„Mérnökként az emberek életminőségének javításáért is dolgozom”

Négy évtizeden át végzett kiemelkedő oktatói és kutatói tevékenységéért a Műegyetem Szenátusa az intézmény legrangosabb elismerésével tüntette ki Faigl Ferencet.

„Műegyetemi pályafutásom alatt három fő cél vezérelt a munkámban: oktatóként a fiatal generációnak adtam át a szakmai tapasztalataimat, kutatóként az eddigi technológiai ismeretek megújítására törekedtem, emellett a kari, tanszéki tudományos munkához szükséges feltételek megteremtésén dolgoztam” – foglalta össze csaknem negyven évnyi munka jelentőségét Faigl Ferenc, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar idén júliusban leköszönt dékánja, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanára, akit a BME Szenátusa József Nádor Emlékéremmel tüntetett ki. „Örömmel tölt el, és egyben megtisztelő, hogy a pályatársaim kezdeményezésére az egyetem vezetése az intézmény legrangosabb elismerését adományozta nekem” – vallott érzéseiről a műegyetemi oktató-kutató.

Faigl Ferenc 1977-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a Műegyetemen, ahol a végzés utáni nyáron előbb labor-technikusként dolgozott, majd aspiráns ösztöndíjat nyert és tagja lett a mai nevén Szerves Kémia és Technológia Tanszék akadémiai csoportjának. Az elmúlt negyven évet végig ezen a tanszéken töltötte, az itt kutatott témák technológiai problémáinak megoldása mellett kötelezte el magát (kutatási területei: optikailag aktív vegyületek előállítása, enantiomer-keverékek tulajdonságainak vizsgálata, enantiomer elválasztási módszerek fejlesztése; sztereoszelektív reakciók kutatása, poláris fémorganikus vegyületek kémiájának és technológiájának kutatása, továbbá az alapkutatások eredményeinek alkalmazása környezetkímélő finomkémiai és gyógyszeripari eljárások fejlesztésében).

Ismereteinek bővítése céljából 1990-1992 között 26 hónapig posztdoktorként a Lausanne-i Egyetem Szerves Kémia Intézetében is dolgozott. Faigl Ferenc 1996 óta oktatói státuszban, 1997-től egyetemi tanárként képezte a fiatal mérnökgeneráció tagjait. A kar sorsát mindig is a szívén viselte: 12 évig dékánhelyettesként, 4 évig dékánként segítette az oktatási és kutatási feladatok végrehajtását. (2000 és 2001 között a BME VBK kari oktatási reform előkészítő csoport tagja volt, részt vett a bolognai képzés tanterveinek kidolgozásában és fejlesztésében, valamint 2004-től az új gyógyszervegyész-mérnöki MSc szak létrehozásában. 2014 és 2015 között a BME több karát érintő környezetmérnök BSc és MSc képzések megújításának kezdeményezője és irányítója volt. Több egyetemi tankönyv, jegyzet, segédanyag szerzője, egyúttal a nevéhez fűződik a „Gyógyszerek” és a „Poláris fémorganikus vegyületek kémiája és technológiája” című tantárgyak tematikájának kidolgozása.)

„Az első perctől kezdve szerettem és máig szeretem az egyetemi életet, a hallgatói és az oktatói munkaközösséget. Pályatársaimhoz hasonlóan korábban én is kaptam ipari állásajánlatokat, ám mindvégig kitartottam az oktatói-kutatói életpálya mellett. Azért döntöttem így, mert úgy vélem, hogy az egyetemi környezetben sokkal szélesebb rálátásom van a szakterületemre és a legújabb technológiai eredményekre épülő iparra. Itt találtam meg igazán a számításaimat” – foglalta össze választásának okát a kitüntetett.

Faigl Ferenc számára fontos a kutatói szabadság mellett az is, hogy a mérnöki pályán olyan tudományos eredményeket dolgozzon ki, amelyek a társadalom hasznára válhatnak. „Vegyészmérnökként a gyógyszerkutatás azon része érdekelt, amelyben a gyógyszerhatóanyagok ipari léptékű előállításának kutatása zajlik klinikai vizsgálatok vagy az ipari gyártás előkészítése céljából. Így közvetetten az emberek életminőségének megtartásáért, javításáért is küzdünk a munkatársaimmal” – fejtette ki annak okát, amiért ezt a szakterületet választotta. A kitüntetett oktató-kutató az eddigi pályafutása alatt a tanszék ipari partnereivel együttműködésben mintegy 60 szabadalmat nyújtott be, amelyek közül egy tucatnyit már bevezettek a piacon, így a gyógyszeripar közvetlenül felhasználja a találmányait.

A díjazott kutató több hazai és külföldi gyógyszergyártó vállalattal dolgozott együtt. Az 1980-as években egyebek mellett növényvédő és rovarirtó szerek technológiájának kifejlesztésével, az aszpartám elnevezésű mesterséges édesítőszer és több, a jelenlegi gyógyászatban alkalmazott antibiotikum intermedierjeinek (a végterméket megelőző közbenső anyagainak) szintézisével foglalkozott. A Richter Gedeon Nyrt.-vel végzett közös munkában arra kereste a választ, miképpen lehet mélyhűtött reaktorok helyett 0 Celsius fok közelében megvalósítani az adott fémorganikus reakciót egy bőrgomba elleni hatóanyag gyártási folyamatában. A kidolgozott új technológiát csaknem húsz éve alkalmazzák hatóanyag-előállításhoz a cég egyik gyáregységében.

Faigl Ferenc és kutatótársai az utóbbi néhány évben egy, a szívritmus-szabályozásban szerepet játszó generikus (lejárt szabadalmú készítmények hatóanyagát tartalmazó) termék új technológiáját alkották meg. A készítményt már több országban törzskönyvezték. A műegyetemi kutató két szabadalmat is benyújtott cseh partnerével együttműködésben: az egyik egy széles hatásspektrumú antibiotikum, a másik pedig egy olyan hatóanyag, amely az autoimmun eredetű krónikus gyulladásos folyamatok (például a pikkelysömör) gátlásában jelent segítséget.

Faigl Ferenc szívesen dolgozik együtt a fiatal mérnökgeneráció tagjaival. Büszke arra, hogy a hallgatók több alkalommal a legjobb 100 műegyetemi oktató közé választották. Fontosak számára az ifjúság visszajelzései, így kiemelt figyelmet fordít az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) és a tanszéki elégedettségi felmérés szöveges értékeléseire egyaránt. Igyekezetét a diákság is értékelte: nemrég a kari Görög Jenő-díjat vehette át, amelyet az adott évben a legkiválóbbnak tartott pedagógus kaphatja.

„Örömmel tölt el, hogy a kar kutatási lehetőségei egyre szélesebbek, egyúttal mindent megteszünk azért is, hogy szakjainkon megőrizzük országosan kiemelkedő pozíciónkat, szerepünket” – értékelte a kari oktatási helyzetet a VBK leköszönt dékánja.

Faigl Ferenc a jövőben új kihívások elé néz: az oktatásra és a kutatásra koncentrál, részt vesz a néhány hónappal ezelőtt megalakult műegyetemi Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) munkájában, emellett – mivel minisztériumi felkérésre dékánként koordinálta az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös elit biotechnológus képzés kialakítását – a várhatóan 2018 őszén megvalósuló szakindításnak a Richter Gedeon Gyógyszergyárral és az MTA Természettudományi Központtal közös fejlesztőmunkájában is szerepet vállalt tanácsadóként.

TZS - GI

Fotó: Philip János, Takács Ildikó