Hírfolyam

A BME a világ 800 legjobb felsőoktatási intézménye között

2015. 10. 01.

Idén első alkalommal a Műegyetem is szerepel a Times Higher Education World University Rankings listáján.

A brit Times Higher Education hetilap által készített világrangsor legutóbbi adatszolgáltatásában 1128 intézmény vett részt. A 2015-16-os vizsgálatnál – a korábbiaktól eltérően – az első 800 intézményt vették fel a rangsorba, így idén hat magyar egyetem is felkerült: a SOTE, a BME, az ELTE, a SZTE, a DE és a PTE.

Phil Baty, a Times Higher Education Rankings szerkesztője a Műegyetem helyezését a 601–800. intervallumban adta meg az intézmény vezetőjét értesítő levélben – ismertette a bme.hu-val Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar dékánja. Magyar felsőoktatási intézmény korábban egyszer sem jutott be ebbe a rangsorba (a THE más, területi listáján már voltak hazai eredmények, például a BRICS & Emerging Economies 2014-es és 2015-ös listáján a SZTE, a DE és a SOTE szerepelt, a 2015-ös társadalomtudományi listán pedig a CEU – a szerk.).

A rangsort készítők vizsgálata szerint a BME a piaci bevétel és a tudástranszfer (Industryincome) területén a legkiemelkedőbb: a 373. helyen áll e területen az átlagot (36,9) meghaladó 39,7 ponttal. Ez az indikátor (pillar) a világrangsor számítása során 2,5%-os súlyozással bír – hívta fel a figyelmet Barton Dávid, a BME OMIKK egyetemi rangsorok vizsgálatát végző munkatársa.

A rangsort évről-évre a tanulási környezet (Teaching), a kutatás minősége (Research), az intézményhez köthető publikációk idézettségének száma (Citations), a piaci bevétel (Industryincome), illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma (International outlook) alapján állítják össze. Az első három szempont 30-30 százalékos, a piaci bevétel 2,5 százalékos, a nemzetköziség pedig 7,5 százalékos súllyal számít bele a végső pontszámba – ismertette a szakember (a lista friss módszertanát, így az egyes indikátorok súlyozását az elmúlt héten publikálták, míg a THE World University Rankings BME-re vonatkozó indikátorai ITT érhetők el – a szerk.)

A Times Higher Education 2009-ig a QuacquarelliSymonds-szal (QS) közösen készítette világrangsorát. Míg a QS a korábban kidolgozott módszertannal folytatta a rangsorok kibocsátását, addig a THE az Elsevier bibliográfiai információi helyett a Thomson Reuters-től szerezte be a publikációkra vonatkozó adatokat, ezért gyakran hivatkoztak rá Thomson Reuters World University Rankings-ként is. Az idei kiadástól kezdve a publikációs adatokat maga a THE elemzi az Elsevier adataiból (Scopus, SciVal). A most vizsgált 1128 intézménynek meg kellett felelnie azon kritériumnak, hogy kutatóinak évente (az elmúlt öt évet tekintve) minimum 200 publikációja legyen. Hogy ennek megfelel-e az adott intézmény, azt a rangsor készítői a Scopus adatbázis alapján ellenőrzik.

Az idei világrangsor érdekessége, hogy amíg 2004-2010 között az első 200, majd 2011-2014 között az első 400, addig 2015-ben már az első 800 intézményt foglalja magába. A korábbi években 200-ig egyesével rangsorolták az intézményeket, 200 és 300 között 25-ösével, 300 és 400 között 50-esével csoportosították, és ezen intervallumokban adták meg a helyezéseket. A csoportokon belül az intézmények betűrendben szerepelnek, azaz az egy csoportban található egyetemek között holtverseny van.

A THE World University Rankings első öt helyezettje az utóbbi három évben alig változott: első helyen a California Institute of Technology (Caltech) áll, a második a Harvard, harmadik az Oxford, a negyedik pedig a Stanford. Az MIT 2013-2014-es ötödik helyét tavaly a Cambridge vette át (az első öt helyezett ismét ugyanabból a körből került ki, sorrendjük is a tavalyival megegyező – a szerk.).

„A további helyezések évek óta állandó képet mutató sorrendjében változás állhatott be annak köszönhetően, hogy a jellemzően az angolszász országok tudományos munkájára koncentráló Web of Science (Thomson Reuters) adatai helyett az idei lista készítésénél az európai és az ázsiai publikációkat jobban reprezentáló Scopus adatbázis (Elsevier) adatait használták a THE munkatársai. Így az ezen régiókból a listára újonnan felkerült intézmények nem feltétlenül a tavalyi lista végére, hanem ezeknél lényegesen jobb helyekre – jellemzően a 300-400 közötti mezőnybe, néhányan pedig a legjobb 200-ba – küzdötték fel magukat, beékelődve a korábbi helyüket megőrző egyetemek közé” – világított rá Barton Dávid.

-BK-