Erasmus ösztöndíj: felejthetetlen élmények és egymás segítése

Szemeszterenként négyszáz külföldi diák beilleszkedését támogatják a Műegyetemen az ESN BME önkéntesei.

„Két felejthetetlen szemesztert töltöttem Erasmus ösztöndíjas diákként Münchenben. Olyan sokat segített nekem az ottani mentorközösség, hogy úgy éreztem, viszonoznom kell ezt” – vallotta Fehér Gergő végzős BSc-s villamosmérnök-hallgató, a Műegyetemen működő Erasmus Student Network (ESN BME) vezetője. „Az Erasmus-szal hozzánk érkező diákok hasonló nehézségekbe ütköznek: nem ismerik ki magukat a városban, nem ismerik a BME tanulmányi rendszerét és egymást sem, lakásuk sincs. Mi segítünk nekik ilyenkor, és azt is lényegesnek tartjuk, hogy a félév alatt ne unatkozzanak, ezért különböző szabadidős és kulturális programokat szervezünk. Ilyen például az „Interdinner” elnevezésű programunk, amely során lehetőségük nyílik a részvevőknek egymás nemzeti ételeinek és italainak megkóstolására. A legutóbbi ilyen, nagyon jó hangulatúra sikerült összejövetelt a Vásárhelyi kollégiumban tartottuk: 120-nál is több hallgató vett részt rajta több mint 12 országból.

Az ESN BME önkénteseihez bárki csatlakozhat, semmilyen megkötés nincs. A mentorgárda főként volt Erasmusos hallgatókból áll, akik megtapasztalták a nemzetközi környezetben eltöltött idő előnyeit, ám az ösztöndíjon való részvétel nem feltétele a szervezethez való csatlakozásnak. Az új tagokat „friend”-nek nevezik: a legaktívabbakból lesznek a mentorok, akik már szavazati joggal is rendelkeznek. Közülük évente választják a hattagú vezetőséget, melynek elnöki pozícióját jelenleg Fehér Gergő tölti be. Feladata többek között a kapcsolattartás az egyetemmel, illetve az Erasmus Student Network nemzeti és nemzetközi szervezeteivel. Az ESN Európa egyik nagyobb és legrégibb diákszervezete.

„Az ESN BME-ben azt szeretem, hogy nem kari, hanem egyetemi szinten szerveződünk, így nagyon sokfélék vagyunk. A legkülönfélébb szakokon tanuló és nemzetiségű hallgatókkal találkoztam már: mindig vannak spanyolok, németek, franciák, de akad közöttük Koreából vagy Kamerunból érkező diák is” – ecsetelte Fehér Gergő. A szervezet az Erasmusos diákokon kívül az Egyesült Államokkal és Mexikóval létrejött cserekapcsolat révén idekerült hallgatókkal is foglalkozik.

„Az egyik kedvenc élményem, amikor az orientációs hét végén odajönnek, hogy megköszönjék azt a rengeteg időt és energiát, amit rájuk fordítunk. Ez olyan érzés, amiért érdemes ezt a munkát csinálni” – vallotta Gergő.

Az ESN BME munkája nem merül ki a külföldi diákok segítésében: a BME-s diákok „Erasmus utáni depresszióján” is igyekeznek enyhíteni. „A visszatérő hallgatóknak nagyon hiányzik az ösztöndíj által megtapasztalt szabadság és az interkulturális közeg, ezért ebben mentorként itthon is részük lehet. Müncheni tartózkodásom alatt például nem volt hétvége, hogy otthon ültem volna” – magyarázta Gergő. „Nem csupán németekkel ismerkedtem meg, hanem bárkivel, aki rokonszenves volt. Ez a nyitottság hiányzik a visszatérőknek, sokan éppen ezért csatlakoznak hozzánk, hiszen itt egy ’mini-Erasmust’ élhetnek újra.”

A szervezet számos tagja ugyan még nem jelentkezett magára az ösztöndíjra, de az itt töltött idő alatt gyakran mégis kedvet kapnak hozzá. „Arra ösztönözzük a magyar hallgatókat, hogy lássanak világot és éljenek az Erasmus és más ösztöndíjprogramok által nyújtott lehetőségekkel. Sokan félnek attól, hogy emiatt csúsznak a tanulmányaikkal. Hadd bíztassam őket arra, hogy ne halogassák a döntést, mert kifutnak a diákévekből: ez az ösztöndíj soha vissza nem térő élményeket nyújt.”

HA - TJ

Fotó: Takács Ildikó

Fotó forrása: ESN BME Facebook