„Inspiráló, ha gyakorlati jelentősége is lehet a kutatásainknak”

A nyelvelsajátítás egyéni különbségeit és a nyelvi zavarok hátterét vizsgálja a BME kutatócsapata, amely az MTA Lendület-program támogatását nyerte el.

„Az anyanyelv elsajátításának és használatának különbségeit és ezek háttérmechanizmusait még nem figyelték meg ilyen mélységben és átfogóan, mint ahogyan az a kutatócsoportunk ötéves tervében szerepel” – hangsúlyozta tudományos munkája egyediségét Lukács Ágnes pszichológus, a BME Természettudományi Kar (TTK) Kognitív Tudományi Tanszékének leköszönő tanszékvezető egyetemi tanára. A műegyetemi kutató azután nyilatkozott a bme.hu-nak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület-programjának sikeres pályázójaként lehetőséget kapott a „Nyelvelsajátítás Kutatócsoport” megalapítására.

Az anyanyelv elsajátításának háttérmechanizmusait, valamint egyéni és csoportszintű különbségeit elemzi Lukács Ágnes és csapata. „Vizsgálatainkkal összetettebb képet szeretnénk kapni arról, hogy mi befolyásolja a nyelvelsajátítás hatékonyságát. A folyamatban a veleszületett érzékenységeken és a fejlődésből adódó változásokon túl több megismerő készség is kritikus szerepet játszik, illetve az is, hogy a környezetünkben milyen mennyiségű és minőségű beszédet hallunk” – ecsetelte a professzor. A kutatásaink fókuszában álló statisztikai tanulás a környezetben meglévő mintázatok és szabályosságok kiemelését teszi lehetővé. Ilyen szabályosságok a nyelv több szintjén is jelen vannak, az, hogy ki, mennyire érzékeny a beszédhangok, szavak, frázisok gyakoriságaira és együttes előfordulási gyakoriságára, befolyásolja, hogy milyen hatékony lesz a nyelvelsajátításban.

A kutatók azt is tanulmányozzák, hogy a nyelvelsajátítást segítő megismerő funkciók – a statisztikai tanulás mellett az emlékezeti kapacitás és a végrehajtó tevékenységek – mennyiben térnek el azoknál az embereknél, akiknek a nyelvi képességeik valamilyen tekintetben elmaradnak a kortársaikétól. „Részletesen vizsgáljuk a nyelvi képességeket a sérülésektől egészen a kiválóságig. A programban a nyelvi viselkedés eltéréseivel együtt járó elektrofiziológiai és genetikai változatokra is kíváncsiak vagyunk. Arra számítunk, hogy a korábbiaknál összetettebb képet kaphatunk arról, hogy a különböző tényezők hogyan működnek együtt az anyanyelv-elsajátítás során” – osztotta meg a professzor.

A kutatócsoport megfigyelései a nyelvelsajátítás egy új és integrált elméletének alapjait teremthetik meg, és hozzájárulhatnak a különböző típusú és eredetű nyelvi zavarok (specifikus nyelvfejlődési zavar, diszlexia, autizmus spektrum zavar, a stroke következtében kialakuló nyelvi zavar, az afázia stb.) hatékony diagnózisához. Európai felmérések szerint az iskolába készülő gyermekek csaknem 7%-a jelentős nyelvi és/vagy beszédproblémákkal küzd. A nyelvelsajátítást befolyásoló tényezők együttes tesztelése nélkülözhetetlen a nyelvi sérülés lehetséges rizikófaktorainak azonosításához. A műegyetemi kutatók kapcsolatban állnak klinikai szakemberekkel, óvodákkal, iskolákkal, kórházakkal, logopédusokkal és neuropszichológusokkal, akik a felmérésben részt vevő különböző életkori adottságokkal rendelkező és speciális nyelvi nehézségekkel küzdő magyar populáció elérésében nyújtanak segítséget. Munkájuk során nyelvi teszteket és kísérleti pszichológiai módszereket használnak, kiegészítve elektrofiziológiai és genetikai vizsgálatokkal.

„Nagy reményeket fűzünk a projekt gyakorlati céljainak eléréséhez is” – emelte ki Lukács Ágnes, hozzáfűzve: „a nyelvi képességek különbségeit vizsgálva szeretnénk megvalósítani a nyelvfejlődési zavarok jellemzőit feltérképező diagnosztikai eszközök fejlesztését és egy afázia diagnosztizálására alkalmas nemzetközi teszt magyar nyelvű adaptálását. Ez a folyamat nem egyszerű fordítás, hanem nagymértékű körültekintést igénylő kihívás. A feladatok átültetésekor a magyar nyelvi elemek sajátosságait is figyelembe kell vennünk”. Lukács Ágnes úgy vélte: kutatási eredményeik a különböző demenciák esetében előforduló nyelvi sérülések vizsgálatát is előremozdíthatják.

„A nyelvi zavarok terápiáját és diagnózisát végző szakemberek nagy várakozással tekintenek a műegyetemi kutatócsoportéhoz hasonló fejlesztésekre is, miután a magyarországi klinikai gyakorlatban hiányoznak a nyelvi és megismerő funkciók zavarainak diagnózisát lehetővé tevő, megfelelő mérőeszközök és tesztek. Egy komplex, standardizált nyelvi szűrőteszt kialakítása közvetlenül segíti majd a nyelvi zavarokkal foglalkozó szakemberek munkáját mind a kórkép felállításában, mind a hatékony terápiában” – mondta a BME oktatója, felhívva a figyelmet a nyelvelsajátítást érintő kutatások felkarolásának szükségességére.

Lukács Ágnes nagy lelkesedéssel állt neki új kutatási feladatához. Az őszi szemeszterben ér véget tanszékvezetői megbízatása, így az oktatás mellett minden energiáját a Lendület-munkacsoport vizsgálatainak előkészítésére és lebonyolítására koncentrálja majd. A téma és a csoport iránt érdeklődők a lendulet@cogsci.bme.hu email címen vehetik fel a kapcsolatot a professzorral.

TZS-GI

Fotó: Philip János