„Mindenki számára biztosítjuk a fejlődést a megújuló karon”

Augusztus óta van új vezetője az Építészmérnöki Karnak, akit a minőségi oktatás fenntartásáról és a hallgatói elégedettségmérésről is kérdeztünk.

„Egy felszálló ágban lévő szervezeti egységet vettem át három évre, amelynek hallgatói idén is kiemelkedően magas pontszámmal és nagy létszámban kerültek be” – méltatta az elődök szakmai munkáját a bme.hu-nak adott interjújában Alföldi György, a BME Építészmérnöki Karának (ÉPK) újonnan megválasztott dékánja, az Urbanisztikai Tanszék egyetemi tanára, hozzátéve, hogy a „fejlődés nem állhat meg, a további kiváló eredményekért sokat kell tenni”. Tervei között szerepel a képzés nemzetközi ismertségének és elismertségének, valamint versenyképességének fokozása, a cél megvalósításához pedig egy oktatókkal, kutatókkal, valamint hallgatókkal megerősített támogatói közeg kialakítása. „Mindez azért is motivál, mert feladataimat egy meglehetősen speciális helyen végezhetem, ott, ahol ötvözhető a művészi képesség és a mérnöki tudás” – fogalmazott a professzor.

„Együtt átgondoljuk a karon, hogy milyenek legyünk 2050-re: meg kell határoznunk önmagunkat, elvárásainkat az oktatók és ugyanúgy a hallgatók felé, közös szakmai céljainkat, a megvalósítás menetét a világban végbemenő környezeti, gazdasági-társadalmi, technológiai változásokat figyelembe véve” – hangsúlyozta Alföldi György, aki ennek előzményeként elmondta: a karon 6 éve már megkezdődött a reformfolyamat, és szerinte mindenkinek érdeke a folytatás. Úgy vélte, a képességalapú minőségi oktatás kialakítása mentén kaphatják meg a diákok azokat a lehetőségeket, amelyek révén magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra a diploma megszerzése után. „Nagy felelősség számunkra a tanulók szakmai felvértezése, mert amit itt nyújtunk, az nem biztos, hogy folyamatosan a munkájukban lesz fontos, inkább azt szeretnénk, ha a gondolkodásukban lenne az – nyomatékosította az ÉPK dékánja, aki a feladatok ütemezéséről szólva elárulta: várhatóan idén ősszel alakul ki a kari stratégia, tavasszal pedig mindehhez eszközöket biztosítanának.

Alföldi György további tervként említette a diplomás pályakövetés megvalósítását, amelyben a karon végzett mérnökök elhelyezkedési lehetőségeit, idejét térképeznék föl, választ adva a kérdésre, hogy mennyire hasznosítható a Műegyetemen aktuálisan megszerzett tudás. A dékán ugyanakkor a tanulmányaikat még folytató diákokra is gondolt, akiknek visszajelzéseik alapján nyitott, átlátható kart, ugyanakkor a különféle kulturális és sporttevékenységek, valamint a művészetek megismerését célzó környezetet biztosítana. „3-5 év alatt kívánunk olyan adatokhoz jutni, amelyek visszahathatnak majd a képzésre” – vázolta fel a jövőt a professzor.

Az ÉPK dékánja egy másik fontos feladatának tekinti az oktatói teljesítménymérés létjogosultságának tisztázását és működési elvének kialakítását. „Tudományegyetemként erősek a tudományos elvárások, ezért szeretném, ha a munkatársaim egyetértésével mielőbb meghatároznánk a vizsgálat pontos mutatóit” – mondta a professzor, kiemelve, hogy igyekeznek méltóképpen elismerni azt, aki sokat foglalkozik a diákokkal, erősen motiválja őket, vagy külső projektmunkát szerez. Megjegyezte: ha az előbbi két mérést egymással párhuzamosan készítik, pár év múlva már látszani fog, mely oktatók, vagy kvalitások járulnak hozzá a hallgatói előmenetelhez. „Bár hosszú távú tervekben gondolkozunk, mégis előfordulhat, hogy mire elérnénk a célt, az útközben módosul, ezért a külvilág változásaihoz is illeszkedő, rövid időszakonkénti rendszeres visszajelzésekre támaszkodunk majd” – tette hozzá, részletezve, hogy a képzési struktúra így lehet innovatív, sikeres, amely egyúttal mindenki számára biztosítja a fejlődést.

Alföldi György dékáni teendői mellett egy tankört oktat, továbbá kutat is: az Urbanisztika Tanszék Urban Future Lab keretei között dolgozik kollégáival a FIKP (Felsőkoktatási Kiválósági Program) Mesterséges Intelligencia kutatása és alkalmazásai a gazdaság és a társadalom szolgálatában - Smart city egyik projektjén. Úgy vélte, akkor lesz elégedett, ha 3 év múlva a felsorolt feladatok már megkezdődtek, a karon megszilárdult a támogató-elfogadó közeg, és tömegével jelennek meg a “Gömböc”-höz hasonló felfedezések. Azt is reméli, a munkába egyre több ifjú oktatót vonhat be azt elérve, hogy érdekelje őket a kari közélet. „Egy kiegyensúlyozott, fiatalos, nyitott, teljesítményorientált környezetet szeretnék, ahol könnyedén létrejöhetnek szakmai-innovációs kapcsolatok” – összegezte a professzor.

-GI-

Fotó: Philip János