„Szenvedélyünk a tehetséggondozás”

A megújult a műegyetemi Tehetségsegítő Tanács elnöke az önszerveződő társulás küldetéséről, átfogó programjáról és lehetőségeiről osztott meg részleteket.

Elhivatott műegyetemi oktatók és kutatók közel egy évtizede dolgoznak azért, hogy a BME-re kerülő tehetséges hallgatók, fiatal kutatók vagy épp a kiemelkedő eredményeket felmutató középiskolások pályáját, kiteljesedését segítsék, megmutassák számukra az újabb és újabb lehetőségeket és hozzájárulhassanak a tehetségük kibontakozásához. Bagi Katalin professzorasszonnyal, a Tehetségsegítő Tanács (TT)  elnökével beszélgettünk azokról a kihívásokról és feladatokról, amiket a Tanács munkájában részt vevő kollégák magukra vállaltak.

A Tehetségsegítő Tanács már 2014 óta működik lelkes önkéntesek segítségével. Hogyan jött létre az egyetemi szervezet?

Az az elkötelezett közösség, amelyből később a Tehetségsegítő Tanács nőtt ki, még 2010-es évek elején jött létre. Egy pályázat keretében néhány kolléga azon kezdett dolgozni, hogy a tehetséggondozással foglalkozó BME-s oktatók és kutatók megismerhessék egymás jó gyakorlatait. A BME sok eltérő tudományterületet művel, ezért a műegyetemi tehetséggondozásnak mindig is jellemzője volt, hogy gyakran karonként, egymástól elkülönülve zajlott. Ez sokszor teljesen indokolt is. Másrészt viszont sok szempontból hatékony lehet a koordináció, az értelmetlen párhuzamosságok feloldása, nem utolsó sorban pedig egymás sikeresnek bizonyult módszereinek megismerése. Ezt ismerte fel az akkori egyetemi vezetés, amikor 2014-ben úgy döntött, létrehozza a BME Tehetségsegítő Tanácsát azzal a céllal, hogy intézményi szinten összefogja a tehetségsegítő kezdeményezéseket. Rektori megbízottként Faigl Ferenc professzor vezette a szervezet létrehozását, majd sok éven át dolgozott velünk, első elnökünk pedig Pokol György professzor lett. Az ő irányításukkal aztán számos pályázaton vettünk részt, amelyek forrást biztosítottak a kiválósági programjainkra és a rendezvényeinkre. Az összegyetemi szervezet létrejötte szerencsésnek bizonyult a BME pályázati tevékenysége szempontjából is: a Tehetségsegítő Tanács az egész egyetem nevében tud fellépni, így képes biztosítani azt a kritikus tömeget, amelyet a külső támogatók gyakran elvárnak.

A pályázatok lezárultak, a Tanács tagjai azonban tovább folytatták a munkát. 2021-től pedig megújulva segítik a tehetséges középiskolások, hallgatók, kutatók és oktatók kiteljesedését.

A TT tagjai már kezdetektől fogva az igazán elhivatott oktatók, kutatók közül kerültek ki, akiknek szenvedélyük a tehetséggondozás. Ennek köszönhetően nagyon jó csapattá fejlődtünk az évek során.  A 2021-es év sok változást hozott: Pokol György professzor úr átadta a stafétát, így én lettem a TT elnöke, és a tagjaink egy része is kicserélődött. Új rektorunk, Czigány Tibor professzor úr egyrészt kiemelt figyelmet szentel a munkánknak, így talán kissé jobban előtérbe kerülnek a törekvéseink és a céljaink, másrészt érezzük a várakozást és az igényt arra is, hogy az ötleteinkből minél több konkrét eredmény szülessen.

Ön már a kezdetektől tagja volt a Tanácsnak, elnökként pedig még több feladat hárul Önre. Mi motiválta arra, hogy az oktatás és a tudományos kutatásai mellett még a Tanáccsal járó extra feladatokat is magára vállalja?

Nemcsak a Tanács többi tagjának, nekem is szenvedélyem a tehetséggondozás. Amióta csak a BME oktatója lettem, a legkülönfélébb tehetségsegítő programokat szerveztem, táborokat, előadássorozatokat, extra kurzusokat tartottam. Ez persze nem volt mindig könnyű, hiszen rengeteg időt igényel az ilyen pluszfeladatok felvállalása, ugyanakkor ez olyasmi, amiért az ember szívesen áldoz időt és energiát. Egy jó közösség sok erőt tud adni az embernek.

Meséljen egy kicsit a Tehetségsegítő Tanácsról. Kikből áll, és hogyan szervezik meg a munkájukat?

A Tehetségsegítő Tanácsnak 18 állandó tagja van: az elnök, a titkár, az oktatási rektorhelyettes és a kari képviselők mellett a BME Tehetségpontok, az Egyetemi TDK Bizottság, a Pro Progressio Alapítvány, az Egyetemi Hallgatói Képviselet, a szakkollégiumok és a Doktoranduszi Képviselet is delegálnak egy-egy személyt, akiknek nagyjából fele vállal projekteket. Vannak olyan „külsős” tagjaink is, akik eseti felkérésre, egy-egy konkrét feladatra csatlakoznak hozzánk. Nincs semmiféle infrastruktúránk, viszont rengeteget köszönhetünk a Rektori Kabinetnek a „hivatali utak” világával való kapcsolattartásban.

Tavaly nyáron, amikor újjáalakultunk, elindult egy közös gondolkodás a Tanács tagjaival: felmértük, hol látunk hiányt, és mely területeken lenne szükség fejlesztésre az egyetemi tehetséggondozás területén. Az ötletek és az elképzelések a beszélgetések során fokozatosan körvonalazódtak, aztán munkaterveket készítettünk az egyes tématerületek kapcsán. Így alakult ki az az 5 fő témakör és 5 munkacsoport, ami lefedi a számunkra legfontosabb feladatokat:

(1) Kapcsolatok középiskolás diákokkal és tanáraikkal; (2) Bejövő hallgatók differenciált tehetséggondozása; (3) Kutatói és oktatói utánpótlásunk; (4) A tehetségsegítés megjelenítése; (5) Családbarát BME.

Tehát a jó képességű középiskolások bevonzásától kezdve a klasszikus egyetemi tehetséggondozáson át a doktoranduszok és ifjú kutatók-oktatók egyetemi pályán tartásáig a fiatalok minden korosztályával foglalkozunk. Mind az öt területen hasznos eredményeket tudunk letenni az asztalra a lelkes kollégák munkájának köszönhetően.

Jól gondolom, hogy a „lelkes kollégák” kifejezés a kulcsa a Tehetségsegítő Tanács munkájának? Hiszen mindenki a munkája mellett vállalja az egyes projektek menedzselését, az ötletek megvalósítását.

Így van, mi mindannyian oktatói, kutatói munkánk mellett valósítjuk meg a javaslatainkból kialakult projekteket. Köszönhetően a tagjaink proaktivitásának és lelkesedésének, illetve annak is, hogy terjed a hírünk, a TT-n kívülről is csatlakoznak hozzánk kollégák, ha valamelyik projektünkben szívesen dolgoznának, vagy új témákat kezdeményeznek.

Kiemelném még a személyes kapcsolatok jelentőségét is a Tanács munkájában. A személyes összeköttetések fontos információs csatornákat jelentenek számunkra. Például Szilágyi Brigitta kolléganőnk a titkárunk és az Egyetemi TDK Bizottság elnöke is egy személyben, így amikor egy GTK-s tanszék októberben felajánlotta, hogy előadói tréningeket tartana a TDK-konferenciára készülő diákoknak, villámgyorsan tudtuk teríteni a hírt a TDK-ra jelentkezettek között. Kellett is a gyorsaság, mert mint kiderült, olyan nagy volt az igény a hallgatóság részéről, hogy meg kellett duplázni a tréningek számát. A középiskolákkal kapcsolatos projektjeink (táborok, online kurzusok, évközi foglalkozások) szempontjából meghatározó, hogy több tagunk aktívan dolgozik a kari pályaorientációs csoportok valamelyikében is. Személyes ismeretségen keresztül találtunk rá arra a kollégára, aki a „babaszobák” kialakítására vonatkozó projektünket vállalta el, és fantasztikus munkát végez a projekt felelőseként; a célunk olyan gyermekmegőrzők kialakítása a BME-n, ahol a fiatal szülők szükség esetén 2-3 órára, biztonságos és kulturált körülmények között otthagyhatják kisgyermeküket, amíg egy előadást megtartanak vagy részt vesznek egy fontos megbeszélésen, védésen, szakmai előadáson. Vagy említhetném azt a segédletünket, amelyet a tanítani kezdő fiataloknak (demonstrátoroknak, doktoranduszoknak) állítottunk össze, és amelynek készítésében tucatnyian segítettek valamilyen formában, oktatóktól kezdve a Kancellária munkatársain át, jelenlegi és volt hallgatókig.

Az ilyen és ehhez hasonló, tehát valamilyen létező igényből kiinduló, a BME „kollektív bölcsességéből” felbukkanó ötleteket megvalósító kezdeményezések nagyon hasznosak az egyetemi közösség számára, és a mi informális jellegű szerveződésünk szerintem jobban be tudja csatornázni az ilyen kezdeményezéseket, mint egy hagyományos szervezeti egység.

Hogyan tudnak csatlakozni a Tanács munkájához azok az oktatók, kollégák, akik tevékenyen részt vennének valamely munkacsoportban, vagy esetleg olyan programot tudnának ajánlani, amely már megvalósult egy tanszéken vagy karon, és egyfajta jó gyakorlatként lenne használható a Tanács számára?

Velem vagy akár a kari összekötőkkel is felvehetik a kapcsolatot e-mailben bármilyen ötlet vagy javaslat felmerülésekor. A Tehetségsegítő Tanács tagjai folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, így bármelyikünkhöz is jut el a megkeresés, tájékoztatni fogja a Tanács többi tagját.

Csak biztatni tudok minden elhivatott, tenni vágyó kollégát, hogy ha szeretne valamilyen javaslattal bekapcsolódni a munkánkba, csatlakozzon a szívéhez közel álló munkacsoporthoz. Tegyük együtt még sikeresebbé a műegyetemi közösséget és támogassuk a fiatalok kibontakozását!

Aktuális tagjaink névsora a BME Tehetségépítő Tanács honlapján  olvasható.

Az interjút készítette: Görömbölyi Vanda

Fotók forrása: Bagi Katalin