„Egyedi nyelvi életpályamodellt kínálunk az Y-generációnak”

Új programokat és a hallgatói igényekhez igazodó tematikus kurzusokat szervez az Idegen Nyelvi Központ. Áprilisban idegennyelvű filmklub is indul az OMIKK-kal együttműködésben.

„Megváltoztak a hallgatók nyelvtanulási igényei, ma már gyors és hatékony idegennyelvi tudásra és készségekre van szükségük” – magyarázza Fischer Márta, a BME GTK Idegen Nyelvi Központ – és annak részeként működő Nyelvvizsgaközpont, illetve Tolmács- és Fordítóképző Központ – igazgatója. Kifejtette, hogy a bolognai rendszer változást hozott az egyetemi nyelvoktatásban is: „a korábbi ’klasszikus’ nyelvi sávok, az egymásra épülő félévek és a kötelezően elvégzendő idegennyelvű kurzusok részben vagy egészben megszűntek. Néhány képzéstől eltekintve az idegennyelvi oktatás ma már nem kötelező a hallgatók számára, ám az egyetem támogatja a nyelvi fejlesztést. Az átalakult igényekre intézményi szinten reagálnunk kell” – ismertette a kihívásokról a mintegy 80 fős szervezet élére 2016 júliusában kinevezett igazgató.

Új jelenség a középiskolai diákok nyelvtudása is: „többségük egy, ám vannak, akik már két államilag elismert középfokú nyelvvizsgával érkeznek az egyetemre. A legtöbb műegyetemi alapképzés esetében egy középfokú nyelvvizsga a diploma megszerzésének feltétele, így a hallgatók egy része nem érez késztetést vagy kényszert a nyelvtanulásra” – figyelmeztetett Fischer Márta, aki szerint fontos a folyamatos önképzés. „A nyelvvizsgát igazoló papír nem elegendő egy állásinterjún, ma már a tényleges nyelvtudásról kell tanúbizonyságot tenniük a pályázóknak.” A nyelvi órákon többször is felhívják a hallgatók figyelmét arra, hogy a nyelvtanulás nem „gyorstalpaló” tréning. „Hosszú évek nyelvtanulásba vetett munkája akár egy félév alatt is kárba veszhet, a tudás megkophat és ’passzívvá válhat’, ha a hallgató nem használ egy adott nyelvet.”

Fischer Márta szerint az egyetemisták ma már „egy-egy félévben, egyfajta ’á la carte’ rendszerben számolnak”. A bolognai rendszer előtti képzésben több, egymásra épülő félévet szántak a nyelvtanulásra, majd a nyelvvizsgára való felkészülésre, ma már erre mindössze egy-egy szemeszternyi idejük marad, akár különböző félévekben. Az a tapasztalat, hogy a felkészüléskor a hallgatók nehezen tudják beilleszteni nyelvi tárgyaikat az órarendjükbe és a nyelvi csoportok a rákövetkező félévben nem maradnak egyben. Nehéz az ideális esetben folytonos, több féléven átnyúló nyelvi fejlesztéssel tervezni. Az Idegen Nyelvi Központ a képzési kínálat szerkezetének kisebb módosításával, „vizsgafelkészítő” tréninggel és előkészítő kurzusokkal válaszol a megmutatkozó igényekre, és tervezik a képzési kínálat mélyebb átalakítását is. A vizsgatréning kifejezetten az államilag elismert BME-nyelvvizsgára készíti fel a hallgatókat.

„Érdemes előzetesen elvégezni az online elérhető feladatsorokat. Ha a hallgató úgy látja, hogy nincs megfelelő előképzettsége, javasoljuk, hogy egy-két félévre iratkozzon be a nyelvi előkészítő kurzus(ok)ra, majd csak ezután a vizsgatréningre. Így tudjuk biztosítani, hogy a hallgató igény szerint egy, két vagy akár három féléven keresztül pótolhatja hiányzó tudását” – tanácsolja az Idegen Nyelvi Központ igazgatója. Érdekességként hozzáfűzte, hogy az egyetem Nyelvvizsgaközpontjában ugyan kevés BME-s diák tesz nyelvvizsgát, hiszen a többség még érettségi előtt megszerezte a bizonyítványt, ám a műegyetemi hallgatók itt is kedvezményt kapnak. A nyelvvizsgával már rendelkezők számára a szinten tartó és szaknyelvi kurzusokat, további nyelvek tanulását, valamint a szakfordító- és tolmácsképzést ajánlja Fischer Márta, és nagyon örül annak, hogy a hallgatók élnek is ezzel a lehetőséggel.

„Tudatos nyelvtanulásra és ’részkészségek’ fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt” – árulta el az egyetemi nyelvoktatás egyik leendő újdonságát ecsetelve. Terveik szerint ősztől az adott kurzuson belül egy-egy készség (például a hallás utáni szövegértés, a beszédkészség fejlesztése, az írott szövegek megértése stb.) gyakorlására is kapnak lehetőséget a fiatalok, és a félév tematikáját kifejezetten a kiválasztott készség fejlesztésére állítják össze az Idegen Nyelvi Központ munkatársai. Fischer Márta szerint az idegen nyelven folyó képzések diákjainak is érdemes nyelvet tanulniuk. „Az idegen nyelven hallgatott kurzusok a hallgatók passzív nyelvtudását és szövegértését fejlesztik, ám a kommunikációs készségek gyakorlása elmarad, erre a csoportos foglalkozásokon van lehetőség.”

A műegyetemi hallgatók körében az elmúlt egy évtizedben az angol volt a legnépszerűbb nyelv, ezt követi a német, majd körülbelül azonos arányban a többi idegen nyelv (francia, spanyol, olasz, holland, orosz és japán). „Az angol nyelv ismerete ma már alapvető. A munkaerőpiacon azon pályázók élveznek előnyt, akik e nyelvet kimagasló szinten beszélik, és e mellett további idegen nyelve(ke)t ismernek, akár csak egy-egy részkészségre, például a szövegértésre fókuszálva” – ismertette a diplomások körében tapasztaltakat Fischer Márta. Hozzátette, hogy a hazai felsőoktatási intézmények között a BME az ingyenes nyelvtanulási lehetőségek széles tárházát biztosítja hallgatóinak: az alapképzéses diákok 8, a mesterképzéses és posztgraduális rendszerben tanuló hallgatók 4-4 ún. „nyelvi pontot” használhatnak fel a nyelvi foglalkozásokra. Dolgoznak azon is, hogy láthatóbbá tegyék a nyelvi kínálatot: egyszerű és az elérhető 9 idegen nyelven valamennyi képzési lehetőséget bemutató információs anyag létrehozását tervezik – fűzte hozzá. Néhány hete pedig felvették a kapcsolatot a karok oktatási dékánhelyetteseivel, és az egyes karokra jellemző specifikus nyelvi szükségleteket gyűjtik össze (például a nyelvek és tudásuk szintje, az egyes részkészségek fejlesztésének igénye stb.). Ezeket mind figyelembe veszik az oktatás szervezésében. „Valamennyi kar üdvözölte a kezdeményezést, amely mindössze az egyik eleme annak, ahogyan az Idegen Nyelvi Központ reagál a megváltozott igényekre.”

Fischer Márta fontosnak tartja, hogy a műegyetemi hallgatók tisztában legyenek további lehetőségeikkel is: többek között a diákok kedvezményesen vehetnek idegen nyelvi órákat a piacra is dolgozó BME Nyelviskolában, amely azokat az igényeket is ki tudja elégíteni, amelyekre a támogatott egyetemi nyelvi oktatási rendszerben nincs lehetőség (például a kínai nyelv oktatását). A műegyetemi hallgatók számára ugyancsak kedvezményes a szakirányú tolmács- és szakfordító képzés (TFK) is, amely a BME-s diploma mellett új lehetőségekkel kecsegteti a nyelvek iránt fogékony szakembereket. „A fordítói iparágban nagy a kereslet az idegen nyelveket magas szinten művelő műszaki és gazdasági szakemberek iránt” – hangsúlyozza. „Szakfordító-képesítéssel jól jövedelmező, és akár otthonról, gyermekvállalás mellett is végezhető munkalehetőségekhez juthatnak a nálunk végzettek” – sorolta az ország egyik legnagyobb fordítóképző intézményeként számon tartott műegyetemi képzési hely további előnyeit.

Az Idegen Nyelvi Központ Igazgatója az oktatás mellett erősítené az intézmény szerepét a kutatásokban is. „Nyelvtanáraink egy része pedagógus és kutató egyaránt, tudományos munkájukban szaknyelvkutatással, fordításkutatással, terminológiával, mérés-értékeléssel és pedagógiával foglalkoznak, kutatási eredményeik középtávon a BME idegennyelvi oktatásában, és reményeink szerint az egyetem egészében is hasznosíthatók.”

TZS-TJ

Fotó: Takács Ildikó