Hírfolyam
„Nőként, anyaként, oktatóként és kutatóként is elhivatott vagyok”
2019. 05. 28.Kiemelkedő tudományos teljesítménye elismeréseként rangos díjat kapott a rövidesen kétgyermekes édesanyává váló VBK-s kutatónő.
Óriási megtiszteltetésben részesültem a díjjal, amely eddigi szakmai pályám, publikációim reputációjának és a tanítványaim teljesítményének is az elismerése. Különös büszkeséggel tölt el, hogy ezeket az eredményeket nőként és édesanyaként értem el” – vallotta Bálint Erika, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszékének tudományos munkatársa, aki a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) „Nők a Tudományban Kiválósági Díját” nyerte el a kémiatudományok kategóriájában szerves és foszforkémiai átalakítások megvalósítására alkalmas környezetbarát technológiák kidolgozásáért, továbbá a fiatal mérnökgeneráció és a pályaválasztás előtt álló diákok inspirálásért. A kutatónőt mentora, a VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Keglevich György, valamint korábbi oktatója Fogassy Elemér professzor emeritus javasolták az elismerésre.
|
A Nők a Tudományban Egyesüle 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat. Az elismerést olyan fiatal kutatónőknek ítélik oda, akik kiemelkedő teljesítményt értek el szakterületükön, aktív részesei a tudományos életnek, készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a diáklányok körében, így inspirálva környezetüket, egyúttal példát mutatva az ifjaknak. A kitüntetést hatodik alkalommal adták át idén Hargitai Magdolna akadémikus fővédnöksége, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnöksége mellett. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen Bokor József, az MTA rendes tagja és természettudományi alelnöke, Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, és Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke köszöntötte a díjazott kutatónőket.
A műszaki tudományok kategória idei díjazottja Cséfalvay Edit, a Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense. (A díjazott műegyetemi kutatónővel készült interjú már elérhető a bme.hu-n – szerk.) |
A környezetbarát, ún. „zöld kémiát” erősíti a mikrohullámú technika, amelynek alkalmazásával Bálint Erika foglalkozik kutatásaiban. Számos, elsősorban a gyógyszer-, a műanyag- és a növényvédőszer-ipar szempontjából fontos szerves és foszforkémiai átalakításokat valósítanak meg kutatótársaival a mikrohullámú besugárzás hatására, amellyel elhagyható az egészségre ártalmas segédanyagok, oldószerek vagy drága, környezetet terhelő katalizátorok használata. „A vegyészek az 1980-as évek második felétől kezdték használni a konyhai mikrohullámú sütőt kémiai reakciók megvalósítására az olajfürdős melegítés helyett. A kezdetben szabályozatlan melegítés sok laborbalesetet okozott, aminek megoldására az ezredforduló elején megjelentek a kémiai célra használható, könnyen és jól szabályozható biztonságos készülékek”– ecsetelte Bálint Erika.
A műegyetemi kutatónő által vizsgált új metódus további előnye, hogy a hatékonyabb energiaközlésnek köszönhetően bizonyos kémiai reakciók a korábban ismert több óra helyett akár pár perc alatt is végbemehetnek. A VBK díjazott szakembere jelenleg olyan multikomponensű reakciókat tanulmányoz, amelyeket kedvező irányban befolyásol a mikrohullámú technika: „kutatásaink során célunk 3-4 egyszerű anyagból kialakítható vegyületek szelektív, könnyen nyomon követhető, idő- és energiatakarékos előállítása”.
Bálint Erika e témával kapcsolatos kutatási terveivel a fiatal kutató által kezdeményezett négyéves témapályázatot nyert, továbbá hároméves Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült, majd 2018-ban sikerrel pályázott az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) Ösztöndíjára, amelynek keretében a tudományos munka mellett a kutatási területe népszerűsítésére is törekszik, különösen a lányok körében. A VBK díjazott oktató-kutatója egyúttal szívesen dolgozik hallgatókkal, eddigi munkásságának egyik meghatározó részének tartja a mérnöki utánpótlás nevelésében eltöltött időszakot. A kutatás mellett szívesen oktat, tanítványaival közösen végzi kísérletező kémiai laborkutatásait, jelenleg 8 BSc-, MSc-, illetve PhD-hallgató témavezetője.
Bálint Erika a családi hagyományokat követve választotta a vegyészmérnöki hivatást. Első perctől kezdve vonzották a kísérletek és a laboratóriumi környezet. Környezetvédelmi analitikával foglalkozó nagynénje inspirálta a pályaválasztáskor, akitől először hallott a vörösiszap-katasztrófa és a szegedi paprikaszennyezés eseteinek szakmai hátteréről. Középiskolásként egy nyári hónapot töltött nagynénje vállalatnál gyakornokként, ahol élesben is láthatta, mivel foglalkozik egy vegyészmérnök. Onnantól kezdve tudatosan készült erre a pályára. A szakirányválasztásnál két terület: a szerves kémia és az analitika között dilemmázott, végül mentora támogatására előbbi mellett döntött, majd elvégezte a legfontosabb analitikai kurzusokat is. Az így szerzett tudása ma is segíti kutatásaiban következtetései megállapításakor. Mint mondta: örül, hogy olyan kutatási témát választott, amelynek eredményeivel hozzájárulhat környezetünk védelméhez és fenntarthatóságához.
|
Bálint Erika szakmai életpályája 2008-2009 – a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszékének demonstrátora Díjak, kitüntetések 2009 – Diplomamunka Nívódíj a XXXII. Kémiai Előadói Napokon Szegeden (diplomamunkájának címe: Fenol-származékok O-alkilezésének vizsgálata mikrohullámú körülmények között) 61 nemzetközi folyóiratcikk (ebből 59 impakt faktoros), 1 magyar nyelvű közlemény, 5 nemzetközi könyvfejezet, 4 konferenciaközlemény és 23 egyéb konferenciaközlemény szerzője. |
A díjazott kutatónő jelenleg részt vesz a VBK és a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) „Integrált, intelligens technológiák – szinergiaprogram: Fókuszban az energetika és a gyógyszeripar” projektjében is: gyógyszeripari szintézisek területén végez kutatásokat. Az elmúlt egy esztendőben folyamatos mikrohullámú technológiák kidolgozásán dolgozott, melyek segítségével az utóbbi időszak kutatásaiban többkomponensű reakciók méretnövelésének lehetőségeit vizsgálja. Kutatótársaival az emberi szervezetben is előforduló aminosavakhoz hasonló anyagokat állítanak elő, amelyek rákos sejtekre káros, baktériumölő, illetve gyulladáscsökkentő hatását tesztelik. A jövőben szeretne nagy hangsúlyt fektetni e tudományos munka folytatására.
|
Bálint Erika – egyedüli műegyetemi tagként – helyet kapott a 2019 májusában alapított, a Magyar Tudományos Akadémia közfeladataival összhangban működő és alulról szerveződő tudományos társaságban, a Fiatal Kutatók Akadémiájában (FKA) is. A 24 fős polgári jogi társulás célja, hogy az MTA testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen annak tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét. Tevékenységével támogatni kívánja az ifjú szakemberek szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését. Elősegíti a tudományos kiválóságot, igyekszik felkelteni a fiatalok érdeklődését a tudományos pálya iránt. A legfeljebb 60 fős testületbe 40 – kisgyermeküket nevelők esetében 45 – év alatti, PhD-val rendelkező köztestületi tagok kerülhetnek be öt évre. Kiválasztásuk fő szempontja a tudományos kiválóság, valamint tervezett tevékenységük. A Fiatal Kutatók Akadémiájának összetételénél a nemek, a tudományterületek és a földrajzi régiók közötti egyensúlyra törekednek. Az új tagokat az FKA-ba már bekerült kutatók választják évente. (A tagok teljes listája az MTA honlapján érhető el – szerk.) |
„Szerencsésnek érzem magam, hogy a munkámban a szenvedélyemnek élhetek, mellette nőként, szülőként, oktatóként is elhivatott vagyok, és fontos feladatokat teljesíthetek. Ezen eredmények elismeréseként tekintek erre a különleges díjra” – zárta a bme.hu-nak adott interjút Bálint Erika. A kitüntetett oktató-kutató elárulta, hogy ismét várandós, és úgy tervezi, a gyermeknevelés mellett is folytatja a tudományos munkát és tanítványai segítségére lesz szakmai pályájuk egyengetésében. E céljai megvalósításában tanszéke, munkatársai és az egyetemi infrastruktúra is támogatja.
TZS-GI
Fotó: Philip János, mta.hu/Szigeti Tamás