„Évezredes föld alatti kincsek kapcsolhatják össze a 21. század európai államait”

A Duna folyó mentén valaha fennálló római határvédő rendszer és útvonal építészettörténeti, kulturális, turisztikai és integrációs értékeit kutatják műegyetemi építészek.

„Több, egymástól látszólag távolálló tudományterületet, így az építészetet, az építészettörténetet, a régészetet, a turizmust, az örökségvédelem és a muzeológia szempontjait, a településfejlesztési érdekeket, a néprajzi értékeket és a kulturális diplomáciát köti össze az a nemzetközi, 10 országot tömörítő projekt, amely hangsúlyozza az egykori római határvédő-rendszer és útvonal kulturális, szimbolikus és turisztikai értékét, illetve a Duna folyó mentén fellelhető történeti helyszínek innovatív fejlesztési koncepcióalkotásához szükséges gondolatokat” – fogalmazott a „Living Danube Limes” (magyarul Élő Dunai Limes) projekt témavezetője, Vukoszávlyev Zorán, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) fennállásának 150. évfordulóját nemrégiben ünneplő szervezeti egysége, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék egyetemi docense, a műemlékvédelmi szakmérnöki képzés szakfelelőse, valamint Kovács Máté Gergő, a tanszék tudományos munkatársa.

(A „Living Danube Limes” projekt kezdetéről, hátteréről a bme.hu egy korábbi írásában is beszámolt – szerk.)

(Forrás: Living Danube Limes - Interreg Danube Transnational Programme Facebook-oldal)

„A római építészet több mint 2000 éves építészeti emlékei, öröksége több évszázada a föld alatt rejtőznek, ám számos szempontból hatással lehetnek a mindennapjainkra. A Duna mentén fekvő települések közül több lenyűgöző antik emléket mondhat magáénak, melynek megőrzése és életre keltése kortárs, nemzetközi együttműködésekre adhat lehetőséget. A Duna a Római Birodalom határfolyamaként nemcsak elválasztott, hanem a kereskedelmi útvonalak szempontjából összekötő szereppel is bírt az emberek, kultúrák között. A mostani európai uniós kezdeményezés e hálózat nemzetközi és határokon átnyúló, összekötő és identitásképző szerepét kívánja hangsúlyozni és erősíteni” – fogalmaztak az interjúalanyok a „Living Danube Limes” kezdeményezés jelentőségéről. Hozzátették, a projektben résztvevő tanszék szakemberei egyedülálló tudással rendelkeznek, ismereteik, a tanszék műszerparkja, szakkönyvtára, terv- és rajztára, a történeti tapasztalatok a kortárs igények teremtette kihívások szolgálatába állíthatók.

„Mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött: a pandémiás helyzet okozta nehézségek ellenére kellő fegyelemmel, kitartással és a projektben résztvevők kreatív gondolkodásával sikerült elérni a kitűzött céljainkat” – mondta el az interjúban Vukoszávlyev Zorán. Megtudtuk tőle, hogy az ÉPK tanszéke a projekt valamennyi oktatási, kutatási és szervezési feladataiban részt vállal: a tanszék magyar és angol nyelvű reguláris tervezési tárgyaiban is bemutatják a témát és az ott végzett nemzetközi tudományos munkát. A projekt keretében számos online konferenciát és úgynevezett helyi fókuszcsoport-eseményt szerveztek, részt vettek több külső szakmai rendezvényen, nyári egyetemen, építészettörténeti anyaggyűjtést végeztek, nemzetközi kutatásokba vonták be őket, több szaktanulmányt írtak, amelyek feltáró eredményei többek közt a neves „Antike Welt” folyóiratban is megjelennek.

A műegyetemi oktatók megosztották, hogy a régió vezető intézményeivel közösen végzett kutatás legfrissebb eredményeit az ÉPK oktatásába is beépítik. „Az elmúlt két félévben az építészmérnök hallgatók a projekt magyarországi kísérleti helyszíne, Százhalombatta történeti értékeivel és kortárs fejlesztési lehetőségeivel foglalkoztak, mindeközben többféle megközelítéssel ötvözték az örökségvédelem és az építészet tudományágait. Az egyik kurzusunk során a százhalombattai római fürdő régészeti bemutató épülete korszerű, TLS-lézerszkenneres mérését és alakhelyes felmérését követően a romemlék szűkebb környezetének fejlesztési lehetőségeit tervezték meg Daragó László tanszéki egyetemi docens vezetésével. E módszertan tanszékünk védjegye, amelynek komplex folyamatát (kutatás, felmérés és tervezés együttesét) sehol máshol nem tapasztalhatják meg a hallgatók.” Az interjúalanyok kifejtették azt is, hogy egy további kurzuson a hallgatók az egykori százhalombattai castrum és vicus területének átfogó feltérképezésével és fejlesztésével foglalkoztak, figyelembe véve annak történeti értékeit és mai környezeti feltételeit. A kurzust Zsembery Ákos és Halmos Balázs, a tanszék adjunktusai vezették. „A tanóra és a tervezés során a hallgatók lehetőséget kaptak a helyszínbejárásra, és meghallgathatták a városi főépítész, régész, illetve örökségvédelmi szakértő tapasztalatait is. A fiatalok egy komplex, tanszékünkön egyedülálló oktatási program részesei lehettek, így a kurzusokról készült módszertani beszámoló a projekt egyik kiemelkedő eredménye lett, melynek tapasztalatait nemzetközi kollégáinkkal is megosztottunk.”

A BME Építészmérnöki Kar idegen nyelvű hallgatói felmérést végeznek TLS-szkennerrel a százhalombattai római fürdőépületen. (Fotó: Kovács Máté Gergő)

A téma iránt érdeklődő hallgatók további szakmai programokon is megismerkedhettek a római emlékeket vizsgáló kezdeményezéssel. Többek között a belgrádi Régészeti Intézettel és a projekt vezető partnerével, a Kremsi Dunai Egyetemmel (Danube University Krems) közös, két szakaszból álló nyári egyetemen és hallgatói workshopon vett részt a BME ÉPK Szerbiában, a déli dunai limes legnagyobb régészeti parkjában, Viminaciumban. A program részeként megismertették a fiatalokkal a terület örökségvédelmi szempontjait, a kortárs, digitális felmérési módszereket, e mellett számos, az építészettörténet és a régészet határterületeinek kérdését is megvitatták. A projekt szeptemberben terepgyakorlattal folytatódott: a diákok megtekinthették a szerbiai Viminacium régészeti parkjában folyó ásatásokat, talajradaros méréseket végeztek, láthatták az adatok kiértékelését és a régészeti park különféle laboratóriumaiban folyó munkálatokat is. A tábor során szerzett különleges, az építészet, az örökségvédelem és a régészet legkorszerűbb módszertanáról szerzett tapasztalatokból később Tudományos Diákköri dolgozat (TDK) is készült.

Nemzetközi nyári egyetem a szerbiai Viminaciumi Régészeti Parkban.

(Fotó: Kovács Máté Gergő és Kiss Zsuzsanna Emília, 2021.)

A százhalombattai római fürdő maradványairól TLS-szkennerrel készült pontfelhő axonometrikus képe.

A projekt őszi eseményeként, szeptemberben a programpartner Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara szervezésében online konferencia keretében a Duna-menti római kori történeti helyszínek építészeti, régészeti és turisztikai értékeit és azok összekötő erejét tárták fel. A szakmai eseményen többek között előadott: Mezős Tamás, a BME ÉPK Építészettörténeti és Műemléki Tanszék egyetemi tanára, aki a római emlékek műemlékvédelmi bemutatásának témájában prezentált. A tanszék együttműködő stratégiai partnere, a Banner János Alapítvány képviseletében Vicze Magdolna Százhalombatta tudástranszfer lehetőségeiről szólt, míg a programot szakértőként is segítő, az UNESCO dunai limes nevezés előkészítésében meghatározó szerepet játszó Wollák Katalin a világörökségi nevezés tanulságairól számolt be.

A Ludwig Boltzmann Intézet munkatársai talajradaros mérést végeznek a százhalombattai Matrica római segédcsapati tábor és vicus helyszínén.

(Fotó: Vukoszávlyev Zorán, 2021)

A 2021 őszén újabb mérföldkőhöz érkezett projektben a százhalombattai kísérleti helyszínt a legújabb, nagy pontosságú geofizikai szkennerrel vizsgálták át. A feltárás során előállt adatok a későbbiekben felhasználhatók lesznek a helyszín objektumainak VR-modellezéséhez, a vizualizációt további adatokkal a projekt résztvevői egy szabadon elérhető Danube Limes alkalmazásba integrálják. „E vizsgálat ahhoz járul hozzá, hogy a kísérleti helyszíneket egymást kiegészítő Limes-pontok láncolatává fűzzék össze a régió turisztikai szempontú erősítésére. A projekt részeként az örökségvédelmi szakértők átfogó stratégiaalkotást is kitűztek, melynek célja a Duna-menti történeti infrastruktúra fenntartható és tartós védelmének elősegítése. Ezen törekvés elősegítésére 2021 novemberében a Ludwig Boltzmann Intézet munkatársai magnetométeres felmérést végeztek a magyarországi kísérleti helyszínen, Százhalombatta-Dunafüreden, az egykori római tábor, a környékén lévő fürdő, valamint vicus (település) területein. (Az intézet hasonló kutatásokat végzett az angliai Stonehenge vagy az egykori Pannonia Superior tartományi székhelyén, az ausztriai Carnuntumban is.) A százhalombattai roncsolásmentes kutatás során kirajzolódott az egykori római auxiliáris castrum (segédtábor), limes, fürdő és vicus területén a föld alatt fekvő épületek kontúrjai, amely kiváló alapot biztosít további kutatások és virtuális rekonstrukció számára” – emelte ki a mostani kutatás jelentőségét Kiss Zsuzsanna Emília, a BME ÉPK Építészettörténeti és Műemléki Tanszék építészmérnök és egyben régész végzettségű mérnöktanára.

A program 2022 februárjában a Kremsi Dunai Egyetemen folytatódik egy téli egyetemmel, melynek témája az épített örökséget fenyegető veszélyek, természeti katasztrófák hatásainak feltárása. „A napjainkban nagyon is aktuális kérdés egyben az ÉPK idén megújuló műemlékvédelmi szakirányú képzésének nyitóeleme lesz. Kiváló alkalom arra, hogy a szakmérnöki hallgatók is részt vegyenek a projekt nemzetközi diskurzusában és tapasztalatot szerezzenek egy magyarországi kísérleti helyszínen” – hívta fel a figyelmet Vukoszávlyev Zorán, a szakmérnöki képzés felelőse. (További információ a téli egyetemről és programjáról, valamint a jelentkezés menetéről az alábbi linken olvasható – szerk.)

„A nemzetközi kezdeményezésben az építészettörténet szűkebb vett határain kívülre is elmerészkedünk. A római örökség kutatása és turisztikai potenciálja lévén kortárs összeköttetést létesíthetünk a Duna-menti országok között. A program egyik különlegessége egy, a rómaiak által használt 4. századi dunai hajó, vagyis lusoria teljes és hiteles rekonstrukciója, amelyet a Friedrich Alexander Egyetem munkatársai építenek a Mainz területén feltárt maradványok alapján. A rekonstruált hajó terveink szerint 2022 nyarán végigutazik a Dunán Németországtól egészen Romániáig, és hazánk területén is több alkalommal megáll, várva az érdeklődőket” – osztották meg az idei év várakozásairól a Műegyetem programban résztvevő oktatói. (A lusoria dunai hajó építéséről, rekonstruálásáról a program Facebook-oldalán olvashatók érdekességek – szerk.)

Hírek és aktualitások a „Living Danube Limes” program honlapján olvashatók.

TZS-HA

Fotók forrása: Kiss Zsuzsanna Emília, Kovács Máté Gergő, Vukoszávlyev Zorán, Living Danube Limes