Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

„A külföldi kutatói ösztöndíj a hazai pályázatok sikerességét is növeli”

2019. 10. 21.

Hazatért és most a Műegyetemen alakít kutatócsoportot a VBK Marie Curie-ösztöndíjas fiatal szakembere.

„Mindenkit bátorítok arra, hogy minél rangosabb külföldi egyetemekre és nagy presztízsű ösztöndíjakra pályázzon” – hangsúlyozta a bme.hu-nak Kelemen Zsolt, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék adjunktusa, akit a közelmúltban a Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) a „hét ösztöndíjasává” (Fellow of the Week) választott. A cím birtokosa az lehet, aki kiemelkedő tudományos eredményekett ér el, és azokat közérthető módon is tovább tudja adni, így lényegesen javítva az MSCA-ban részt vevő kutatók és tudományos projektjeik láthatóságát a nagyközönség irányába. A kutatási téma rövid leírását az MSCA publikálja a közösségi médiafelületein (Facebook, Twitter), ahol a nagynyilvánosság is megismerheti az ösztöndíjasok munkásságát.

A Marie-Skłodowska Curie egyéni ösztöndíj (individual fellow) a legrangosabb európai posztdoktori ösztöndíj a tapasztalt kutatók számára. A tudományos szakember maga választja ki a fogadóintézményt, ahol a kutatási projektet megvalósítja, majd együtt nyújtják be pályázatukat az Európai Bizottsághoz. A jelentkezőknek általában csak 7-8%-uk kapja meg a lehetőséget. A Fellow of the Week cím elnyerése lényeges marketingértékkel bíró nyilvános megjelenést ad a közösségi platformokon, amelyeket szinte az összes ösztöndíjas követ. Egyéb, pl. anyagi elismeréssel nem jár. Kelemen Zsolt esetében is elérhető a bejegyzés a Facebook és a Twitter oldalakon.

Kelemen Zsolt 2015-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek témavezetője Nyulászi László, a VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. Ezt követően Németországban kutatott posztdoktorként egy rövidebb ideig, majd az Európai Unió által finanszírozott Marie Curie posztdoktori ösztöndíjjal töltött két évet a Barcelonai Anyagtudományi Intézetben (Institut de Cičncia de Materials de Barcelona, ICMAB). Úgy fogalmazott: „bár sokan támogattak, de voltak, akik csak megmosolyogták, hogy benyújtottam a pályázatom. A végén kiderült: műegyetemi diplomával vagy doktori fokozattal versenyképesek vagyunk külföldön is”.

A műegyetemi kutató Clara Vińas professzorasszony kutatócsoportjának tagjaként egy speciális vegyülettípussal, az ún. karborán klasztervegyületekkel foglalkozott, amelyek jelentősége abban áll, hogy nem szokványos kémiai kötéseik, és kiemelkedő stabilitásuk miatt rendkívül sokféle módon felhasználhatóak. Így például számos származékuk alkalmazható, mint katalizátor, bioszenzor, de vezető polimerekben, vagy akár a rákkezeléseknél is bevethető. „A kint töltött idő alatt több nemzetközi publikációnk is készült, sőt két munkánk az adott folyóirat borítójára került” – ecsetelte a kutató, hozzátéve: az ösztöndíj végén jelentkezett a „Fellow of the Week” elismerésre, ennek keretében írt tudományos vizsgálódásairól közérthető módon.

„A Marie Curie posztdoktori ösztöndíj alapvető eredménye az lett, hogy sikeresen vehettem részt nemzetközi együttműködésekben, amelyekből sok publikáció született. A külföldön töltött időszak alatt az ember megismer más szakmai műhelyeket és az otthon megszerzett tudást kombinálva a kinti tapasztalatokkal kialakul egy új kutatási irány. Így sokkal könnyebb függetlenedni a korábbi (doktori, posztdoktori) témavezetők munkásságától és kialakítani a saját kutatási tervünket. Itthon szeretnék továbbra is e különleges vegyületek kémiájával foglalkozni, ami valahol a szervetlen és a szerves kémia határán helyezkedik el, sok hasonlóságot mutat, de mégis gyökeresen különbözik azoktól. A teljesen független kutatási téma és a nemzetközi cikkeink a hazai pályázatok elnyerésében nagy előnyt jelentettek” – osztotta meg Kelemen Zsolt, aki ennek köszönhetően a közelmúltban sikerrel szerezte meg az MTA Prémium Posztdoktori Ösztöndíj három évre szóló támogatását, viszonylag fiatalon, 31 évesen: a kedvező bírálatok kiemelték a külföldi tartózkodás jelentőségét. „A jövőmet a Műegyetemen tervezem: a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék adjunktusa lettem, az akadémiai lehetőség pedig segít abban, hogy megszervezzem a saját kutatócsoportomat” – zárta az interjút az ifjú szakember.

HA-GI
Fotók forrása: Kelemen Zsolt