Különleges és látványos nyílt nap a hidak és a hidász szakma bemutatására

A BME ÉMK és a Hídépítők Egyesülete együttműködésében tartották meg III. Nepomuki Szent János ünnepét a központi épület előtti rakpartszakaszon.

„Továbbra is építsék szorgalmasan hídjainkat Magyarországon és Budapesten” – ezzel a kéréssel fordult Fürjes Balázs kormánybiztos a védőszentjüket ünneplő hídépítőkhöz. „Mit jelentenek nekünk a hidak és a hídépítés?” – tette fel az elgondolkodtató kérdést Szeneczey Balázs, Budapest főpolgármester-helyettese. „Mindannyiunkban ott van a késztetés, hogy megpróbáljuk a köztünk lévő távolságokat bármilyen módon eltűntetni. Épülhet az a híd kőből, fémből vagy egyszerűen szeretetből” – hangsúlyozta a rendezvényen.

Péceli Gábor, a Műegyetem rektora ünnepi beszédében méltatta a Hídépítők Egyesületét, amelynek szervezésében „évről-évre egyre szélesebb spektrumú programokkal ünnepelhetjük a hidakat és a hidászokat”. Jelképesen megköszönte „Nepomuki Szent János közbenjárását, hogy az előrejelzésekkel szemben napsütés kísérte a rendezvényt.”

„Három éve határoztunk a szakmánk megünneplése mellett, hogy minél többen ismerjék meg a munkánkat” – idézte fel a Hídépítők Egyesületének nevében felszólaló Sal László. „A mostani helyszín, a BME előtti tér emblematikus: itt folyik a Duna, ahol közösen építettük és remélhetőleg építjük a jövőben is gyönyörű hídjainkat.”

A hidak és hidászok védőszentjének napján az érdeklődők elkészíthették saját tésztahídjukat, pecsétes téglájukat, kipróbálhatták hídmodellek terhelését és törését, kisvasutazhattak, nézhették lego-robot autók bemutatóját, a vállalkozó szelleműek – kreativitásukat és fantáziájukat latba vetve – 3 darab A4-es lapból alkothattak hidat és tesztelhették le annak teherbírását.

Az idei rendezvény programját vízi parádé tette még emlékezetesebbé. A 20 és 10 fős sárkányhajók versenye mellett kajak-kenu klubok, valamint a Magyar Honvédség AN dunai hadihajója is felvonult, ez utóbbi a Műegyetem előtt kikötve látogatható is volt a rendezvény alatt.

"Kinek van tériszonya?" – tette fel a kérdést a hídmester a nap egyik kuriózumának számító program, a Petőfi híd látogatása elején. A kérdés, mint hamarosan kiderült, nem volt költői: az érdeklődők a nagyközönség számára elzárt területen, a kiszolgáló járdán besétálva, a Petőfi híd budai oldal első pilléről csodálhatták meg Budapestet, miközben a hídmester tolmácsolásában a négypilléres rácsos gerendahíd történetén túl olyan érdekességeket is megismerhettek, mint a 7560 tonnás acélszerkezet hosszirányú dilatációját mérő saru.

A rendezvény záró eseménye a szakmai hídépítő verseny volt, amelyen összesen hat, egyetemistákat és a hidászszakma képviselőit felvonultató csapat mérte össze tudását. Feladatul egy 5432,1 milliméteres szabadnyílású híd megépítését kapták, amelyhez 20 darab raklapot, 1 kg 65-ös, 1 kg 100-as szöget és egy 15 méteres 10 mm átmérőjű kenderkötelet használhattak. A gyorsaság mellett a pontosság is számított, hiszen a győzelemhez a felépített hídon a csapattagok „szerencsés” átkelésére volt szükség.

A látványos és fordulatokban gazdag megmérettetés a BME Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszék munkatársainak győzelmével zárult. A csapat tagjai voltak: Horváth László, Hunyadi Mátyás (csapatkapitány), Völgyi István, Katula Levente, Zsarnóczay Ádám és Balogh Tamás.

„A Műegyetem a legjobb hely, itt vannak a legjobb hidászok” – jelentette ki Farkas György, a Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi tanára a műegyetemi sikerrel megkoronázott rendezvényen. Az esemény szervezőbizottságának tagja valószínűsítette, hogy „a rendezvény megtalálta végleges helyét itt, a BME Központi épülete előtti rakparton.”

- MA -

Fotó: Pintér Erik