„A szemünk előtt zajló ipari forradalom részesei és formálói lehetünk”

Országosan meghatározó Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ alakul a BME részvételével.

Két magyarországi kutatói konzorciumot is támogat az Európai Unió a „Horizont 2020” programban, a „Teaming” kutatási kiválósági projekt keretében. Az egyik társulás, amelynek a BME is tagja, a termelésinformatika és -logisztika hatékonyságának növelésére dolgoz ki megoldásokat (a nyertes pályázat eredeti címe: „EPIC – Centre of Excellence in Production Informatics and Control, azaz Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ” – szerk.).

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által koordinált projektet szakmailag a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) vezeti, tagjai a BME Gépészmérnöki Kar, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, és a Fraunhofer Társaság németországi (IPA-Stuttgart, IPK-Berlin, IPT-Aachen) és ausztriai (Fraunhofer Austria) intézetei. Utóbbiak nemzetközileg elismert kutatóközpontok, amelyek széleskörű tapasztalattal rendelkeznek a „Teaminghez” hasonló kutatási projektek sikerre vitelében.

„Célunk, hogy a legújabb tudományos eredményeket beépítsük a gyártás és a logisztika folyamataiba, növeljük a hatékonyságot, így iparunk gyorsabban alkalmazkodhat a dinamikusan változó piaci igényekhez. Versenyképes, rugalmas és több iparágat összekötő rendszerek létrehozásán munkálkodunk. Szeretnénk felgyorsítani az innovációt, új ipari megoldásokon dolgozunk, valamint magasan kvalifikált mérnökök új generációit képezzük oktatási intézményként” – foglalták össze a kiválósági központtól remélt eredményeket a konzorciumban érintett két kar képviselői: Bohács Gábor, a KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék vezetője és Szalay Tibor, a GPK Gyártástudomány és -technológia Tanszék vezetője.

A 7 éves futamidejű kutatóprogram mintegy 6,5 milliárd forintból (azaz 21,7 millió euróból) valósulhat meg. A 3,26 milliárd forintos uniós támogatáshoz az NKFIH mintegy 1,1 milliárd forinttal járul hozzá. A költségvetéshez tartoznak még a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) elnyert pályázati források és az MTA SZTAKI által nyújtott mintegy 440 millió forint önrész is.

„A fejlesztések motorja az ipar 4.0, azaz, a negyedik ipari forradalom, amely napjainkban, a szemünk előtt zajlik” – hangsúlyozták a műegyetemi oktató-kutatók az ipari, technológiai vállalatokat Európa-szerte lázban tartó folyamatról, amelynek lényege, hogy az eddig egymástól függetlenül létező fizikai eszközöket, gépeket és digitális rendszereket egy egységgé kovácsolja, így termelőerővé integrálja az információtechnológiai rendszereket. „A kezdeményezés az üzleti folyamatok paradigmaváltása is, a rendszerek teljes digitalizációjával az ipar kihívásai közepette. A tét óriási, hiszen ettől is várják ma Európa vezető ipari szakemberei, hogy visszafordítható a klasszikus, mára helyenként merevvé vált európai termelőipar leépülése” – fűzték hozzá a tanszékvezetők az eredetileg német vállalatok iparmegújító kezdeményezéséhez, amely mára fontos része lett az Európai Unió iparfejlesztési stratégiájának.

„A jövő azoké az összetett kiber-fizikai rendszereké, amelyekkel valós időben irányítható a termelés, a folyamatok illeszthetők a változó, személyre szabott vevői igényekhez (egyedi tömeggyártás)” – fogalmaztak a nyertes konzorcium műegyetemi képviselői. Előrevetítették olyan „okosgyárak” tervét, amelyekben emberek és robotok együtt, egyenrangú félként dolgoznak, könnyen nyomon követhető a gyártási folyamat, és szükség esetén be is lehet avatkozni. A termelés közben keletkezett nagymennyiségű adathalmazt („big data”) pedig modern IT-eszközökkel dolgozzák fel, és elemzésük után javaslatok tehetők a termelés hatékonyságának fokozására. „Az ipar 4.0 kezdeményezéssel és az elnyert támogatással a magyar ipar óriási lehetőséget kapott arra, hogy gyártási folyamatait, logisztikai rendszereit modernizálja a fizikai és a digitális rendszerek minden eddiginél egységesebb összekapcsolásával.”

A BME oktató- és kutatóintézményként vesz részt a kiválósági központban. „A legújabb kutatási eredményeinket beépítjük a tananyagokba, így közvetlen hatásunk lesz a jövő mérnökgenerációira, és a legújabb ipari igényeknek megfelelő tudást közvetítjük” – emelte ki a nyertes pályázat pedagógiai oldalát Szalay Tibor, aki bízik abban, hogy a pályázat segítségével a BME tudományos portfóliója is gazdagabbá válik, illetve a műegyetemi kutatói létszám is növelhető. A siker érdekében a két tanszék és a két kar szoros együttműködése szükséges, és az oktatók nagy reményeket fűznek további szervezeti egységek bevonásához a tudományos munkába. Reményüknek adtak hangot, hogy a BME még szorosabbra fűzi kapcsolatait ipari partnereivel a kölcsönös tudásátadás érdekében. A leendő Tudásközpont vezetői örömmel veszik a hazai kis- és középvállalatok (KKV-k) érdeklődését is a kutatási program iránt, mert úgy vélik, hogy e vállalkozások számára fejlődést hozhatnak a programban kidolgozott módszerek és eljárások. „Mindent meg fogunk tenni azért, hogy aktív résztvevői legyünk a tudományos munkának, és kiaknázzuk az előttünk nyílt lehetőségeket” – zárták gondolataikat a műegyetemi oktatók.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó