Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Józsa János: „Tehetségük kibontakoztatására törekszünk”

2020. 09. 07.

A koronavírus-helyzet miatt rendhagyó módon, szigorú óvintézkedések mellett és zártkörűen, ugyanakkor online közvetítés biztosításával zajlott a BME 239. tanévnyitó ünnepsége.   

A Műegyetem a mérnökképzés zászlóshajójaként, stratégiai fontosságú felsőoktatási intézményként meghatározó mértékben járult hozzá a magyar ipar és gazdaság mai fejlettségi színvonalának eléréséhez, és erre törekszik a jövőben is – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor, hozzáfűzve: „az elsőévesek a BME dicső történelmi múltjának, stabil jelenének és prosperáló jövőjének immáron osztatlan szellemi résztulajdonosai lehetnek”. Az egyetem töretlen népszerűségét jól mutatja, hogy a romló demográfiai viszonyok és a rendkívül magas, az alapképzésre felvettek körében 420 feletti átlagpontszám ellenére 5000-nél is több gólya kezdi meg tanulmányait az új tanévben” – jelentette ki az akadémikus, aki szerint mindez kivételes esélyt biztosít a széles körű tudást garantáló diplomák tömeges kiadására.

„Tehetségük kibontakoztatására törekszünk” – jelezte az elsőéveseknek a rektor, felhívva egyúttal a figyelmet a diplomához vezető, kihívásokkal teli úton a folyamatos tanulás fontosságára. Kifejtette, hogy a BSc elvégzésével a hallgatók az alapokat sajátíthatják el, az MSc idején szakmájuk készségek szerinti mestereivé válhatnak, míg a doktori képzés a legtehetségesebbeknek szól. „Legyenek nagykövetei ezen képzési formáknak! – kérte az akadémikus, aki értékes szakmai tapasztalatszerzési lehetőségként említette a fiataloknak az ipari-egyetemi együttműködési projekteket, a kutatócsoport, startup, vagy cég alapítását, valamint a külföldi tanulmányokat. Utóbbival összefüggésben a 7 európai állam 10 vezető felsőoktatási intézménye részvételével idén létrejött EELISA szövetséghez történő műegyetemi csatlakozás  jelentőségéről beszélt, amely az európai műszaki diploma rendszerének kialakítását célozza. A gólyák egyébként egy valódi nemzetközi egyetemen kezdik meg tanulmányaikat: az angol nyelvű szakokon évről évre több mint 70 országból csaknem 2500 diák nyer felvételt.

Józsa János második rektori ciklusának utolsó tanévnyitóján, megköszönve kollégái és a hallgatók eddigi együttműködését, különösen megtisztelő feladatnak nevezte azt, hogy több éven keresztül foglalkozhatott a Műegyetem itthoni és külföldi képviseletével, magas szakmai színvonalának megtartásával, az oktatási és a tudományos területen meglévő lehetőségek kiaknázásával, amely számára összességében „egy sikerélményekben gazdag időszak volt”.   Végül kitartást, jó hangulatot és jó egészséget kívánt az elsőéveseknek tanulmányaikhoz.

A Műegyetemi Kórus által előadott Gaudeamus igitur dallamára bevonuló elnökség tagjai: a házigazda Józsa János akadémikus, a BME rektora, Kotán Attila kancellár, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke, Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, valamint Szili Ákos, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke.

Az emelvény előtt foglalt helyet Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes, Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes, valamint a nyolc kar dékánja: Dunai László akadémikus (ÉMK), Orbulov Imre (GPK), Alföldi György (ÉPK), Nagy József (VBK), Charaf Hassan (VIK), Mándoki Péter (KJK), Horváth Miklós (TTK), és Koltai Tamás (GTK). Az elnöki asztal közvetlen közelében ült Péceli Gábor, a BME korábbi rektora.

Az ünnepség kiemelt vendégei voltak: Hugyecz Attila, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős államtitkári főtanácsadója, Pomázi Gyula Zoltán, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke, továbbá Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.

„A Műegyetem több mint negyven akadémikus professzorral és professor emeritusszal büszkélkedhet, akik az MTA tagságának több mint tíz százalékát teszik ki. Egyetlen intézményre vetítve ez nagyon tekintélyes arány, és jól mutatja az oktatói gárda felkészültségét” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, kiegészítve mindezt azzal, hogy a BME a felfedező kutatások mellett az innovációs fejlesztések terén is vezető a felsőoktatásban. „A nemzetgazdaság szempontjából bár ez utóbbiak jelentenek közvetlen hasznot, de a felfedezésektől a gyakorlati alkalmazásig ívelő műegyetemi kutatások ékes bizonyítékai annak, hogy az alapkutatás és a kutatás-fejlesztés nem vetélytársai, hanem komplementerei egymásnak.” Az MTA vezetője úgy vélte, a Műegyetemen tanulók a konkrét mérnöki ismereteken, korszerű tudáson kívül az újdonságok felismerésének képességét, és a nyitottságot sajátíthatják el, de mindenekelőtt tudományos szemlélettel gazdagodhatnak akkor is, ha nem kutatók, hanem mérnökök szeretnének lenni. Szerinte ugyanis „tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül. A világ legjobb egyetemei és a legkiválóbb magyar felsőoktatási intézmények mind kutatóegyetemek, ahol a kutatómunka révén a legmodernebb ismeretek és technológiák kerülnek be az oktatásba”. A professzor díszbeszédének végén az elmúlt években drámaian csökkenő kutatói utánpótlás problémájának megoldására indított Alumni Programban való részvételt kérte: „a cél, hogy az évek során kutatóvá érett diákok mutassák meg egykori alma materük mai tanulóinak a tudományos gondolkodás értékeit, a kutatás világát tudománynépszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések során. Ebben számítok az MTA köztestülete mellett az egyetem tudományos közösségére, a fogadó oldalon pedig a középiskolásokra és tanáraikra”.

„Egy globális vállalatnál a hallgatók nemcsak nemzetközi kitekintést nyerhetnek a trendekre és újdonságokra, hanem ezzel párhuzamosan több ország cégkultúráját is megismerhetik. Mindezen tapasztalatok egyedülálló módon egészítik ki az egyetemi tudást, amellyel a fiatalok könnyebben indulhatnak el szakmai útjukon.  Ezért is kezdeményeztük a duális képzést, és nem véletlenül a Műegyetemmel” – osztotta meg a BME és a Siemens Zrt. partnerségének pozitív tapasztalatait Dale A. Martin, a multinacionális cég elnök-vezérigazgatója, részletezve: nemzetközi nagyvállalatként átlagon felüli lehetőséget nyújtanak a fiataloknak bízva abban, hogy később motivált kollégaként izgalmas kihívásokat találnak náluk. Az új koronavírus-járványhoz kapcsolódva azt mondta: a világban meghozott korlátozások miatt tavasszal bezárult a világ, és most ismét lehet erre számítani. Ami viszont számos területen szűkítette a mozgásteret, az az online platformokon bővülő lehetőségeket hozott: felgyorsult a digitalizáció; ez mutatkozott meg a távoktatásban is. „Kamatoztassák ennek a rendkívüli helyzetnek az előnyeit a jövő kihívásainak megoldására is!” – szólította fel a hallgatókat a cégvezető, további útravalóul megfogalmazva: „tájékozódjanak széles körűen, ismerjék meg az eltérő véleményeket, döntéskor vegyenek figyelembe több szempontot, és tudatosan alakítsák életpályájukat! Emellett legyenek kezdeményezők, kitartók, nyitottak, és tanuljanak nyelveket! Ismerjék meg minél jobban önmagukat, környezetüket, és építsenek kapcsolatokat; ehhez a Műegyetem kiváló terep”.

A BME-n végzett és műszaki pályát választók majdani munkájuk során a mindennapi életünket befolyásolják, ami felelősségteljes, szép feladat. Ezért is kell komolyan venni a tanulmányokat – nyomatékosította Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, majd előre bocsátotta: tehetségre, motivációra, kitartásra és szorgalomra nemcsak a felvételihez van szükség, hanem az egyetem elvégzéséhez egyaránt. Ő is az elsőévesek figyelmébe ajánlotta a szakmai kapcsolatok építését, továbbá azt tanácsolta, keressék az új kihívásokat, ehhez pedig sok szerencsét és tudatosságot, valamint sikeres, tartalmas éveket kívánt.  A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatójaként elárulta, középiskolájának számos ígéretes diákja műegyetemista, akik beszámoltak arról, hogy kiváló közösségbe kerültek.

Ezután – a BME hagyományainak megfelelően – a felvételt nyert elsőévesek esküvel erősítették meg egyetemi polgárságukat. A nyolc kar egy-egy képviselője állta körbe az egyetemi jogart. Az ünnepélyes esküszöveget Szabó Ferenc, az Építőmérnöki Kar alapszakos hallgatója olvasta fel.

„Az egyetem újfajta felelősségvállalást és önállóságot, a szigorlatok, valamint a vizsgák pedig minden eddiginél nagyobb energia- és időbefektetést követelnek majd. Cserébe a hazai és nemzetközi szinten is versenyképes tudást szerezhettek, és az itteni kapcsolatokból egész életetekben profitálhattok. Azon dolgozunk, hogy segítsünk benneteket az előttetek álló rögös, de örömökkel és élményekkel teli úton” – szögezte le a BME-re felvételt nyert tanulókhoz szólva Szili Ákos, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke, aki a felsőbb évesek nevében mondott köszöntőt.  A sokszínű hallgatói élet bemutatása után a gólyákat emlékeztette arra: „a BME közösségébe tartozni kiváltság, ez határozza meg következő éveiteket, és ezt építitek ti is tovább”.

A BME-n korlátozott létszámban, a 400 fős befogadóképességű aulában másfél méteres védőtávolság megtartása és maszkviselés mellett csaknem 70 fő helyszíni részvételével zajlott az ünnepélyes tanévnyitó, amelyet online élő közvetítésen keresztül valamennyi egyetemi polgár követhetett. A felvételt a Budavári Schönherz Stúdió munkatársai készítették.

A Műegyetemen szigorú óvintézkedésekkel kezdődik az új tanév, amelyek részletei a rektori-kancellári együttes körlevélben olvashatók. A BME úgy alakította ki őszi félévének rendjét, hogy a járványhelyzetben is megteremtse a biztonságos jelenléti oktatás feltételeit, felhasználva a távolléti oktatás kedvező tapasztalatait.

Az intézmény tájékoztató kampányt indított a campuson, középpontba helyezve az óvintézkedések betartásának fontosságát. Ennek részeként többféle plakát hirdeti a járványügyi védekezés módjait, a Központi épület főbejáratánál álló, technikai tudományokat ábrázoló allegorikus szoboralakok pedig a kötelező maszkviselésre hívják fel a figyelmet.

Az ünnepséget megörökítő fotók hamarosan elérhetők a bme.hu aloldalán.

– GI –
Fotó: Philip János