„Az 5G technológiai robbanás a drónok világát sem kerüli el”

A Műegyetemen tartottak workshopot a hazai drón-ökoszisztéma helyzetéről, a drónok és a mobilhálózatok integrálásáról, az eszközök alkalmazásáról, valamint a repülési szabályozásról.

„A rendezvény bonyolult mérnöki probléma bemutatását tűzte ki célul: a drón, mint repülő robot, számos mechatronikai, járműgépészeti, járműmérnöki és vezérléstechnikai kihívásokat kínál, amelyeknek új dimenziói nyílnak meg a drón ökoszisztéma és a mobil távközlés összekapcsolásával” – emelte ki köszöntőjében Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) szakmai felügyelő testületének elnöke a „Drónok Internete” elnevezésű tanácskozás megnyitóján. A professzor megjegyezte, a drónok használata rendkívül széles körű: felöleli – egyebek mellett – az ipari létesítménybiztonságot, a mezőgazdaságot vagy a nemzetbiztonságot, és mivel egyes alkalmazásokban kooperatív viselkedést várnak el tőlük, a mesterséges intelligencia ismerete is hasznos lehet a fejlesztésükhöz. A drón ugyanakkor egy összetett, jelfeldolgozó eszköz, amely számára megfelelő algoritmusok, okos processzorok szükségesek, mindez komplex optimalizálási feladatot ró a mérnökökre – tette hozzá.

„A legfontosabb kihívás a drónok irányításában és alkalmazásuk bővítésében a hálózati kommunikáció fejlesztése: az 5G óriási adatátviteli sebessége és kis késleltetése megfelelő válasz lehet a nyitott kérdésekre” – mondta Levendovszky János, aki szerint örömteli, hogy a workshopon megjelent műegyetemi szakemberek és ipari partnerek rendelkeznek az integrált válasz kidolgozásához szükséges kompetenciákkal. „A BME FIEK-nek az innovációs ökoszisztéma egyetemi központjaként fő feladata a hatékony kompetencia-menedzsment, ezért természetes érdeke a konferencia megrendezése” – fogalmazott az oktató.

Németh Vilmos, a BME FIEK szakértője a „Drónok és szélessávú (4G/5G) mobil hálózatok integrálása – 5G SkyNet projekt” című előadásában arról beszélt, hogy két technikai paradigma (drón és 5G mobil hálózat) találkozása új dimenziókat nyit meg mindkét területen: egyrészt, a drónok térhódítása az élet számos területén már egy évtizede tart, másrészt napjainkban a mobilhálózati technológia forradalmi változáson megy át az 5G bevezetésével. „E két terület találkozásából olyan ökoszisztéma születhet, ami a mindennapjainkat teljesen megváltoztathatja” – hangsúlyozta a szakember.

A BME FIEK az 5G kutatás-fejlesztésben szorosan együttműködik a Nokiával, többek között a kognitív hálózatmenedzsment területén. Közös céljuk 5G kísérleti hálózat kiépítése az egyetemen, valamint olyan alkalmazások fejlesztése és demonstrálása, amelyek megmutatják az 5G technológia előnyeit: a drónokkal kapcsolatos jelenlegi kutatásaik is ebbe a körbe tartoznak.

Az 5G technológiával összefüggésben a mobil cégek jelentős része a nagy sebességű videoátviteli lehetőségeket – ez például a játékipar számára lényeges –, illetve az Ipar 4.0 rendszerén belül az intelligens gyárak automatizálását célozzák meg. A drón-alkalmazások lehetőségének növekedését olyan példákkal is lehet illusztrálni, mint a vészhelyzeti ellátás támogatása drónokkal, vagy a donorszerv gyors szállítása, de katonai, mezőgazdasági, és biztonsági területek is nyújtanak perspektívákat a repülő robotok bevetésére. A Hungarocontrol becslése szerint 2025-re naponta 27.000 drónrepülés várható hazánkban, ennek eredményeként több szakmára is komoly hatással lesz, rengeteg fejlesztési kihívást rejtve magában. Az eszközök előnye, hogy nem kell új infrastruktúrát kiépíteni számukra, a fő technikai problémák pedig az energiaellátás optimalizásával, valamint a megfelelő kommunikáció kialakításával megoldhatók. A drónok integrálása a szélessávú mobilhálózatokkal olyan kihívásokra is megoldást nyújthat, mint pl. a drónok azonosítása és nyomon követése, amelyeknek a szabályozása még nem fejeződött be.

„Az 5G a drónokkal való kommunikációt alapjaiban változtatja meg, hogy a nagyon alacsony (1-10 msec) késleltetés lehetővé teszi az eszközök pontos irányítását nagy távolságra. A korábbi mobilgenerációk nem voltak alkalmasak erre a feladatra” – hívta fel a figyelmet a BME FIEK szakértője, majd kitért arra: a hagyományos rendszernél egy személyben integrálódott a diszpécser, a kontroller, és a felhasználó: ha a drónok mobilhálózatba kapcsolódva kommunikálnak, akkor ezek a funkciók szétválnak, és kialakulhat egy hatékonyabb légtér-menedzsment, amely akár több felhasználót is kiszolgálhat egyszerre.

Az 5G nagy adatátviteli sebessége eredményeképpen a mobil felhőszolgáltatások átvehetnek a dróntól bizonyos számítási és tárolási kapacitásokat, ami újabb alkalmazási lehetőségeket nyit a drónok számára, pl. mesterséges intelligencia alapú megoldások területén. Ugyanakkor, a drónok használata támogathatja a mobilhálózatok hatékonyabb működését: pl. képesek valós idejű, digitális videó továbbítására, egyúttal az eszköz mobil bázisállomásként, átjátszóadóként, hozzáférési pontként is funkcionálhat. A drónok nagy távolságon történő irányítása és monitoringja is 5G hálózaton keresztül segítheti a mezőgazdaság számára hasznos precíziós és automatizált alkalmazások létrehozását.

Németh Vilmos kifejtette, a Műegyetem több karán végeznek drónokkal kapcsolatos kutatásokat, de a BME FIEK projektjei nem új drón platformok kifejlesztését szolgálják, hanem a már meglévő eszközök használatát szeretnék még teljesebbé tenni. A drón-mobil hálózati integrációs projektjük fő célja a drón alapú mobilkommunikáció vizsgálata, illetve az alkalmazási lehetőségeknek az elemzése, amelyben fő stratégiai partnerük a Nokia és a Vodafone. Arra törekednek, hogy bekapcsolódjanak az Európai Unió hasonló kutatási projektjeibe is.

HA-GI
Fotó: Philip János