Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

„Digitális kompetenciáinkat erősíti a távolléti oktatás”

2020. 06. 30.

A távoktatás sikeréhez szükséges paradigmaváltásról, a jó módszerek hasznosságáról beszélgettünk a GTK két oktatójával.

„Történelmet írtunk az elmúlt hónapokban azzal, hogy tanárok és hallgatók közösen alapoztuk meg a 21. század modern, innovatív és új képzési rendszerét, amelyben az online világ eszközei nagyon rövid idő alatt a mindennapjaink részévé váltak. A járványügyi veszélyhelyzet következményeként a klasszikus tantermi képzési formák ideiglenes megszűnése miatt az ún. e-learningre álltunk át, de ez nem egyenértékű a hagyományosan értelmezett távoktatással. Utóbbihoz sokkal alaposabb felkészülés, helyzetfelmérés és kifejezetten ehhez fejlesztett internetes alkalmazások ismerete szükséges. Ebben az új helyzetben célunk a tanév zökkenőmentes lezárása, remélhetőleg már magasabb szintű digitális kompetenciák birtokában” – osztották meg a vizsgaidőszakban a bme.hu-val Lógó Emma, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) oktatási dékánhelyettese, az Ergonómiai és Pszichológia Tanszék adjunktusa, a tanulásmódszertani téma szakértője, és Tóth Áron, a tanszék PhD-hallgatója, aki a digitalizációval összefüggésben folytat kutatásokat. A doktorandusz azt vizsgálja, hogy a tanuláshoz kapcsolódó élményre a gamification (játékosítás) alapú motivációs elemek milyen hatást gyakorolnak, és elemzi, hogy a játékosított, interaktív digitális eszközök (pl. Kahoot) milyen mértékben járulnak hozzá a tanulási folyamathoz, mindeközben hogyan változik a hallgatók motivációja. A Moodle online platformot használta és továbbfejlesztette a digitális oktatási környezetet. Tudományos munkájában azt szeretné bizonyítani, hogy a digitális eszközök használatával hatékonyabban lehet visszajelezni a hallgatónak a munkájára, valamint sok – repetitív – feladattól is megszabadulhat az oktató. Áron a tavaszi szemeszter óta a kar Moodle koordinátora, fontos feladata volt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megteremteni a digitális átálláshoz szükséges környezetet. A félév során pedagógustársainak bemutatta az online képzés során használt programokat és készített egy, a munkatársai által szabadon hozzáférhető, a teljes kari távoktatási folyamatot átfogó és az átállást támogató interaktív leírást is.

„Az új koronavírus-járvány és a lassítása érdekében meghozott korlátozó intézkedések óriási lendületet adtak a digitális oktatásban rejlő potenciálok felfedezésére, a tanulási környezet tértől és időtől független, pillanatnyi igényeknek megfelelő, rugalmas alakítására. Az új körülményekhez jól alkalmazkodtak a hallgatók, akiknek minden eddiginél önállóbb tanuláshoz, és egy erre épülő napirendhez kellett igazodniuk, míg a váratlan helyzetben rövid határidőn belül az oktatók is kénytelenek voltak modernizálni a kurzusok tudásanyagának közvetítési módját” – ecsetelték a GTK szakemberei, akik szerint a modern korban felgyorsult információszerzés színtere az online világ lett. „Az elektronikus úton terjedő információk korában a túlélés egyik alapvető digitális kompetenciája az új számítógépes programok kezelésének minél gyorsabb és hatékonyabb elsajátítása, e nélkül elengedhetetlen a tananyag ismerete, a tesztek megírása, a vizsgák lebonyolítása. Mindeközben erősödik türelmünk, empátiánk, az önmérsékletre törekvésünk.” Hozzátették: az online térben történő otthonos mozgás egyéb képességeket is inspirál: a beáramló adatok értékelésével fejlődik a kritikai gondolkodás, a tartalomlétrehozási kreativitás, és gazdagodik a nyelvi ismeretanyag is.

„A távolléti oktatásra történő átállás sikeressége nagyrészt a hallgatók és az oktatók segítőkészségén és proaktív hozzáállásán múlt” – hívták fel a figyelmet Lógó Emma és Tóth Áron, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindenkinek kihívást jelentett az újfajta képzési rendszerre történő berendezkedés: „számolni kellett az eszközhasználatból adódó tapasztalatlansággal, a kezdeti hibákkal, egyes segédanyagok digitalizációjának pótlásával. Mindezt csak együttes erővel, higgadtan kezelve lehetett leküzdeni” – vélekedtek a megkérdezett szakemberek, akik egyben ismertették: a műegyetemi távoktatásban törekedtek az átláthatóságra, a jól strukturált, könnyen követhető szabályrendszer kialakítására. Ennek egyik példája, hogy néhány kurzusnál a hagyományosan 90 perces órákat jellemzően rövidebb blokkokra osztották, és az egyes szakaszok között (ön)ellenőrző kérdésekkel fordultak a diákokhoz. „Az online felületeken a tanulás és a gyakorlás szorosabban összefonódott a feladatok megoldását követő gyorsabb és részletesebb értékelésnek köszönhetően: pontosan meghatározható, hogy a tananyag elsajátításának mely szintjén szükséges beavatkozni, segítséget nyújtani” – érveltek az e-learning mellett az interjúalanyok.

Lógó Emma és Tóth Áron szerint a digitális technológiákra az alapvető pedagógiai módszerek támogatóiként érdemes tekinteni. A számítógépes programokon kívül már rendelkezésre állnak sokoldalúan kiaknázható webes platformok, virtuális valóságban megvalósuló oktatási lehetőségek, amelyekben a résztvevők személyre szabhatták a környezetet és a tanulási feltételeket, továbbá létezik a vegyes típusú, ún. blended tanulás is (az elektronikus és a hagyományos tantermi oktatás kombinációja – szerk.). A Moodle lehetőséget ad például arra, hogy egy diák még a beadandó házi dolgozat elkészítése előtt a programban újra feldolgozza a történéseket, tudását tesztekkel és gyakorlati példákkal mérje le. A hallgató így önállóan és a saját tempójában tudta elsajátítani az elméletet. Egyre elterjedtebbek ugyanakkor az interaktív-válaszadó rendszerek is. Ezeket akár nagylétszámos előadásokon is bevethették az ifjúság aktivizálására pl. kvízkérdésekkel, szavazásos vagy rangsorolásos feladattal, szófelhővel, interaktív kommunikációval, de egyre több szakember alkalmazza a gamification eszközeit, amelyekkel játékos formában, a frusztrációt oldva ismerhető el a teljesítmény, egyúttal motivál, hatékonyságra ösztönöz, mindeközben szórakoztatva tanít.

„A tanulásban rejlő élmények fokozására, ez által a tudás elsajátításának hatékonyságára és az oktatás minőségi korlátainak megőrzésére érdemes törekedni. Fontos az internetes sávszélesség, a körülményeknek megfelelő digitális eszköz bevetése, ám a képzésben mindig is a tanításon és nem a technológián van a hangsúly” – emelték ki a tanulásmódszertani szakemberek, akik szerint a modern technikának van ellenpéldája is: a krétatábla több évtizede olyan töretlen népszerűségnek örvend az oktatásban, amelyet ma is nehéz felülmúlni.

A szakértők a távoktatásban rejlő további lehetőségre is felhívták a figyelmet: „teret ad az egyéni tanulási utaknak, miközben erősíti a képzőhely melletti elkötelezettséget, és előnye még, hogy az utazásra fordított idő más produktív tevékenységekben hasznosulhat, megspórolhatók a bejárási költségek, az online feladatsorok könnyebben elérhetők, a segédanyagok hamarabb frissíthetők, így a hallgatók is naprakész tudásra tehetnek szert.

Mivel a távoktatásban a tanulás naplózható, a digitális eszközök eltárolják a felhasználói aktivitásokat, az oktatási folyamat aktuális állapotára vonatkozóan többletinformáció keletkezik a karok számára, mindez elemzések tárgyát is képezheti a hatékonyságnövelés, a munkakultúra javítása, a problémák, nehézségek kiszűrése céljából, másrészt a későbbi képzésfejlesztések vagy a távoktatásra való gyors átállást elemző vizsgálatok kiindulási pontjául is szolgálhat.

A GTK munkatársai szerint a távoktatás számos előnye ellenére nem cél hosszú távon a teljes átállítás e képzési formára: „a személyes jelenléttel közvetíthető metakommunikáció, a nonverbális visszajelzések és a szemkontaktus amellett, hogy személyesebbé teszik a kurzusokat, elősegítik a motivációt és a tudásanyag befogadását is, ezért a jelenlegi rendszerben érdemes élni a virtuális konzultáció lehetőségével. Az egyetem épületén kívüli tanulás az első időszakban izgalmasnak tűnhet, ám a kampusz hangulata, a közösség, a társakkal való személyes találkozás, vagy akár az ingázás által biztosított lelki állapotváltozás egy idő után pótolhatatlanok”. A szakemberek bíznak abban, hogy az őszi szemeszterben már ismét tarthatnak hagyományos tantermi kurzusokat.

TZS-GI
Fotó: BME-GTK