Hírfolyam
Mérnökhallgatóink Berlinben értek el újabb nemzetközi sikert fejlesztésükkel
2018. 11. 13.A második leginnovatívabb eszköz lett az idei Falling Walls Lab verseny nemzetközi döntőjén a BME-s diákok látássérülteket segítő speciális olvasókesztyűje.
„Őszintén meglepődtünk azon, hogy találmányunk felkeltette a világhírű tudósokból és innovátorokból álló nemzetközi zsűri figyelmét, egyúttal a legjobbak közé is választották. Ez az elismerés megerősíti a társadalmilag fontos és szükséges fejlesztés melletti elköteleződésünket”– nyilatkozta a bme.hu-nak Fülöp Ádám, a GlovEye csapat vezetője, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) nemrégiben mérnökinformatikus mesterdiplomát szerzett szakember, aki második helyezést ért el a Falling Walls Lab 2018 berlini fináléjában. A hallgatók GlovEye-ra keresztelték a vakok és gyengénlátók számára készített, a Braille-rendszer elemeire épülő speciális kesztyűjüket, amellyel a felhasználó bármilyen nyomtatott szöveget el tud olvasni. A működtetéshez szükség van egy okostelefonra és a diákok által fejlesztett applikációra. Az eszköz kamerája az írásra fókuszálva az alkalmazás segítségével „értelmezi” azt, majd bluetooth kapcsolaton keresztül információkat juttat el a nyomtatott betűs szövegről a kesztyűnek, amelynek viselője végül a termék mutatóujjának részébe épített 6 kis tüskéje révén úgy érzékeli, mintha Braille-karaktereket tapintana. (A műegyetemi fiatalok több nemzetközi versenyen is bemutatták újításukat. 2017-ben a Microsoft Imagine Cup döntőjén Seattle-ben a legjobb 32 pályázat közé választották a Gloveye-t. A megmérettetés után a fejlesztést végző hallgatók csapatával a bme.hu is készített interjút – szerk.)
|
A Falling Walls Lab tudományos és innovációs verseny nemzetközi döntőjét minden évben novemberben rendezik meg a Falling Walls Alapítvány égisze alatt, a berlini fal leomlásának évfordulóján Németország fővárosában. A megmérettetés célja, hogy összekapcsolja a tehetségeket, a jelen és a jövő innovátorait, felfedezze az eredményes és kimagasló kutatókat, támogassa az interdiszciplináris párbeszédet, kifejlesszen egy új tudományos kommunikációt, valamint járuljon hozzá az erős és a fennmaradó hálózatok kiépítéséhez. Az eseményre alap- és mesterképzésben részt vevő diákok, továbbá olyan doktoranduszok, posztdoktorok, fiatal szakemberek, vállalkozók és professzorok jelentkezését várják, akiknek az alapdiplomájuk megszerzése óta nem több mint 10, mesterdiplomájuk kézhezvételétől nem több mint 7 év telt el, illetve PhD-fokozatukat az elmúlt 5 évben szerezték meg. A programon a tudósok arra keresik a választ: „melyik lesz a következő fal, amelyik le fog omlani a tudomány és az innováció területén?” A versenyzőknek három perc áll rendelkezésükre, hogy fejlesztéseik ígéretességéről meggyőzzék az akadémiai és üzleti kiválóságokból álló zsűri tagjait. A három abszolút győztes nemcsak jelentős pénzjutalomban részesül, hanem lehetőséget kap arra is, hogy ötletét a megmérettetés másnapján a Falling Walls Conference-en bemutassa a világ legismertebb professzorai, gazdasági szakemberei, köztük Nobel-díjas tudósok előtt. Az eseményen műhelybeszélgetéseket, előadássorozatot, workshopot is tartanak.
2018-ban a verseny magyarországi válogatójának a Műegyetem adott otthont. (Az eseményről a bme.hu is tudósított – szerk.)
|
A műegyetemi fiatalok részben egy szerencsés véletlennek köszönhetik a berlini részvételt: a magyarországi forduló egyik továbbjutójának visszalépése után kerültek be a nemzetközi döntőbe, ahol 77 ország 100 projektje kapott bemutatkozási lehetőséget a nemzetközi zsűri előtt.
A prezentációkra maximum két és fél, azután pedig az ítészek kérdéseire mindössze fél perc állt rendelkezésre. A rapid összefoglalók arra késztetik az előadókat, hogy érthetően és tömören fogalmazzanak, ezáltal könnyen befogadhatóvá téve egy-egy projekt hasznosságát azok számára is, akiknek nincs megfelelő jártasságuk az adott szakterületen. Az efféle közlés fontos szemléletformáló eszköz, egyúttal nagy kihívást is jelent, miközben sok múlik a szakmai eredmény tartalmán és újszerűségén egyaránt.
„Nagy nyomás alatt, feszes időkeretben kellett jól teljesíteni, így a felkészülés kiemelkedő szerepet kapott. Minden egyes mondat, szó és hangsúly különleges jelentőséggel bírt a prezentációmban, törekedve a zsűri elismerésére. A helyszínen mindenki csak egy esélyt kapott, ezért nem engedhettem meg magamnak, hogy hibázzak” – idézte fel a finálé reményteljes pillanatait Fülöp Ádám, aki már a korábbi megmérettetésekre is Györffy Kinga előadástechnikai trénérrel készült.
Változatos mezőny állt össze idén, a legkülönfélébb kutatási témákat és találmányokat mutatták be a döntősök, akik közül a három legjobb jutott tovább a verseny második napjára, ahol a 18 fős zsűri és a több száz fős közönség előtt adtak elő. „Nagyon erős és komolyan kidolgozott pályamunkák bizonyultak idén a legjobbnak. Az első helyezést a University of Rochester Medical Center egyiptomi kutatója kapta az emberi test szerveire hasonlító makettek előállításáért, amelyek méretileg hasonlóak a betegével, így egy bonyolult műtét előtt az abban részt vevő orvosnak lehetősége van a beavatkozás gyakorlásra. A bronzérmes az Auckland University of Technology nepáli kutatónője lett speciális nanoszálas levegőszűrőjével” – ismertette legnagyobb vetélytársainak eredményét a dobogó második fokán végzett műegyetemi hallgató, aki úgy vélte, a bírálók körében előnyt jelenthetett, ha valaki egy konkrét, kézzel fogható terméket, és egy már jól átgondolt, kész üzleti tervet mutatott be, ahogyan ő is.
A magyar indulót több versenytársa is megkereste a konferencia két napja alatt, akik a technológiai megvalósítás mellett a fejlesztés nemes céljait is méltatták. „Az eddig bejárt úton számos bizonytalansággal és kudarccal kellett szembenéznünk, majd felülkerekednünk. Az ilyen elismerő percek segítenek át minket a nehéz helyzeteken és adnak lendületet, hitet, inspirációt a folytatáshoz” – ecsetelte Fülöp Ádám. Elárulta, hogy a csapat összetétele az elmúlt egy évben átalakult, a tagok lecserélődtek. Ráadásul a tavaszi félévet Lisszabonban töltötte külföldi ösztöndíjasként, így még nehezebb volt egyben tartani a társaságot és összekovácsolni az újakat.
A csapatvezető beszámolt arról is, hogy jelenleg a prototípus tökéletesítésén és formatervezésén dolgoznak. Folyamatosan kapcsolatban állnak a célcsoport képviselőivel és fogadják a felhasználói tapasztalatokat: „az eszközt tesztelő egyik gyengénlátó világított rá például arra, hogy olvasás közben nehéz megtalálni a sorok elejét, végét, így az értelmezendő szöveg kezdetét, míg mások arra az érdekes technikára irányították rá a figyelmünket, hogy 90 fokban elfordítva húzzák végig ujjukat a Braille-jegyeken az olvasáshoz”.
A csapat a további fejlesztéshez szükséges költségeket az innovációs versenyeken szerzett díjakból fedezi. Tavasszal megnyerték a Chivas Venture nemzetközi innovációs megmérettetés hazai fordulóját, kijutottak a nemzetközi döntőbe és kétmillió forintot szereztek az okoskesztyű továbbgondolására. Idén részt vettek a Design Terminal három hónapos startupokat segítő mentorprogramjában, ahol segítséget kaptak az összecsiszolódáshoz, ugyanakkor jelentősen támogatta őket a Műegyetem is: egyik első prototípusuk 3D-s nyomtatását az intézményben elérhető Demola program biztosította a fiataloknak, jelenleg pedig a BME-s kapcsolatok révén igyekeznek feltérképezni a hardverpiacot.
|
Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes szerint Fülöp Ádám sikere jelzi, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a tudományos és oktatási kiválóság mellett élenjár abban is, hogy innovációs tudást biztosítson a hallgatóknak. Az elért eredmények – a jelentős számú kutatási és fejlesztési projekttel összhangban – azt mutatják, hogy a BME-n hatékony az a szakmai tevékenység, amely révén biztosított a magas szintű tudományos munka innovációvá érése. |
A fiatalok befektetőkkel tárgyalnak a GlovEye piaci jelenlétéről. „Jövő évi megjelenést prognosztizálunk” – osztotta meg várakozásait Fülöp Ádám, aki elárulta: „az előzetes, ám egyelőre még képlékeny tervek szerint az eszköz várhatóan 100-120 ezer forintért lesz kapható”. A csapat a magyar mellett a nemzetközi piacot is megcélozza, már ismerkednek a külföldi jogi környezettel és a szükséges engedélyek beszerzésének módjával, továbbá szeretnének bővülni: marketing és értékesítési feladatokat végző társakat, hallgatókat keresnek, de szívesen fogadják az eszköz hardver- és szoftverfejlesztése iránt érdeklődő diákokat is. (Érdeklődni a GlovEye weboldalán vagy Facebook-oldalukon lehet – szerk.)
„A GlovEye olyan, mintha a saját gyermekünk lenne. Csapatunk tagjai a szabadidejüket nem kímélve rengeteg energiát és időt áldoznak a termék tökéletesítésére és az üzleti stratégia kialakítására, így nagy reményeket fűzünk fejlesztésünk néhány hónapon belüli bolti megjelenéséhez” – zárta gondolatait a berlini verseny ezüstérmese.
TZS-GI
Fotó: Philip János, Falling-walls.com