A kutatóegyetemi létforma erősítése a BME-n

A tanítás mögött tudományos munkának, ipari kapcsolatnak kell lennie – interjú Kollár László Péter Széchenyi-díjas tudományos és innovációs rektorhelyettessel.

(A cikk a Műhely XIII/13. számában jelent meg.)

Milyen feladatok várnak önre tudományos és innovációs rektorhelyettesként?

A tudományos és innovációs rektorhelyettes leginkább az egyetemen folyó kutatásokkal foglalkozik. Célom a vezetőséggel együtt, hogy a Műegyetemen a kutatóegyetem létformát erősítsük. Amikor azonban kutatásról beszélek, nem csak tudományos kutatásra gondolok, hanem innovációra, alkalmazásra, technológiára is. Miközben az a feladatunk, hogy oktassunk, a tanítás hátterében mindenképpen tudományos munkának, ipari kapcsolatnak kell lennie. Nemcsak azért, hogy tudjuk, mi az a korszerű ismeret, amit érdemes átadni a hallgatóságnak, hanem azért is, mert alapvető fontosságú az a szemléletmód, ami a kutatásból és az iparral való együttműködésekből származik.

Régebben egy beosztásként volt jelölve a tudományos és nemzetközi rektorhelyettesség. Jelenleg teljesen elhatárolódott a két terület, vagy szoros kapcsolat maradt fent?

Kiemelném, hogy maga a rektori vezetés csapatmunka. Sűrűn találkozik az egészen szűk vezetés, vagyis a rektor és a rektorhelyettesek, de ezen túl a vezetői értekezleteken és a szenátusokon is rendszeresen találkozunk. Nemcsak a nemzetközi kapcsolat és a tudomány területei, hanem az oktatásé is szorosan összefüggnek, számos helyen összekapcsolódnak. Függetlenül a konkrét rektorhelyettesi feladatunktól mindannyian tanítunk, tudományos munkát végzünk, és ezeket szervezzük is. Létezik közöttünk munkamegosztás, de szorosan együttdolgozunk. Az oktatásban pl. a nemzetköziség felé megyünk, ami érinti a tudományos munkákat is, és a nemzetközi kapcsolatokat, így nem igazán lehet a területeinket teljes mértékben elválasztani.

Milyen változások várhatóak tudományos/ innovációs területen?

Nagyon fontos lépésnek tartom, hogy létre jön a Tudományos Tanács, amelynek elsődleges feladata, hogy kidolgozza az egyetem a tudománypolitikai stratégiáját. Tagjaként én leszek a kapocs a rektori vezetéshez. A tanácsban kiváló kutatók, professzorok lesznek, fiataltól az idősebb korosztályig. Rektor Úr, széles spektrumot felölelve figyel arra, hogy olyan kutatók vegyenek részt a munkában, akik kiemelkedő szerepet játszanak a tudományos kutatásban, jelentős projektekkel rendelkeznek, innovációs tapasztalatuk van. A tanácsnak 12 szavazati jogú tagja lesz. Mind a 8 egyetemi kar képviselteti magát, részt vesz benne a tudomány és innovációs igazgatóság egy tagja, és lesz egy PhD hallgató is, aki már teljesített tudományos területen. Még nem került sor ülésre, de a közeljövőben megtartjuk első összejövetelünket. A Tanács tagjai adminisztratív munkát mértékkel fognak végezni, fő feladatuk inkább az lesz, hogy stratégiát, víziót adjanak az egyetemnek.

Ki fogja elvégezni az adminisztratív munkákat a Tudományos Tanácsnak?

A Tanács hátterében szerveződik a Tudományos és Innovációs Igazgatóság. Fő feladata az lesz, hogy elvégezze azt az adminisztrációs és háttérmunkát, amire a Tudományos Tanácsnak szüksége van. Továbbá támogassa, segítse a pályázatokat, a pályázókat, pályázatmenedzselést végezzen. Jelenlegi pályázati irodánk a kancelláriához tartozik, velük szoros összhangban együttműködve egy olyan struktúrának kell kialakulnia, amelyben a pályázók érzik, hogy komoly segítséget kapnak az egyetemtől, minimálisra szorítva az adminisztratív terheket.

Mik lesznek a szervezet további feladatai?

A Tudományos és Innovációs Igazgatóság egyik első feladata, hogy az egyetemen belül gondosan felmérje a műszerparkot és a kutatási területeket, hogy tisztában legyünk azzal, milyen műszerek és kutatási potenciál áll rendelkezésre, hogy világosan lássuk, milyen területeken dolgoznak a különböző tanszékek. Később ezeket összegezni tudjuk, így az azonos témakörön dolgozó kutatók megtalálják egymást. Ha például párhuzamos kutatást vagy fejlesztést találunk, akkor az egyes kutatócsoportok összefoghatnak a hatékonyabb munkavégzés érdekében, az egyes karokon átívelve is. Ehhez azonban kell egyfajta szervezettség, ahol a projektek átláthatóságát biztosítani tudjuk.

Idén milyen jelentős tudományos/ innovációs kutatások folynak egyetemünkön? Vannak kiemelt projektek?

Jelenleg is vannak olyan kiemelt kutatási területek, melyeken folyamatosan komoly, az egyetem számára stratégiailag is fontos munkát végeznek kutatóink: jelenleg hat fontos „Kiemelt Kutatási Terület” van. A „kiemelt” azonban nem azt jelenti, hogy mással nem is foglalkozik az egyetemi közösség. Széles körben folynak kutatások az egyetem összes karán. A továbbiakban a Tudományos Tanács feladata lesz, hogy megjelölje azokat a területeket, amelyek stratégiailag fontosak. Biztosan lesznek változások abban, hogy melyek a legfontosabb kutatási területek, de természetesen mindezt a karokkal egyeztetve fogjuk újragondolni.

Mi a véleménye az egyetemen tervezett angol nyelvű kurzusok létrehozásáról?

Nagyon erős a szándék, hogy a mester kurzusokon jelentős arányban angol nyelven is oktassunk. Sok nyugati egyetemen, főleg kisebb országokban, csak angol nyelven tanítanak. Egyedi döntés lehet, hogy egyes tárgyak, szakok egy vagy kétnyelvűek lesznek, de minden területen cél az angol nyelvű képzés akkreditálása; célunk, hogy minden területen lehetőség legyen angol nyelvű képzésre. Amennyiben ez megvalósul, akkor tudjuk támogatni a külföldről érkező professzorokat, hogy be tudjanak kapcsolódni közvetlenül oktatásunkba. Ennek végiggondolása, vagyis hogy hogyan tudjuk idevonzani a külföldi professzorokat, stratégia kérdés. A Tudományos Tanács feladata lesz ez. A támogatás természetesen kétoldali kell, hogy legyen: támogatni kell a magyar kutatók és hallgatók külföldi tartózkodását is, ugyanakkor ösztönözve a hazatérésüket.

Kinevezése milyen hatással van korábbi munkáira?

Elég sok órám van, így bizonyos tevékenységeket át kellett csoportosítanom. A karon jelenleg is oktatási reform van az alapképzésen és a mesterképzésen is, melynek előkészületeiben részt veszek. Nem is lenne nagyon szerencsés, ha az ember teljesen elszakadna az oktatástól. Meg kell találni az összhangot, nem jó, ha az adminisztráció, az oktatás illetve a kutatás elszakad egymástól.

Saját kutatással foglalkozik?

Jelenleg két doktorandusz hallgatómmal szerkezetek földrengésállóságával foglalkozunk. Velük és két másik kollegával együtt indult el szeptemberben egy négyéves kutatási projektem. Elsősorban olyan földrengéses kérdéseket vizsgálunk, ahol különböző elemek ütköznek és elválnak egymástól: kő- és tégla oszlopok és ívek; illetve billegő keretek, amelyek alkalmazásának célja, hogy a szerkezetek károsodás nélkül legyenek képesek a földrengésnek ellenállni.

Tavasszal Széchenyi-díjjal tüntették ki Önt.

Statikus mérnök vagyok. Legfőbb kutatási területem, amiért a díjat is kaptam, a kompozit szerkezetű anyagok, például grafitszálas, üvegszálas műanyagok vizsgálata. Ilyen elemekből készülnek a vadászrepülők, teniszütők, vitorlás hajók. Az elmúlt évtizedekben építési területeken is komoly szerepet kaptak, legfőképp hidaknál. Ebben a témában készítettem amerikai társszerzőmmel, Springer György stanfordi professzorral egy monográfiát, amely le is fedi ezt a területet. Vele együtt foglalkoztam pl. két amerikai diákkal, akik sílécet és snowboardot terveztek. Céljuk az volt, hogy úgy optimalizálják a tervezési módszereket, hogy a lehető leggyorsabban haladó sílécet, snowboardot lehessen létrehozni.

Írta: Varnyu Ildikó

Fotó: Baki Mihály, Philip János