Hírfolyam
Egy hét az űrkutatás jegyében – a Műegyetemen is
2021. 11. 05.Űripari szakértők, űrhajósok és az űrkutatásban érdekelt vállalatok találkoztak diákokkal és mutatták be tevékenységüket a BME Űrnapok keretében.
November első hetében rendezik a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát Budapesten: ehhez kapcsolódva több műegyetemi esemény is az űrkutatás jegyében szerveződött a BME Űrnapokon.
Jan Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) korábbi főigazgatója „United Space in Europe” címmel tartott előadást a BME-en. Prezentációjában többek között felvázolta a szervezet filozófiáját és működésének főbb területeit.
„A globális kihívások – mint például a klímaváltozás vagy a COVID-járvány – kezeléséhez kíváncsiságra, tudásra és cselekvésre van szükség.” Jan Wörner számos példát hozott az űrügynökség tevékenységének e három aspektusára. Az ESA által indított és patronált felfedező kutatások képezik a szervezet tevékenységének alapját. A tudás bővítésének hasznos eszközei azok a monitorozó rendszerek, amelyek évtizedes távlatokban szolgáltatnak mérési eredményeket olyan globális problémák feltérképezésére, mint az esőerdők pusztulása, az elsivatagosodás vagy a tengerszint emelkedése. Egyes, eredetileg űrkutatásban alkalmazott technológiák mára mindennapjaink részévé váltak: műholdak segítik a navigációt vagy a geodéziai méréseket, olyan meteorológiai megfigyeléseket végeznek, amelyek a mezőgazdasági termelés eredményeire és ezáltal egyes migrációs kérdésekre is választ adhatnak.
Aktuális példaként említette a COVID járvány miatti ipari és közlekedési leállásnak a levegőtisztaságra gyakorolt hatását, amelynek látványos hatását a műholdfelvételek is prezentálták.
Jan Wörner előadásában kiemelte: „a hidegháborús múlt űrversenyét mára felváltotta az együttműködés: megváltozott az űrtevékenység tétje, motivációi, tartalma és a szereplők is.” Az Európai Űrügynökség legtöbb projektje a tagállamok széles körű együttműködésére alapoznak – ilyenek például a földközeli aszteroidák megfigyelését, a veszélyt jelentő napkitöréseket vagy az űrszemét kérdését célzó kutatások. Egyes projektek – mint például a Moon Village koncepció is – kifejezetten sokszereplős nemzetközi együttműködésre építenek.
Az Európai Űrügynökség a tagállamok nemzeti kutatási és űripari kapacitásai fejlődésének elősegítése érdekében alkalmazza a földrajzi visszatérítés elvét. Eszerint a tagállam űrkutatással foglalkozó fejlesztői és gyártói olyan arányban hívhatnak le közösségi forrást tevékenységük finanszírozására, mint amennyivel az adott állam hozzájárult egy közös projekt költségeihez.
A volt főigazgató felhívta a figyelmet az űripar egyre erősödő magánszereplőinek tevékenységére is. E cégek nemcsak óriási tőkét képesek befektetni projektjeikbe, hanem sikereiket és kudarcaikat gyakran hatékonyabb eszközökkel kommunikálják a nagyközönség felé, mint az államok, kormányok űripari ügynökségei.
Jan Wörner hangsúlyozta, az ESA tevékenysége az űrkutatáson túlmutató jelentőségű, melyet a különböző geopolitikai háttérrel rendelkező országok együttműködési hajlandósága is alátámaszt.
|
Johann Dietrich Wörner építőmérnök, a Darmstadti Műszaki Egyetem egyetemi tanára. 2007 és 2015 között a Német Repülési Központ (DLR) igazgatótanácsának elnöke volt. ESA főigazgatói kinevezése előtt, 2007 és 2015 között az ESA német delegációjának vezetője volt, e közben 2012 és 2014 között ESA Tanács elnökeként is tevékenykedett. A szakember a Külgazdasági és Külügyminisztériumban vette át a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Az ünnepélyes átadón Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, Magyarország Európai Űrügynökségben elért sikerei nagyban köszönhetők a főigazgató vezetésének, a kisebb űrszektorral bíró tagállamok szempontjai iránti nyitottságának. Hazánk 2015-ben csatlakozott az ESA-hoz és azóta megnégyszerezte ügynökségi befizetéseinek mértékét: ezek az összegek hatékonyan forgathatók vissza a magyar űrszektorba azzal, hogy hazai kutatóintézetek és űripari vállalatok sikerrel pályázhatnak és kapcsolódhatnak be európai űrkutatási projektekbe, programokba. A kitüntetettet a Műegyetemen Czigány Tibor rektor, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, valamint a BME és az ELTE űrkutató szakemberei fogadták.
Jan Wörner a műegyetemi előadása mellett felszólalt a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (ASE) budapesti kongresszusán is. |
A világ űrhajósait tömörítő ASE (Association of Space Explorers) rendszeresen szervez kongresszusokat tagjainak. Budapest 1986 óta második alkalommal házigazdája az eseménynek. A 2021. évi kongresszus egy hétig tart, amelynek keretein belül ún. közösségi napot is rendeztek. November 3-án a résztvevő űrhajósok öt csoportra oszlottak és Budapest mellett Debrecenbe, Győrbe, Kecskemétre és Miskolcra is ellátogattak. A BME a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) közösen szervezte a budapesti találkozókat az egyetem I épületében.
A jelenlevő űrhajósok közül az amerikai Jan Davis prezentációt tartott és kollégáival kérdésekre is válaszoltak. A főként középiskolásokból és egyetemistákból álló közönség nagyon sok kérdésre volt kíváncsi, többek között arra, milyen egészségügyi feltételeknek kell megfelelnie az asztronauta-jelöltnek, milyen érzés a súlytalanság, mi volt az űrhajós legjobb és legnehezebb élménye a repülések során.
Oleg Kotov orosz, Ulrich Walter német, Mary Ellen Weber amerikai, Julie Payette kanadai, Farkas Bertalan magyar, Valerij Tokarjev orosz és Jan Davis amerikai űrhajósok
Farkas Bertalan az első – és mindmáig egyedüli – magyar űrhajós örömmel jelentette be a műegyetemi előadás fiatal hallgatóságnak, hogy jelentkezni lehet hazánk következő űrhajósképzésére, amelyre a kiválasztási folyamat hamarosan megkezdődik.
Bacsárdi László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi docense megerősítette, 2022 szeptemberétől űrmérnök mesterszak indul a Műegyetemen. Szakfelelősként arra kérte a meghívott asztronautákat, lássák el kézjegyükkel a szak alapító emléklapját.
A találkozó kísérő rendezvényeként Schuminszky Nándor űrgyűjteményét, valamint a MANT ismeretterjesztő poszterkiállítását tekinthetik meg az érdeklődők, emellett űripari cégek és kutatóintézetek is bemutatkoznak a nagyközönségnek.
HA-TZS
Foto: Hegedűs Bence, Birkás Marcell (SPOT fotókör)