Hírfolyam
„Kreatív és klímabarát megoldások születtek”
2018. 11. 22.A BME adott otthont az idei Budapest Climathon 24 órás ötletversenynek, ahol a Duna-part környezetbarát hasznosítására és élhetőbbé tételére vártak a javaslatokat.
„Elszánt és a környezetvédelemről komolyan gondolkodó fiatalok mérettették meg magukat idén. Elkötelezettségüket azzal bizonyították, hogy mindössze 24 óra leforgása alatt számos ígéretes tervet dolgoztak ki a fővárost kettészelő Duna és környékének klímabarát fejlesztésére. E rendezvény is igazolja, hogy a Műegyetemen örömmel segítjük az innovatív szemlélet kibontakozását és ösztönözzük az újszerű megoldások létrejöttét” – foglalta össze a Budapest Climathon 2018 ötletverseny után Pálvölgyi Tamás, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Környezetgazdaságtan Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Az eseményt azonos dramaturgia szerint a világ csaknem 100 városában egy időben rendezik meg, az idei magyarországi fordulót a GTK Környezetgazdaságtan Tanszék az EIT Climate-KIC-kel és a Főpolgármesteri Hivatallal közösen szervezte a Demola interaktív, kreatív munkára inspiráló és fiatalos csarnokában. „Ez a program is egy kiváló példája a Műegyetem különböző szervezeti egységeinek sikeres együttműködésére egy nemes cél érdekében” – jegyezte meg az oktató.
|
A 2018-ban negyedik alkalommal megtartott Climathon versenyt 7 kontinens 66 országának 113 településén tartották egyazon időben. A hackathonokhoz hasonlóan a 24 órás időtartamú „brainstormingra” a fenntarthatóság iránt elkötelezett műegyetemi és külsős hallgatók, előadók, fiatalok, szakértők vagy fejlesztők jelentkezését várták. Városonként az első helyezést elért csapatot a felhívást meghirdető EIT Climate-KIC felkarolja és támogatja abban, hogy ötletükből kész, akár a piacon is eladható megoldás legyen.
Az idei magyarországi megmérettetésen a főváros arculatát és létét meghatározó Duna-part fejlesztése volt a cél, ezen belül is a közterületek, hidak, folyómenti létesítmények innovációjára, fenntartható és környezetbarát hasznosítására várták a résztvevők ötleteit. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy miképpen lehet okos megoldásokkal javítani a folyóparti közterületeken kialakult hőszigethatáson; klímabiztossá tenni a folyóparti urbanizált területeket; összehangolni a Duna változó vízjárását a felső rakpart fenntarthatóvá tételével; melyek a takarékos háztartási villamosenergia-fogyasztás, fűtési energiafelhasználás és melegvízhasználat előmozdításának, valamint a megújuló energiahordozók elterjedésének lehetőségei a lakóépületekben.
Összesen csaknem 50 versenyző vett részt a budapesti fordulón, amely mellett Debrecen volt a megmérettetés másik magyar helyszíne. A versenyzők előzetesen egy rövid projektleírást vehettek kézhez, majd szabad kezet kaptak a megoldási javaslat kidolgozására és a módszerek megválasztására. A korábbi évek legjobb ötletei, sikertörténetei ITT tekinthetők meg. |
„Nagy népszerűségnek örvendett az idei verseny, amelyre a műegyetemi hallgatók mellett a Magyarországon tanuló Erasmus-ösztöndíjasok, fiatal hazai és külföldi szakemberek jelentkeztek, így minden induló csapat multidiszciplináris lett. A résztvevőket 4-5 fős csapatokba sorolták, akiknek 24 órájuk volt arra, hogy szabadon alkossanak és tetszőleges megoldási javaslatot adjanak a főváros folyóparti klímakérdéseire. A munka angol nyelven folyt, a GTK Környezetgazdaságtan Tanszék munkatársai, PhD-hallgatói mentorként tanácsaikkal támogatták a résztvevőket, ha elakadtak a feladatmegoldásban, vagy ha lankadt a figyelmük. „A közös munka során különböző kultúrák, érdeklődési területek képviselői és elképzeléseik találkoztak, amelyekből a modern digitális technológiát és a környezetbarát szempontokat ötvöző megoldások születtek” – fűzte hozzá Pálvölgyi Tamás.
„Ötletes fejlesztési tervekkel rukkoltak elő a fiatalok, amelyek közül bármelyik megállná a helyét nemzetközi porondon, és alaposan kidolgozott formában alkalmasak lehetnek a megvalósításra is” – értékelte a csapatok munkáját a rendező műegyetemi szervezeti egység vezetője. Az első helyezést elérő Beyond elnevezésű társaság egy önfenntartó, napenergiával működő, a szellemi feltöltődésre kiválóan alkalmas közösségi találkozópontot tervezett a fiatalok számára. A közösségi teret, mint állandó építményt a csapat a Kopaszi-gáton képzelte el, ahol ingyenes vezeték nélküli hálózatot (wifi) és akkumulátor töltési lehetőséget biztosítanának a látogatóknak. A teret egy közösségi konyhakerttel (community garden) is kiegészítenék, ahol bárkinek lehetősége lenne saját haszonnövény termesztésére, a megfelelő tápanyagtartalomról pedig automata öntözőrendszer gondoskodna. A győztes csapatnak tagja volt két műegyetemi környezetmérnök hallgató Kurucz Krisztina és Szigeti Anna, és Suha Ali Ismael Ahmed építészmérnök Erasmus-ösztöndíjas is.
Egy másik csapat városi kerékpárosok okos-eszközeire fejlesztett egy applikációt: a szoftver alkalmas arra, hogy megbecsülje, mennyi az „energiatermelése” a kerékpárosoknak tekerés közben. A fiatalok egyúttal jutalmaznák is a biciklistákat, kétszeres elismeréssel ösztönözve őket arra, hogy a Duna mentén mozogjanak. Fejlesztésük ígéretességét azzal is indokolták, hogy Budapest jelenleg a kerékpárbarát városok világranglistáján az előkelő 13. helyen szerepel, a fővárosban élők közül körülbelül minden negyedik használja naponta ezt a közlekedési eszközt. „E csapat elnyerte a GTK Könyezetgazdaságtan Tanszékének különdíját, így elképzeléseiket a Magyar Tudomány Ünnepe 2018 alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián a nagyközönség előtt is bemutathatják” – tudtuk meg az IoT megoldást jutalmazó tanszék vezetőjétől.
A további innovátorok egy eddig kiaknázatlan területet vettek célba: a Duna medrébe telepített turbinákkal közösségi célokra hasznosítanák a folyó sodrásából származó megújuló energiát, például folyóparti önfenntartó közösségi irodák (open-office) energiaellátására. Céljuk, hogy a fiatalok természetközeli környezetben, modern technológiák elérésével tanulhassanak, dolgozhassanak, mindezt a világörökségi helyszín látványával. A tervezők további célja újításukkal, hogy felhívják a társadalom figyelmét a klímaváltozás okozta globális problémák nagyságára.
A verseny 24 órája alatt további javaslat született egy, a Duna mesterséges szigetére telepített közösségi parkra is. A terület energiaellátását megújuló energiaforrásokból és újrahasznosításból fedeznék. A résztvevők ajánlása egyben megoldás lehet arra a problémára, hogy Budapesten kevés a folyóközeli, közösségi célokra használható zöld terület, amelyre különösen a nyári kánikulában lenne igénye a lakótelepeken élő fővárosi lakosoknak. A tervezők rekreációs és oktatási célokra is hasznosítanák a helyszínt, ahol a fosszilis energiahordozók végességére és a klímavédelem fontosságára indítanának programot.
Pálvölgyi Tamás hozzáfűzte, hogy a szakmai munkán túl a versenynek erős hálózat-építő (networking) célja is van: „bízunk benne, hogy a megmérettetés a hasonlóan gondolkodó fiatalok hosszú távú kooperációját, szakmai kapcsolatok megalapozását segíti elő”. A tanszéken jelenleg azon dolgoznak, hogy – a BME és a Climate-KIC szervezet együttműködési megállapodása keretében - a GTK regionális környezeti és gazdaságtan mesterképzése szakmai elismerésként az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation & Technology, EIT) speciális minősítésével (EIT-label) is kiegészüljön.
Immáron a verseny után a GTK-n a műegyetemi Demolával együttműködésben helyezéstől függetlenül biztatják és támogatják a fiatalokat ötleteik továbbgondolásában; a legígéretesebb programokat inkubálják is (szakmai tanácsot, üzleti kapcsolatokat, igény esetén akár a Demola csarnokot) és biztosítják a versenyzők számára, hogy az egyelőre még elméletben létező ajánlásaikból kézzelfogható, akár a befektetők figyelmét is felkeltő megoldás jöjjön létre.
TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó, Climate-KIC, Climate-KIC Hungary Facebook-oldal