzati rendszer különböző területein mindvégig az egyetemi hallgatóság érdekében végezte tevékenységeit. Felelősségtudatának köszönhetően az Egyetemi Hallgatói Képviselet volt alelnökeként a ciklusa után is sokáig segítette a képviselet munkáját. 2019 és 2021 között a Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány kuratóriumi elnöke volt.

A Szenátus ünnepi ülésének hatodik napirendi pontja keretében vették át a kiválasztott oktatók „A Műegyetem Kiváló Oktatója” kitüntetéseket, amelyben azok az oktatók részesülhetnek – szintén az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára – akiket az összes, általuk oktatott kurzuson együttvéve legalább 100 hallgató véleményezett, és a kialakult sorrendben az első öt helyen szerepeltek. Ez alkalomból az elmúlt két félév oktatói vették át az elismerést Czigány Tibor rektortól és Szili Ákostól, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökétől.

 

Bartus Gábor, a BME GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék egyetemi adjunktusa (a kitüntetést később veszi át)

 

Bokor Nándor, a BME TTK Fizika Tanszék egyetemi docense

 

Kállay-Menyhárd Alfréd, a BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék egyetemi docense

Lality-Kovács Tünde, a BME TTK Sztochasztika Tanszék adjunktusa (a kitüntetést később veszi át)

 

Pék Johanna, a BME ÉPK Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék egyetemi adjunktusa

 

Stépán Gábor, a BME GPK Műszaki Mechanikai Tanszék egyetemi tanára

 

Svantnerné Sebestyén Gabriella, a BME TTK Differenciálegyenletek Tanszék adjunktusa

 

Szirmai Jenő, a BME TTK Geometria Tanszék docense

 

Tardy Gábor Márk, a BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék adjunktusa

 

Várdai Róbert, a BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék tudományos munkatársa

Az ünnepi ülés rendkívüli napirendi pontja keretében a Műegyetemért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseképpen a jubileumi 240. tanév tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott ezüst emlékéremmel köszöntöttek három kiváló kollégát:

Philip János műegyetemi fotográfus az egyetemen több mint négy évtizeden át végzett kiváló munkát, és egyedülálló módon, megbízhatóan magas minőségben örökített meg minden egyetemi eseményt.

 

Erdélyi Dániel a 125 éves Műegyetemi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, karmestere, sokat tesz a társulat hagyományainak megőrzéséért, és a műszaki egyetemi ifjúság körében a zenei kultúra terjesztéséért.

 

Vasvári Péter Pálné Vida Györgyi karnagyként és művészeti vezetőként lelkesen szolgálja a 155 éves Műegyetemi Kórus élén az egyetemi hagyományok ápolását.

Az ünnepi ülés hetedik napirendi pontja a Habilitációs oklevelek átadása volt.

Egyetemünk Habilitációs Bizottsága habilitációt ítélt azok számára, akik eredményes tudományos kutató, alkotó és szakirodalmi tevékenységüket,, továbbá tananyagformáló és – átadó előadókészségüket magyar és idegen nyelven nyilvános eljárás keretében bizonyították Az oklevél tudományáguk területén önálló egyetemi előadások tartásának jogával ruházza fel a habilitáltakat.

Nyulászi László egyetemi tanár, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) elnöke jelentette, hogy az egyetem szabályzatában előírt nyilvános eljárás lefolytatása után az egyetem Habilitációs Bizottsága habilitációt ítélt oda:

gépészeti tudományokban 2 fő részére,

kémiai tudományokban 1 fő részére,

villamosmérnöki tudományokban 2 fő részére,

közlekedés- és járműtudományokban 1 fő részére,

fizikai tudományokban 1 fő részére,

matematika és számítástudományokban 1 fő részére.

 

Név szerint:

Bereczky Ákos (Belsőégésű motorok valós körfolyamatainak elemzéséért)

 

Bonyár Attila (Plazmonikus elvű bioérzékelők fejlesztéséért)

 

Csurgai-Horváth László (Földi és műholdas rádiócsatorna fading jelenségeinek vizsgálatáért)

 

Hegedüs Pál (A csoportok reprezentációelmélete, valamint ennek alkalmazásai terén elért eredményeiért – az oklevelet későbbi időpontban veszi át)

Hózer Zoltán (Atomerőművi üzemzavarok fűtőelemekre való hatásainak vizsgálatáért – az oklevelet későbbi időpontban veszi át) )

Hős Csaba János (Biztonsági szelepek dinamikus viselkedését leíró eredményeiért)

Kovács Ilona (Szokatlan koordinációs környezetű foszfor- és szilíciumvegyületek előállításáért – az oklevelet későbbi időpontban veszi át)

Rohács Dániel (A légiközlekedésben áttörést hozó technológiák fejlesztéséért) – az oklevelet későbbi időpontban veszi át)

 

A Szenátus ünnepi ülésének nyolcadik napirendi pontja keretében doktorokat avattak.

„Domine Magnifice Rector! Domini Spectabiles Decani! Doktori cselekményeinket befejezve eleget tettünk azoknak a követelményeknek, amelyeket az egyetem Doktori Szabályzata a doktor (PhD, illetve DLA) fokozat elnyeréséhez előírt. Kérjük ezért, az egyetem ruházzon fel bennünket a doktor fokozattal!” – terjesztette elő a ceremónia hagyományaihoz híven Litauszki Katalin okleveles gépészmérnök az avatandók kérését. Az ünnepséget a jelöltek fogadalomtétele tette teljessé.

A karok dékánjainak előterjesztésére az Egyetem Doktori Tanácsa doktori (PhD) és mester (DLA) fokozatot ítélt oda a doktori iskolák tanácsainak javaslata alapján építőmérnöki tudományokban 13, gépészeti tudományokban 16, építőművészetben 3, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokban 19, kémiai tudományokban 16, informatikai tudományokban 16, villamosmérnöki tudományokban 15, közlekedés- és járműtudományokban 13, fizikai tudományokban 11, matematika és számítástudományokban 7, pszichológiai tudományokban 3, gazdálkodás- és szervezéstudományokban 2 doktorjelöltnek. (A felavatott doktorok listája ITT olvasható)

 

A ceremónia zárásaként Habsburg Eilika főhercegné, Czigány Tibor rektor és Pálfalvi András kancellárhelyettes felavatták a Műegyetemi Látogatóközpontot.

„A kulcs nem csak a Látogatóközpont, hanem a Műegyetem szimbóluma. Kulcs a tudáshoz, a felfedezéshez, az ismeretlenhez, de kulcs a közösséghez is. Ez a most megnyíló látógatóközpont egyben egy közösségi tér is, ahol egyszerre van jelen a múlt, a jelen és a jövő.” – fogalmazott a rektor, és köszönetét fejezte ki a kancellárnak, a Kancellária munkatársainak, Alföldi György ÉPK dékánnak, Vasáros Zsoltnak, az Exploratív Építészeti Tanszék vezetőjének, valamint az Építészmérnöki Kar munkatársainak a tér tervezési munkálataiért és valamennyi érintett kollégának a kivitelezés megvalósításáért.

„A szeptemberi szimbolikus alapkőletételkor Habsburg György nagykövet azzal kezdte bejegyzését a Látogatóközpont emlékkönyvébe, hogy ’Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!’.

A Műegyetemet eddig is ez vezérelte, és a jövőben is ez lesz a célja. Ezekkel a gondolatokkal nyitjuk meg a BME legújabb közösségi, innovációs és tudományos kiállítóterét” – invitálta a vendégeket a Műegyetemi Látogatóközpont megtekintésére Czigány Tibor rektor.

A testületi ülés befejezéseként a Szózat hangzott fel, majd a Szenátus a jogarnok vezetésével a „Vivat academia, vivant professores!” dallamára vonult vissza az aulából.

 

HA-TZS

Fotó: Víg Johanna