Hírfolyam
A kortárs finn építészet jeles képviselőjét is díszpolgárává avatta a Műegyetem
2017. 06. 14.Tuomo Siitonen professzor a BME ÉPK vendégeként ünnepi előadáson avatott be hivatása és az északi építészet rejtelmeibe.
Lakóépület-együttes, sportközpont, uszoda, kutatóintézet, ipari létesítmény – az építészet számos területén alkotott jelentős műveket a BME díszpolgárává a közelmúltban avatott Tuomo Siitonen. A professzor a nagy építészeti hagyományokkal rendelkező Finnország egyik legjelesebb alkotója, aki több évtizedes szakmai kapcsolatot ápol a műegyetemi építészekkel. Mintegy három évtizede majdnem minden évben meglátogatja a BME-t, és főként a Középülettervezési Tanszéken tart előadásokat. Emellett konzultációkat és magyar hallgatók diplomakorrekcióit vállalja, workshopok vezető oktatója és pályázati munkákon dolgozott, valamint folyamatosan segíti a BME hallgatóinak Finnországba szervezett utazásait, valamint a magyar ösztöndíjasok munkáját. Az általa vezetett iroda négy alkalommal volt hallgatói és építész-továbbképzési szakmai utak finnországi bázisa.
| Tuomo Siitonen 1946-ban született Helsinkiben, és a Helsinki Műszaki Egyetemen szerezte építészdiplomáját 1972-ben. A kilencvenes évektől vezeti önálló irodáját, de az oktatás egész életében fontos szerepet tölt be: több mint egy évtizedig vezette az egyetem Lakóépülettervezési Tanszékét. Az egyik legtermékenyebb tervező, aki az elmúlt évtizedekben mintegy ötven hazai és nemzetközi rangos kitüntetést kapott. Tuomo Siitonen ma is aktív, irodájában mintegy tizenöten dolgoznak. Finnországban nagy hagyományokra tekint vissza, és jelenleg jól működik a pályáztatás rendszere, amelynek keretében építészirodája a közelmúltig jelentős számú munkát nyert. |
A professzor három fő építészeti gondolat köré csoportosította mondanivalóját a díszpolgárrá választása alkalmából tartott előadásában: a ház, mint mikrokozmosz, a magánélet hierarchiája, valamint a mindezek kontextusát is meghatározó helyek egyedisége. Az előadás keretét a Középülettervezési Tanszéken közel harminc éve futó „A környezetépítés építészeti és tervezési vonatkozásai” című tárgy adta, és olyan jelentős, általa tervezett alkotásokat ismerhetett meg a közönség, mint a tamperei városi uszoda, a Joensuu-ban épült könyvtár, továbbá a helsinki alkoholüzem és központ revitalizációjának építészeti munkája vagy az egyik legnagyobb középület, a VARMA irodaház, a viapori erőd rekonstrukciójához kapcsolódó munkák, valamint a Nokia kutatóközpont. Utóbbi megbízás komoly megbecsülést jelez: óriási rang a finn nemzeti termékeket gyártó iparág létesítményének tervezőjének lenni, a 30-as években például Alvar Aalto faipari üzemek lakóegyüttesét is tervezte. Az utóbbi évek egyik díjnyertes munkája az udvarra eső fényt nem akadályozó, jellegzetes, ferde falú Leppäsuo-házak tervezése volt Helsinkiben.
Fotó forrása: Tuomo Siitonen Architects
Az északi építészek gyakran tervezik meg a belsőépítészeti elemeket, például lámpákat, bútorokat is: Siitonen professzor nevéhez kötődik a világ legkevesebb anyagfelhasználású, így legkönnyebb ülőbútora, egy szénszálas szék is.
Fotó forrása: A finn építészet hatása magyar szemmel c. könyv
„Évszázadokon keresztül nagyon egyszerű eszközökkel tervezték és építették a házakat, és a számítógépes szoftverek egyelőre nem olyan hatékonyak, hogy képesek legyenek pótolni az elme kreativitását” – fejtette ki a hallgatóság kérdésére a professzor.
|
„Idén 100 éves a finn államiság, de a finn-magyar építészeti kapcsolatok mintegy 120 évre nyúlnak vissza” – idézte fel Kaszás Károly, a BME Építészmérnöki Kar Középülettervező Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára azokat a korai éveket, amikor a magyar építészet – így például Kós Károly művészete – példaként szolgált a finn tervezők számára. „Az én generációmnál már fordított volt az érdeklődés: mi igyekeztünk minél jobban megismerni, megfejteni az északi építészeti kultúra titkait” – tette hozzá a Kaszás tanár úr, akit több évtizedes barátság fűz a frissen kitüntetett Tuumo Siitonenhez, így előadását is ő vezette fel.
Kaszás professzor a finn építészet szakértője, évtizedek óta kutatja az északi ország építészetet, amiért a közelmúltban a legnagyobb állami kitüntetéssel, a Finn Oroszlán lovagrend első osztályú érdemkeresztjével tüntették ki. Publikációk egész sorát szentelte a méltán világhírű finn építészek művei megértésének és megismerésének. „A finn állam és társadalom úgy döntött, hogy az építészet lesz a legfontosabb, a nemzeti művészet” – hangsúlyozta a kutató. „A fő kérdés: hogyan tud egységessé válni egy olyan építészet, amelyben a formai jegyek nem egységesek? A finnek gondolati alapon alakítottak ki egységes stílust. Ebben nagyok ők: egymás munkáit, eredményeit folytatva egymás gondolatait is képesek továbbfejleszteni. Teljesen új térfelfogást fogalmaztak meg, és ennek egyik legkiválóbb jelenlegi képviselője Tuumo Siitonen.”
Kaszás Károly rendszeresen tart „A finn építészet sajátosságai és környezetépítési eredményei” címmel előadássorozatot. Legfontosabb összefoglaló munkája a témában: „Kortárs finn építészet – A finn építészet hatása magyar szemmel” (A mű kikölcsönözhető a BME OMIKK állományából - szerk.). |
HA - TJ
Fotó: Philip János, Takács Ildikó