„Segítjük a tehetséges műegyetemi hallgatók és az ipari szféra egymásra találását”

A 2017-ben indult PARIPA program eredményeiről és jövőjéről tartottak virtuális rendezvényt a BME-n.

„Ötvözni tudjuk a Műegyetem és vállalati partnerei elvárásainak előnyeit: hallgatóink céges tapasztalatokat szerezhetnek munkaviszony-kötöttségek nélkül, emellett mentoraikkal beleláthatnak a szakterületüket leginkább foglalkoztató aktuális problémákba, a vállalatok pedig válogatott, tehetséges fiatalokkal találkozhatnak. A kar ezért határozottan támogatja a kezdeményezést” – emelte ki „A „Partnerségben az iparral – hallgatói képzési és ösztöndíjprogram” (PARIPA) online nyílt napján Horváth Gábor egyetemi tanár, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, aki úgy fogalmazott: nem kívülállóként, hanem saját tapasztalataira támaszkodhat véleménye kialakításakor, hiszen évek óta tevékenykedik témavezetőként a sikeres kezdeményezésben.

Horváth Gábor egyetemi tanár (jobbra lent)

„A program úgy közelíti a hallgatókat a cégek világához, hogy az a tanulmányi előrehaladásukat nem hátráltatja” – nyomatékosította a professzor a virtuálisan jelenlévő cégek, témavezetők és hallgatók együttműködését méltatva. Megosztotta ugyanakkor: az akadémiai és az ipari oldal munkájának összehangolása számos kihívást támaszt. Példaként említette, hogy oktatóként megpróbálják hallgatóikat megvédeni a túl korai céges elköteleződéstől, hadd végezhessék el zökkenőmentesen tanulmányaikat, miközben szem előtt tartják: a diákok érdeke a legalább részmunkaidős állások betöltése a képzés alatt, amely során gyakorlatra és önbizalomra is szert tehetnek.

„Négy évvel ezelőtt a legmerészebb álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a PARIPA ekkora jelentőségű egyetem-ipar összefogássá növi ki magát, és ilyen komoly érdeklődést vált ki hallgatókból, továbbá piaci szereplőkből egyaránt” – emlékezett a kezdetekre Simon Vilmos programigazgató, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék (VIK) egyetemi docense. Visszatekintésében elmondta, a program elindításakor a vállalati szféra műegyetemi oktatással összefüggő pozitív és negatív visszajelzéseit vizsgálták. Utóbbiak között szerepelt, hogy a pályakezdők lassan oldottak meg önállóan vagy csapatban feladatokat, nehezen illeszkedtek a céges technológiai környezetbe, és hiányoztak a mérnöki pályához nélkülözhetetlen ún. soft skillek. A kezdeményezéssel mindezt orvosolni tudták: „mára a fiatalok versenyképes, a céges környezet által is igényelt kompetenciával rendelkeznek a tanulmányaik befejezésével. Kiemelt cél, hogy az ösztöndíjasok az elvégzett munkához szükséges szakmai tudáson túl egyéb értékes (menedzsment, üzlet-pénzügyi, jogi-szabályozási) ismeretekre is szert tegyenek, képességeiket, attitűdjeiket ázsiójuk növeléséhez fejleszthessék, emellett a szakmai igényeknek megfelelő K+F témák megoldásában jártasságot szerezzenek.

Fontos eleme a programnak, hogy a hallgatók egy céges, valamint egy egyetemi témavezetővel együttesen dolgoznak. Ők ketten az elméleti és a gyakorlati oldalt képviselik – bár ezek határai gyakran elmosódnak – és szorosan együttműködnek a képzés során. Az ösztöndíjasok hetente találkoznak velük, majd mindkét félév végén szóbeli és írásbeli beszámolóval kell bemutatniuk fejlődésüket. „A PARIPA program sikerének talán egyik legfontosabb záloga az állandó monitoring: hétről hétre foglalkoznak témájukkal a résztvevők” – hívta fel a figyelmet Simon Vilmos programvezető, hozzátéve, mindeközben építenek a fiatalok aktivitására, kreativitására is. Megjegyezte, fontos számukra a közösségépítés is: „örvendetes fejlemény, hogy az első három évfolyam tagjai nagyon aktív hallgatói alumnit hoztak létre”.

A PARIPA program már a tavaszi félévben szembesült a járványhelyzet okozta kihívásokkal. Mivel már a 2019-es őszi félévében együtt dolgoztak a PARIPA 3. évfolyamán, ezért a hallgatóknak és a témavezetőknek is kialakultak a munkamódszereik. A résztvevőket már bevezették a céges csapatokba, megismerték a vállalati kultúrát, a módszertanokat, így nem volt jelentősebb akadálya az online térbe való átállásnak. „Az új évfolyamnál sem számítunk fennakadásokra, mivel számos globális IT cég már csak online üzemmódban tevékenykedik, így kialakultak a megfelelő informatikai eszközök a távmunkára, távegyüttműködésre” – nyomatékosította Simon Vilmos.

A köszöntők után a Műegyetem hét céges partnere (DXC Technology, IBM Budapest Lab, Ernst&Young, NISZ Zrt, Quadron Kibervédelmi Kft., T-Systems, Wigner Fizikai Kutatóintézet) tíz K+F témát ajánlott fel. Egyes cégek most kapcsolódtak be a programba, mások bemutatkozó prezentációjukban már az elmúlt évek együttműködésének sikereiről, gyümölcsöző munkakapcsolatról, új kollégákról számolhattak be a csaknem 80 résztvevővel megtartott online nyílt napon.

HA-GI