Hírfolyam
„A környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságot együtt kell szolgálni”
2022. 04. 22.A Műegyetem és a Magyar Nemzeti Bank szakértői a fenntartható gazdaságról, a zöld pénzügyi rendszer és az energiagazdálkodás kérdéseiről tartottak szakmai kerekasztal-beszélgetést.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott jubileumi emlékérem hivatalos bemutatója után a Műegyetem és az MNB szakértői a fenntartható gazdaságról tartottak szakmai kerekasztal-beszélgetést a két intézmény együttműködéseként létrejött Zöld Pénzügyek és Zöld Gazdaság Műhely kutatási témáiról és eredményeiről.
A fenntarthatóság három, egymással szoros kapcsolatban álló aspektusát vizsgálták meg: a pénzügyi rendszer zöld átalakításának lehetőségeit, az orosz-ukrán háború energiagazdálkodást érintő következményeit, valamint a következő 10 év lehetséges fejlődési eredményeit.
|
A BME 2019 óta az MNB kiemelt egyetemi partnere. Az együttműködést a folyamatos fejlődés jellemzi, az elért eredmények évről évre bővülnek és mélyülnek. Míg a közös kutatások két fő területét kezdetben a zöld pénzügyek, valamint a digitalizáció, mesterséges intelligencia és adatkorszak témakör jelentették, ez a kör az idei évben a felsőoktatási innovációs témával tovább szélesedett. A közös munka fontos célja az oktatásfejlesztésen, a változatos oktatási rendezvények szervezésén, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésén, valamint különböző tanulmányi versenyek és ösztöndíjprogramok lehetőségeinek megteremtésén kívül az újszerű produktumok létrehozása is, amely által az innovatív szemléletmód és az előremutató gondolkodás is folyamatosan érvényesül. Az együttműködés mindkét fél szakmai közreműködői részére állandó inspiratív közeget biztosít. A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke, Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) dékánja, nukleáris energetika szakértő, Böcskei Elvira, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Pénzügyek Tanszék tanszékvezetője habilitált egyetemi docens, a BME-MNB Zöld Gazdaság, Zöld Pénzügyek Műhely vezetője, Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője, Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője. A beszélgetés moderátora Kocsis-M. Brigitta volt. Az MNB-BME programok további részletei a kezdeményezés honlapján olvashatók |
„A fenntarthatóság fogalmát több összefüggésben használhatjuk: beszélhetünk környezeti, társadalmi, pénzügyi szempontból is fenntarthatóságról. Nem teljesen új koncepcióról van szó, mert a kutatók már a hetvenes években felhívták a figyelmet az erőforrások végességére. A fogalmat azonban az elmúlt években kezdték átértékelni: korábban olyan közegben éltünk, ahol a cél a gazdasági növekedésnek minden korlátot átívelő erősítése volt” – indította a beszélgetést Virág Barnabás MNB alelnök.
A BME-MNB Zöld Gazdaság Műhely vezetője, Böcskei Elvira felvázolta a fenntarthatóság kérdéskörének történeti mérföldköveit. Az egyik legelső fontos mozzanat R. L. Carson „Néma tavasz” című könyvének megjelenése, valamint a Római Klub 1968-ban készült jelentése volt, amely leszögezte, hogy a gazdasági növekedésnek vannak korlátai. Lényeges volt még az 1987-ben az ENSZ égisze alatt megszületett Brundtland-jelentés, amely a fenntarthatóságra máig érvényes meghatározást adott.
„Kutatócsoportunk is azon a nézeten van, hogy a gazdasági, a környezeti és a társadalmi hatásokat együttesen kell vizsgálni. Gazdasági sikerek nélkül nem lehet a környezet területén is eredményeket elérni: a három tényező kölcsönösen kiegészíti egymást” – nyomatékosította a szakember, aki az elmúlt évek kutatási területeiről is beszámolt. 2019-ben azt kutatták, hogy milyen a fenntarthatósági attitűdje a vállalkozásoknak és a lakosságnak: mintegy 3000 vállalkozást kérdeztek meg. Kíváncsiak voltak arra, ha kedvezményes zöld hitelkonstrukcióhoz jutnának, mit valósítanának meg belőle. 2020-ban a körforgásos gazdaságra koncentráltak: az építési-bontási hulladékok kezelésének kérdéskörét vizsgálták. E hulladékok újrahasznosítása hazánkban 86%-os, ami az Európai Unióban a harmadik legjobb, azonban az értékeket nagyban befolyásolja, hogy a hulladék jelentős részével bányákat töltenek fel. A probléma e hulladéktípus sokfélesége és a jogi szabályozás hiányosságai miatt igen összetett.
A kutatócsoport tavaly a szén-dioxid kvótakereskedelmét vizsgálta. Az elektromobilitás területét pedig társkarokkal együtt vették górcső alá: a különböző típusú elektromos autók használatának költségeit összehasonlító kalkulátor fejlesztésében vettek részt.
Az idei évben a zöld kötvények kibocsátásának kérdéskörével foglalkoznak kiemelten.
A moderátori kérdésre válaszolva - hogyan lehet zöld a pénz? – Virág Barnabás a legnagyobb problémát abban látja, hogy a pénzügyi rendszer alapvetően rövid távlatokban gondolkodik és működik: a mérőszámok (GDP, tőzsdei indexek, éves vállalati pénzügyi jelentések) is ezt a szemléletet erősítik.
A zöld átálláshoz viszont nagyon sok hosszú távú beruházásra van szükség, évtizedes kifutású projektekre, amelyeket a jelenlegi, tradicionális szemléletű pénzügyi rendszerben nehezen lehet beilleszteni, sokan preferálják a rövid távú megtérülést.
„A jegybankok a jövőben nemcsak a pénz mennyiségét alakítják: a zöld gazdaságban ezek az intézmények képesek lesznek a forrásoknak irányt szabni, hogy a környezeti fenntarthatóság elvei érvényesülhessenek” – jelentette ki az MNB alelnöke. Hozzátette, ez rengeteg forrást igényel: az országok 2050-ig évente a GDP-jük mintegy 3-5%-át a fenntarthatóságra fogják költeni. A változások a hosszú távú beruházások felé fordítják a rendelkezésre álló forrásokat, amelyek a lakás-átalakításoktól az energiamix kedvező megteremtéséig számos területet érintenek: ezt a gondolkodásbeli váltást implementálni kell a gazdaságpolitikába is.
Gyura Gábor MNB főosztályvezető szerint Magyarországon pozitív változásokat láthatunk a fenntartható gondolkodásmód terén. A pénz gyors megtérülésére alapozó „hideg racionalitás” a zöld beruházásoknál is sikereket mutat. A vállalati zöldkötvény-kibocsátások segítik a zöld beruházások elindulását. E kötvények kibocsátásának feltétele, hogy a forrást olyan projektekre költsék, amelyek adott esetben energiahatékonyabb működést, jobb hulladékgazdálkodást, optimálisabb vízgazdálkodást eredményeznek. A zöldkötvény-kibocsátás bővítésével pedig az önkormányzatokat is érdekeltté lehet tenni a fenntartható gazdaság kialakításában: erre már vannak külföldi példák.
„A pénz szinte newtoni törvényszerűségek szerint működik: a fogyasztás ott keresi a helyét, ahol rövid távon, a legkisebb kockázattal a legnagyobb hozamot hozza” – emelte ki Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon központ vezetője, hozzátéve, az igazi kihívás ezeket a pénzáramokat átterelni a fenntartható gazdaságba. A nehézséget az jelenti, hogy egyes tevékenységektől azonnal el kellene zárni a forrásokat – ilyenek például a szénerőművek, vagy az olajmezők –, miközben e beruházások a legnagyobb hozammal kecsegtetnek. A jövőben várhatóan csak a szigorú tételes tiltások fogják elhozni a radikális átalakulást ezen a téren.
„A környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságot együtt kell szolgálni: ezek összebékítésében segít a technológia” – fogalmazott Aszódi Attila, a BME TTK dékánja. Kiemelte, a jövőben olyan technológiai megoldásokra kell összpontosítanunk, amelyek a hosszú távú célokat, a klímasemlegesség fenntartását, valamint az ellátásbiztonságot segítik.
„Korábban már elindult az a folyamat, ami a megújuló energia intenzív fejlődését és a fosszilis energia kiszorítását segítette elő, de az elmúlt két hónap háborús történéseitől e törekvésnek hatalmas lökést kaptak. A fosszilis energiaimport, elsősorban a vezetékes gáz importja olyan többlet nemzetbiztonsági tényezővé vált – nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is –, amivel foglalkozni kell. Az elmúlt évek tervei szerint Európában az időjárástól függő megújuló energiatermelés felfuttatását a földgáz ideiglenes felhasználása fogja segíteni. A háború új helyzetet teremt, és már zajlik az újratervezés” – hangsúlyozta a dékán, majd hozzátette azt is, hogy Európának olyan energiapiaci stratégiára van szüksége, ami választ jelent az orosz függőségre, valamint kezeli annak kockázatait, ugyanakkor teljesíti a klímavédelmi célokat is.
|
A szakemberek a beszélgetés zárásaként játékos gondolatkísérletet tettek: ki, milyen világot képzel el tíz év múlva? Mennyire lenne fenntartható és mennyire lennének a pénzügyeink zöldek? Aszódi Attila: „Nehéz helyzetben vagyunk most, elindult pár éve egy klímaváltozás-kezelési folyamat, amire nem nagyon találtuk a megoldást. Erre jött a járvány, és az azt követő gazdasági válság, majd a háború. 10 év múlva szerintem átmeneti állapotban leszünk: a megoldás felé fogunk haladni, de még nem értük el maradéktalanul céljainkat.” Böcskei Elvira: „2032-re szerintem megfordul a jelenlegi piaci trend, akkor már nem díjazni fogja a piac a fenntartható vállalatokat, hanem büntetni fogja azokat, akik elhanyagolják ezeket a kérdéseket.” Gyura Gábor: „Globális léptékben általánosságban pesszimista vagyok, 10 év múlva még nem leszünk sokkal közelebb a megoldáshoz. Itthon viszont biztosítják, hogy aki a felsőoktatásban végez egy évtized múlva, az a munkaerőpiacra lépve stabil fenntarthatósági ismeretanyaggal rendelkezzen.” Kaderják Péter: „Idén február 24-e előtt még optimista lettem volna e kérdésekkel kapcsolatban, és azt válaszoltam volna: a világ eldöntötte, hogy a zöld átállás felé kell mozdulnia, ami nemcsak klímavédelmi projekt, hanem technológiai verseny is. E területen egyes pontokon egyébként Magyarország is jól állt: például naperőművek létesültek, tárolási technikák fejlődtek. Ma már óvatos optimista vagyok, súlyos következményhez vezethet a háború, de ha túléljük, akkor a zöld átállás folyamata felerősödhet, csakúgy, mint az energiafüggőség megszüntetése, vagyis, hogy miként szabaduljunk meg az orosz gáztól.” Virág Barnabás: „A pénzügyeink 2032-re sokkal zöldebbek lesznek, viszont az elmúlt évszázadok tapasztalatai alapján vannak kétségeim, hogy mennyire lesz az egész gazdaság, társadalom fenntartható. Éppen ezért van nagy szükség az oktatás forradalmi átalakítására, a bölcs gazdasági és politikai döntéshozókra, akik véghez tudják vinni az újításokat." |
HA-TZS
Fotó: Geberle B.