Az ipari-akadémiai kapcsolatokra fókuszáló nemzetközi találkozó zajlott a BME-n

A V4-Dél-Korea Tudáscsere Program koreai delegációja érkezett az Ipar 4.0 Technológiai Központba, hogy megismerkedjen az ipar és a felsőoktatás hazai gyakorlatával.

„A visegrádi négyek és Dél-Korea közti tudáscsere program nem ezzel a találkozóval kezdődött, hiszen évek óta együttműködnek a felek a felsőoktatás és az ipar közötti jó gyakorlatok, a hasznos innovációk megismerése, elterjesztése érdekében” – hangsúlyozta köszöntőjében Vass-Salazar Mária, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tudománydiplomáciai főosztályának vezetője azon a bemutatón, amelyet a magyar V4 elnökség kezdeményezett a projektben résztvevő országok számára a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban. Hozzátette: az európai partnerek szerencsések, hogy egy, a területen élenjáró nemzettől tanulhatnak.

„Kormányzati, ipari és az akadémiai célok egyaránt meghatározzák missziónkat” – hangsúlyozta Sungchul Chung, a tudáscsere program vezető-szakértője. Kiemelte, az innovatív ipari és technológiai fejlesztést célzó elképzelések közül többnek a megvalósítását hasonlóan képzelik el a partnerek. Elismeréssel szólt a projektalapú közös tudományos tevékenységben rejlő lehetőségekről. Az esemény jelentőségét összegezve úgy vélte: széleskörű, a visegrádi országokat is magukba foglaló együttműködés eredményeképpen minden érintett fél tanulhat a többi résztvevőtől.

Levendovszky János, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) egyetemi tanára az intézmény történetét és képzéseinek, kutatásainak sokszínűségét mutatta be dióhéjban. Elmondta, a Műegyetem nagyon fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolatok további erősítését, így az oktatás minden szintjén – az alap-, a mester-, és a PhD képzésben – kínál angol nyelvű kurzusokat. A professzor a külföldi tapasztalatszerzés fontosságát saját példáján keresztül idézte fel, amikor arról beszélt, hogy a Kyungpook Egyetem vendégprofesszoraként hasznos tudományos munkát végzett.

A BME Szenátus Tudományos Bizottságának elnöke stratégiailag fontos és látványos projektként villantotta fel – egyebek mellett – az önvezető autókhoz, vagy a mesterséges intelligenciához (AI) kapcsolódó műegyetemi kutatásokat.

Kiss Bálint, a VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszékének vezetője számos dél-koreai oktatási és kutatási együttműködési program koordinátoraként vázolta fel az eddigi eredményeket és a jövőbeli terveket. Prezentációjában ismertette, Budapesten kívül Varsó és Daegu is helyet adott a partneregyetemek közös projektjeinek témáiról szóló workshopoknak az elmúlt években. Lényeges eleme az összefogásnak, hogy a BME szakemberei rendszeresen dolgozhatnak vendégprofesszorokként a távol-keleti ország felsőoktatásában, egyúttal koreai PhD kutatókat és tapasztalt tudósokat fogadhatnak a műegyetemi laboratóriumokban. Elmondta: intézményünk adott otthont az 1992-ben megalakult Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központ Alapítvány (Hungarian-Korean Technical Cooperation Center Foundation, HKTCCF) irodájának, amelyet a két ország egyetemei, kutatóintézetei és vállalatai közti kutatás-fejlesztési és innovációs célú együttműködések előmozdítására hoztak létre.

„A hosszú távú egyetemi szakmai együttműködés egyik leglényegesebb komponense a cserediák hálózat” – emelte ki a kutató, hozzátéve, a folyamat a támogathatósági kritériumokat és mobilitási számokat meghatározó kétoldalú megállapodásokon alapul. A fiatalok általában egy szemesztert hallgatnak az őket fogadó intézményben. A koreai ifjak a BME angol nyelvű óráin vehetnek részt, és az Erasmus+ ösztöndíjrendszer révén uniós társaikhoz hasonló lehetőségek illetik meg őket. Általános tendencia, hogy több koreai tanuló érkezik a Műegyetemre, mint fordítva: ennek főként anyagi okai vannak.

Cserehallgatók összegzett száma 2008-tól az egyes koreai partnerek esetében

Kiemelten sikeres csereprogram zajlott le 2008 és 2012 között az EUKLA-program (European Korean Leadership Alliance, szabad fordításban: EU-Korea szövetség a jövő vezetőinek képzésére) keretében, amelynek egyik partnerintézménye volt a BME. A három koreai és négy európai egyetemet érintő, vállalati szakmai gyakorlatot is magába foglaló együttműködés eredményeként összesen 144 hallgató szerezhetett külföldi tapasztalatokat.

Az Európai Unió és Dél-Korea közötti legsikeresebbnek – csaknem húsz területen kettős képzést nyújtó – projekt, a KEUDOS (Korea – EU Double Degree Opportunities for Students, azaz az Európai Unió által támogatott két diplomás csereprogram) számított. A koreai Kyungpook Egyetem, valamint a Chonnam Egyetem – a BME mellett – lengyel, szlovén és brit oktatóhelyekkel működtek együtt. A résztvevő hallgatóknak a kettős diploma elnyeréséért legalább két szemesztert kellett elvégezniük a külföldi partneregyetemeken. Több mint 200-an egy koreai, valamint két európai intézményben eltöltött tanulmányok után kaptak oklevelet, valamint piacképes és a kutatói szférában is használható tudást.

Kiss Bálint leszögezte: a cserediákok kulturális tapasztalatszerzése olyan értékes komponense a mobilitási programoknak, amely az egész későbbi életüket meghatározza. A szervezők különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a résztvevők megtapasztalják a fogadó ország egyetemi légkörét, társadalmi viszonyait, kulturális értékeit és megismerjék a történetét.

Lengyel László, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatója előadásában az átfogó műegyetemi szervezeti egység tevékenységét mutatta be. Arról beszélt, hogy az intézményi karok oktatási-kutatási tőkéje és az ipar között kívánnak hidat teremteni, amely meggyorsítja a tudományos munkák eredményeinek átültetését a gyakorlatba; ez pedig kedvezően hat az oktatás színvonalára. A szakember elmondta: hosszú távon arra törekednek, hogy egy mások számára is példaként szolgáló „erős FIEK-modellt” valósítsanak meg. (Az egyéves születésnapját ünneplő egység munkáját Lengyel László egy korábbi interjúban foglalta össze a bme.hu-nak – szerk.)

Kovács László, az Ipar 4.0 Technológiai Központ operatív vezetője a termelő kis- és középvállalkozásoknak szóló demonstrációs szcenáriók céljait ecsetelte. Kiemelte, a negyedik ipari forradalom az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, valamint ennek révén a gyártási módszerek alapvető változásait kikényszerítő időszak összefoglaló neve. A szervezet által nyújtott lehetőségekkel az érdeklődők – jórészt már működő vállalkozások szakemberei – pedig megtudhatják, miképpen növelhetik a legmodernebb eljárásokkal hatékonyságukat, termelékenységüket, és versenyképességüket. (Az Ipar 4.0 Technológiai Központ közelmúltbeli megnyitásáról a bme.hu is beszámolt – szerk.)

Az előadásokat követően a koreai küldöttség, valamint a V4-ek képviselői megtekintették a demonstrációkat, majd közös workshopon vettek részt.

HA - GI

Fotó: Philip János