Hírfolyam
„Örömteli a tudomány és a zene találkozása”
2017. 12. 04.Különleges rendezvényen emlékeztek meg Zipernowsky Károlyról, a Műegyetem neves feltaláló-professzoráról és a zenében kiemelkedőt alkotó, Bartók Bélával szoros kapcsolatban álló unokahúgáról.
Amikor az elektrotechnikai ipar fejlődése úgy diktálta, hogy tanszéknek kell alakulnia a Műegyetemen, visszajött alma materébe és vállalta ezt a feladatot – beszélt az egykori ipari szakembernek az egyetem szempontjából jelentős tevékenységéről Józsa János rektor. A BME vezetője szerint „örök megtiszteltetés” az intézménynek, hogy Zipernowsky Károly itt tanult és oktatott. Ugyanakkor „a komplex számok világa műszaki tudományi értelmet kapott a transzformátorral” – méltatta tudományágakon átívelő jelentőségű feltalálói munkásságát.
A halálának 75. évfordulóján a BME Dísztermében tartott megemlékezés védnökségét a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, a Comenius Alapítvány és a Budapesten 2013-ban megnyílt Zipernowsky Tudományok és Művészetek Háza vállalta.
Bendzsel Miklós, a Kör elnöke szerint „az este főhősei felemelték a kort, egymást és saját életüket”, míg Jakab László dékán (VIK) a hagyományok megőrzésének fontosságát és az elődök örökségének továbbvitelét hangsúlyozta.
Újbuda önkormányzatát képviselő Molnár László alpolgármester szerint is csak a múlt emlékeire alapozva lehet jövőt építeni. A kerületben sokaknak fontos, hogy megemlékezzenek elődeikről, akiknek az utókor sokat köszönhet, és akiknek életútját „be kell építeni a következő nemzedék életébe” – fogalmazott a politikus.
Az iparból visszatérő oktatókra most is szüksége van az egyetemnek – fűzte tovább a rektori gondolatokat Mészáros Csaba, a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Háza alapítója, aki úgy vélte: „a művészetek és a tudományok akkor tudtak virágozni, amikor a gazdaság fejlődött, és a mérnökök alkottak.”
Az innováció elősegítésére a cég vállalati témapályázatot hirdet 40 év alatti kutatók részére – jelentette be a rendezvényen az Evopro elnök-tulajdonosa, majd hangsúlyozta: azokat a pályázatokat támogatják majd az ötletből innovációvá válás útján, amelyekben „a megvalósítás akaratát” látják.
Maga Zipernowsky pályája is jó példa volt erre, hiszen akkor szorgalmazta a váltóáramra való áttérést, amikor a világ vezető elektrotechnikusai, például Siemens és Edison is azt hirdették, hogy csak az egyenáramnak van jövője.
A neves feltaláló munkásságát Jeszenszky Sándor, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum nyugalmazott igazgatója ismertette a rendezvényen, kiemelve, hogy Zipernowsky 15 év alatt új iparágat teremtett Magyarországon. Ezután fordult a tudományos munka felé, és a világon egyedülálló módszerrel korszerű oktatási intézménnyé tette a Műegyetemet, ahol a hallgatók „élő” gyakorlaton vehettek részt – nyomatékosította a BME-n végzett öregdiák (az egykori hallgatók a központi épület egy alagsori helyiségében kiépített és onnan egy telefonközponthoz hasonlító terembe felhúzott villanyvezetékeken gyakorolhatták a kapcsolásokat).
Előadása közben több, száz évnél is idősebb, ám máig működőképes találmányt mutatott be a jelenlévőknek. Jeszenszky Sándor azt is elárulta, hogy a Műegyetem egykori elektrotechnikai előadótermében található kilowattmérő táblaműszerek jelenleg a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Házában tekinthetők meg.
|
Zipernowsky Károly, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megteremtője az 1870-es évek közepén végzett műegyetemi tanulmányait követően fiatal gépészmérnökként abban a Ganz-gyárban alapította meg és irányította az erősáramú villamos osztályt, amely az első és sokáig az egyetlen ilyen gépeket gyártó üzem volt Magyarországon. Tervei szerint szerelték fel a budapesti Nemzeti Színház világító berendezéseit: ez volt az első hazai izzólámpás rendszer és a világon a harmadik villanyvilágítással ellátott teátrum (a világítást már váltóárammal oldották meg).
Az 1880-as években munkatársával, Déri Miksával szabadalmaztatta az öngerjesztésű, váltakozó áramú generátort, Mechwart András Ganz-igazgatóval közös találmánya volt egy közvetlenül a gőzgéphez csatolt generátor, illetve szintén együtt hozták létre a közös tengelyre szerelt, két gépből álló forgó áramátalakítót (ebből alakult ki később az első szinkronmotor). Az egész elektrotechnikát forradalmasító megoldásnak pedig a váltóáramú transzformátor, Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz közös találmánya bizonyult 1885-ben.
Zipernowsky 1893-ban megvált a Ganz-gyártól és a Műegyetem akkor megalakult elektrotechnikai tanszékének vezetője lett, ahol 1924-ig, nyugdíjazásáig oktatott. 1910-12-között a gépészmérnöki osztály (mai nevén a kar) vezetését is elvállalta. Értékes hagyatékát és a műegyetemi tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumokat a BME Levéltár őrzi. |
Az este különlegességét Váradi Helga csembaló- és orgonaművész, a Zürichi Zeneművészeti Főiskola munkatársa, valamint Mézes Mátyás, a Kassai Filharmonikusok koncertmestere közös koncertje adta, amelyen Zipernowsky unokahúga, Geyer Stefi hegedűművész életét idézték fel. A zeneszerető és –értő Zipernowsky-család „hegedűtündére” már gyermekkorában nemzetközi hírnévre tett szert. Évente száznál is több koncertet adott, korának ünnepelt szólistájaként számos zeneszerzőt inspirált művészetével, így Bartók Béla, Hubay Jenő és mások ajánlottak számára szerzeményeket.
A fiatal művészek Bartók Béla, valamint lengyel, svájci és norvég zeneszerzők műveit szólaltatták meg. Váradi Helga emellett a hegedűművésznő életét feltáró, határokon átívelő kutatásairól tartott előadását.
Képünkön balról-jobbra: özv. Falvay Mihályné, Fazekas Ferencné Falvay Lídia, Falvay Márton (Zipernowsky Károly dédunokái), Erdeiné Halkovics Dorottya (Zipernovszky Kornél lánya) és férje Erdei Gergő, Zipernovszky Hanna és Zipernovszky Kornél (Zipernowsky Károly öccsének, Zipernovszky Ferencnek (1857-1907) a dédunokái), Zipernovszky Klára Regina (Zipernovszky Kornél lánya), Papp-Zipernovszky Orsolya (Zipernovszky Kornél felesége)
A most felújított Zipernowsky Tudományok és Művészetek Házában a rendezvény után nyílt kiállítás Életképek címmel, amelyen Zipernowsky Károly munkássága és Geyer Stefi eddig soha nem publikált fotóhagyatéka ismerhető meg. A tárlat 2018. február 15-ig látogatható.
BK-GI
Fotó: Takács Ildikó