A BME mérnökei támogatták a Hableány mentési munkálatait

A Műegyetem több munkatársa is huzamosabb ideig segítette a hajókatasztrófa utáni hatósági feladatvégzést.

A Margit-híd alatt 2019. május 29-én felborult Hableány dunai sétahajó mentésében és kiemelésében részt vettek a BME szakemberei. Józsa János rektor – a Víztudományi és Katasztrófamegelőzési Tudásközpont egyik alapítója és tudományos vezetője – már a baleset éjszakáján felkérést kapott Pintér Sándor belügyminisztertől a mentés mérnöki feladatainak támogatására. A BME munkatársai a megkeresésnek eleget téve még az éjjel megkezdték a munkát és szakértelmükkel támogatták a hatóságokat. Vízépítő mérnök és hajómérnök kollegáink két hétig azon dolgoztak, hogy a felmerülő műszaki kérdésekre, megkeresésekre pontos válaszokat adhassanak.

Elsőként vízépítő mérnökeink kaptak felkérést a Duna adott szakaszára vonatkozó áramlások feltárására, amely alapján a búvárokra eső felületi terhelés becsülhetővé vált. Az elkészült, rövid szakvélemény alapján megállapították, hogy a vízbe merülő búvárra ható erőhatás egy orkán erejű szélben történő munkavégzéshez hasonlítható és fokozottan életveszélyes. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hajótest körüli sebességméréseit is felhasználó dokumentum alátámasztotta a búvárok gyakorlati tapasztalatait is, azaz hogy a merülés az első napokban életveszélyes volt.

Egy héttel később, a műszaki mentés második fázisában, miután a folyamatos vízügyi mérések és a búvárcsapatok merülései révén feltérképezték az elsüllyedt hajóroncs helyzetét, megkezdődhetett a darus kiemelésre vonatkozó műszaki terv kidolgozása. Ebben a fázisban hajómérnök szakembereink számos esetben nyújtottak telefonos segítséget, illetve a TEK ideiglenesen felállított központjában személyes jelenlétükkel támogatták a mentést. A legfontosabb mérnöki kérdés az volt, hogy hány helyen és hol kell a hajótestet rögzíteni ahhoz, hogy a felszínre hozás során ne törjön ketté? Szakértőink ennek megválaszolására hajószilárdsági számításokat végeztek. Nagy kihívás volt, hogy a megtervezett emelési pontok helyzetét sok esetben felül kellett vizsgálni a kivitelezés során. A hevederek megtervezett helyén ugyanis nem minden esetben sikerült a búvároknak emelőpontot elhelyezni. Végül a mérnökeink által jóváhagyott emelési terv alapján június 11-én megkezdődött a hajóroncs darus kiemelése. Ezen a napon szakembereink folyamatosan a helyszínen felügyelték a munkálatokat. Az emelés folyamán, a hajó hátsó részén felfedezett törés ismét újraírta az emelési pontok számát. A biztonságos művelet érdekében ezért további heveder került elhelyezésre. A közös munka eredményeképpen, az ötödik emelőkötél rögzítését követően a hajót sikerült egyben kiemelni és biztonságos helyre elszállítani.

A BME vízépítő mérnök és hajómérnök szakértői kétheti munkájuk során számos esetben bizonyították, hogy a mérnöki eljárások gyakorlatban történő hasznosulása nagymértékben hozzájárulhat a hatóságok sikeres mentési munkájához. Az együttműködés során sokéves tapasztalatunk és témában való jártasságunk – ahogy azt a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programon való részvételünkkel is bizonyítottuk – jelentős segítséget nyújtott a munkában részt vevő gyakorlati szakemberek számára. Az összefogás sikere alapján bízunk benne, hogy a jövőben más, remélhetően nem tragikus végkimenetelű események során is műszaki tudásunkkal tudjuk támogatni a hatóságok tevékenységét.

A tragikus esemény legnagyobb sajnálatunkra sok ember halálát okozta. Ezúton is szeretnénk együttérzésünket és részvétünket kifejezni az elhunytak hozzátartozóinak.

Fotó: Simongáti Győző