A legjobb innovációkban jelen van a BME

Vízcsőhálózatot vizsgáló robotot, betegmonitorozó rendszert, környezetbarát 3D nyomtató alapanyagot és digitális rovarcsapda-hálózatot alkottak a legjobb startupok.

„Évről évre egyre érettebb csapatok méretik meg magukat a versenyen. Pár éve a fiatalok még inkább ötletekkel, nagyjából körvonalazódott elképzelésekkel pályáztak, ám az idei döntős formációk szinte kivétel nélkül eljutottak a termékük, szolgáltatásuk megvalósításáig. Sőt, van, aki pilot projektként már a piaci bevezetés előtti tesztelésnél tart, és akadt olyan formáció is, amely már értékesítési eredményekre alapozott jelentős árbevételt is fel tudott mutatni” – méltatta a 7. alkalommal meghirdetett Újbuda Hallgatói Startup Pályázat műegyetemi győzteseit Simon Vilmos, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi docense, aki zsűritagként vett részt a felhívásra benyújtott pályázatok elbírálásában.

Simon Vilmos szakmai tevékenysége elismeréseként 2022 márciusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Miniszteri Elismerő Oklevelében részesült.

A döntőt a lágymányosi kerület polgármesteri hivatalában rendezték meg: a finalisták prezentációjukban mutatták be fejlesztéseiket az egyetemi oktató-kutatókból és tőkebefektetési cégek képviselőiből álló zsűri előtt.

A bírálók végül 4 csapat díjazása mellett döntöttek, a nyertesek mindegyike 1-1 millió forinttal lett gazdagabb, emellett minden formáció szakmai mentorálásban is részesül.

A 2022-ben díjazott startupok mindegyike BME-s kötődésű fejlesztés, találmány.

Entremo – betegmonitorozó rendszer

A kórházi személyzet munkáját támogató betegmonitorozó rendszert műegyetemi fiatalok alkották meg. Fejlesztésük központi eleme egy okoskarkötő, amely a kórházban ápolt betegek, idősek vagy sürgősségi ellátást igénylők csuklóján méri a páciens pulzusát, oxigén-szaturációját és testhőmérsékletét. A beteg adatait az okoskarkötő egy központi rendszerbe küldi, majd egy felügyelő szakápolónak továbbítja az eredményeket, aki szakmai ismeretei alapján eldönti, szükséges-e, és ha igen, milyen mértékben a beavatkozás. A fiatalok találmánya képes a beteg elesésének detektálására, valamint automatizálja az adminisztrációt is.

Hydrobot – vízcsőhálózatot vizsgáló robot

A Műegyetem mérnök-informatikus csapata egy éve dolgozik az innovatív projekten. Egy olyan kisméretű robotot alkottak meg a fiatalok, amely végigjárja a vízhálózatot alkotó csőrendszert, videofelvételeket készít, e közben adatokat gyűjt, majd azok elemzése után képes megállapítani a csőhálózatban felfedezett hibák helyét. A megkapott információk alapján a szakemberek könnyen elháríthatják a rendellenességeket. A csapat fejlesztése nagymértékben hozzájárulhat a fővárosi vízhálózat veszteségeinek csökkentéséhez: a csőrendszer repedésein ugyanis évente kb. 23 millió köbméter ivóvíz folyik el, ami megegyezik 640 ezer ember éves vízfogyasztásával. A Hydrobotot már vízszolgáltató cégek is használják.

Refilemer – környezetbarát filament nyomtató alapanyag

A projekt a BME gépészmérnök szakos, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) villamosmérnök szakos hallgatóinak kooperációja. A fiatalok a 3D nyomtatáshoz használt filament alapanyag környezetbarát és takarékos előállítására dolgoztak ki újszerű megoldást. A refilamert PET palackokból állítják elő, amellyel kb. az eddigiek tizedére csökkentik a 3D nyomtatáshoz szükséges alapanyag költségét. A tevékenységre egy átlagos felhasználó évi 250 ezer forintot költ. A hallgatók találmányának a kedvező ár mellett további előnye, hogy nem égeti, csupán hőformázza a műanyagot, ezért nem termel mérgező hatású gőzöket. A készülék előállítási költsége 150 euró, a csapat jelenleg a moduláris átalakításon dolgozik az alkatrészcsere egyszerűbb megoldása érdekében.

Smapp Lab – digitális rovarcsapda-hálózat

Digitális rovarcsapda-hálózatot alkottak meg közösen a BME, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) hallgatói. Találmányuk abban segíti a gazdákat, hogy megfelelő időben, megfelelő típusú és mennyiségű szert vessenek be a kártevők ellen, így is csökkentve a felesleges vegyszerhasználatot.

A hallgatók találmánya egy olyan csapda, amely befogja a kukorica számára két leginkább kártevő rovarfajt, a gyapottok-bagolylepkét és a kukoricamolyt. Kamerával felvételeket készítenek a csapdába repülő rovarokról, majd képfelismerő rendszerrel elemzik a felvételeket. Az így megkapott adatok alapján készült grafikonnal figyelemmel kísérhető a rovarok rajzása. A klímaváltozás a rovarok életciklusára is hatással van, a károkozást is kiszámíthatatlanná teszi. A fiatalok találmánya ebben a bizonytalanságban segíti a termelőket. A csapat már működő vállalkozást is alapított fejlesztésére: tavaly zárták az első piaci évüket, és már 200 csapdájukat használták ukrán, román, bolgár és magyar gazdák.

„Az idei legjobb pályázók között vannak olyan formációk, amelyekben több egyetem hallgatói dolgoznak együtt egy fejlesztés sikerén. Általában is igaz, ám főként ilyen társulásoknál fontos a csapategység, az egymás közti kommunikáció, és a csapat összetételének gondos átgondolása: a tagokat úgy kell összeválogatni, a team egységét kialakítani, hogy a mérnöki tudás mellett jelen legyen gazdasági és értékesítési szakember is. A most bemutatkozott startupok már erre is ügyeltek, ez pedig nagymértékben meghatározza jövőjüket, és reméljük, hogy a mielőbbi sikereiket is” – fogalmazott Simon Vilmos az idei fiataloknak szóló startupverseny pályázóiról.

Eredménytől függetlenül úgy véli, egy ifjú szakember, aki az álmát követve azzal foglalkozik, amit szenvedélyesen szeret, már csak nyertes lehet. „Minden versenyen induló csapat tagjáról elmondható, hogy szenvedélyesen szereti azt, amit csinálnak a társaival, az alkotás öröme látszott mindannyiukon. Nem az a legfontosabb, ki nyeri a versenyt, hanem az, hogy kiben lesz meg az a makacs kitartás, hogy évekkel a verseny után is a közös alkotás sikerre vitelén dolgozzanak egy összetartó, megbonthatatlan csapatként. Elképesztő önbizalmat és önbecsülést kap, aki végigjárja ezt az utat és végül révbe ér. Ez az út teljesen más, mint azon hallgatótársaké, akik a kitaposott ösvényen haladva, számos kompromisszumot kötnek a szakmai kíváncsiságuk, kreativitásuk rovására.”

Simon Vilmos az egyetemi honlapnak adott interjúban beszámolt arról is, hogy a Műegyetem is nagy hangsúlyt fektet a hallgatók innovációra, alkotásra ösztönzésére. Több egyetemi szintű programot is megvalósít az intézmény, amelyek mellett az oktatói inspirációra és példamutatásra is felhívta a figyelmet. „Olyan hiteles tanárokra van szükség, akik maguk is nyitottak az innovációra és a kreatív megoldásokra. Szerencsés vagyok, amiért egykoron hallgatóként voltak olyan inspiratív mentoraim, akikkel sikerre is vittük az akkori startup cégünket. Ebben a sikerben komoly szerepe volt a mentoraink által mutatott példának. Oktatóként mindig szem előtt kell tartani azt is, hogy egy egyetem diáksága is annyira lesz innovatív, mint amennyire a tanárai, a szakmai közössége.”

TZS-HA

Fotók forrása: ujbuda.hu, pixabay