Apránként, de folyamatosan halad az egyetemi létesítmény-korszerűsítés

Az elmúlt fél évben a várt ütemben folytatódott az egyetemi létesítmény-felújítási és korszerűsítési program, azonban adódtak váratlan kiadások, és a források egy része is kimerült.

„Újabb részlete újul meg a világörökség részének nyilvánított Duna-parti Műegyetem-rakpartnak” – ismertette a BME nagyszabású felújítási és korszerűsítési programjának egyik legfontosabb eredményét a Beruházási és Karbantartási Osztály képviseletében Péhl Gábor műszaki főigazgató-helyettes, valamint Pintér Kálmán igazgató-helyettes. „Közel tíz éve kezdődött a több mint egy milliárd forint összköltségvetésű tető-felújítási program, amelynek idén három szakasza zárul le: megújul a könyvtárépület, a központi egyetemi épület és az MM-MG jelű épület tetőszerkezetének egy-egy része. Mindhárom létesítmény műemlék, és a világörökség részeként is védett területen áll, a felújításuk kizárólag az eredeti állapot visszaállításával lehetséges, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hagy jóvá” – tudtuk meg interjúalanyainktól. „A tervek benyújtásánál apró részletekbe menően kellett bemutatnunk a tetőszerkezet cserépmintázatát, az egyes cserepek elhelyezkedését és színmintáját. Engedélyezést követően az egyedi tetőfedő-darabokat külön a Műegyetem rendelésére gyártották le” – fűzte hozzá az egyetem számára idén közel 200 millió forint költséget jelentő munkához Péhl Gábor. Meglátása szerint az átfogó tető-felújítási program a források rendelkezésre állása esetén várhatóan 2017-2018-ban fejeződhet be.

„Folytatódott a kívülállók számára kevésbé látványos, de nagy jelentőségű fűtésrendszer korszerűsítése is. Az eredetileg kiépített gőzalapú légbefúvásos rendszer egy idejétmúlt, szabályozhatatlan, és ma már rendkívül költségpazarlónak számító technológia, amelyet apró lépésekben váltunk ki saját kazánnal, a Főtáv segítségével, vagy akár villanybojlerrel, attól függően, hogy az adott esetben melyik ellátási forma a költséghatékonyabb megoldás. Példaként említve, a történelmi kampusz egyik legnagyobb előadója, az AudMax a közelmúltban állt át a korszerű légtechnikára” – ecsetelte a fűtésrendszer terén történt előrelépéseket Pintér Kálmán, hozzátéve, hogy az egyetem 90 százaléka már korszerű fűtési technológiát használ, ám a központi épületben még mindig vannak olyan előadótermek, amelyeket részben gőzalapú légbefúvással fűtenek, akárcsak a BME dísztermét. „A már korszerűsített épületek hőmérséklete, esetenként akár szárnyanként, távolról, interneten keresztül számítógépes vezérléssel könnyedén szabályozható, energiafelhasználásuk éjszaka és a hétvégi időszakban gazdaságossá tehető” – részletezte az energia-megtakarítási lehetőségekről Péhl Gábor. Véleménye szerint a fűtésköltség jelentős része megtakarítható modern nyílászárókkal is, amelyek átfogó cseréje már több éve tart, de az energetikai pályázatok kifutását követően a vártnál lassabb ütemben halad. „A jelenleg rendelkezésre álló forrásokkal évente 50-70 nyílászárót tudunk kicserélni a szükséges 200-300 helyett” – fejtette ki a műszaki főigazgató-helyettes, aki arról is tájékoztatott, hogy a létesítményprogram keretében végrehajtott korszerűsítési munkálatok egy részét az energiatakarékossági szempontok és az egyes szervezeti egységek javaslatai határozzák meg.

A műegyetemi karok az általuk használt létesítmény-terület függvényében 2014-2015 évben külön keretösszeget kapnak a központi egyetemi költségvetésből, amelyet korszerűsítésre, felújításra használhatnak fel. A beruházásokhoz a karoknak hozzá is kell járulniuk: „az önerő mértékét az határozza meg, hogy a tervezett fejlesztés milyen mértékben szolgálja csak az adott szervezeti egység érdekeit, és mennyire tartja szem előtt az összegyetemi, illetve energetikai szempontokat. Magasabb, akár 75%-os egyetemi támogatást élveznek azok a fejlesztések, amelyek az épületbejáratok, homlokzatok rendbetételét szolgálják, de 50%-os támogatást vehető igénybe energetikai korszerűsítéshez is, legyen az világításkorszerűsítés vagy akár nyílászáró-csere. ” – részletezte a felújítással kapcsolatos gazdálkodásról Pintér Kálmán.

A fejlesztési programok közül kiemelte: „a Gépészmérnöki Karral összefogva korszerűsítettük például a kar Jendrassik-laborjában működő kísérleti fékpadok hűtési technológiáját. Ezek hűtését eddig – roppant pazarló módon – folyóvízzel szabályozták. A közeljövőben kerülhet sor az F épületi Fermentációs labor hasonló energetikai korszerűsítésére is” – jelentette be az egyetemi közműfelhasználásra jelentős költségcsökkentő hatással lévő fejlesztést a Beruházási és Karbantartási Osztály igazgató-helyettese. „A fejlesztési intézkedések szempontjából a karok sokszínűek: egyesek már a jövő évi keretükből előre lehívott összegből valósítottak meg korszerűsítést, de van olyan szervezeti egység is, amely még hozzá sem nyúlt az idei büdzséhez. E karok egy részénél jelenleg zajlik a programok előkészítése, mások egy-egy nagyobb feladatra gyűjtenek” – ismertette a műegyetemi sajátosságokat Péhl Gábor.

Az idei év kollégiumi beruházásai közül a legjelentősebb a Baross Gábor Kollégium régi, egyrétegű nyílászáróinak teljes cseréje, valamint a Wigner Jenő Kollégium vizesblokkjainak felújítása volt. Ez utóbbi a kivitelező késése miatt a tanév kezdetére sem fejeződött be, így a hallgatóknak számolniuk kell némi kényelmetlenséggel a beköltözést követő néhány héten. A legégetőbb és legnagyobb volumenű kollégiumi beruházásra idén sem jutott pénz: továbbra is csúszik a Vásárhelyi Pál Kollégium átfogó gépészeti korszerűsítése. „A becslések alapján körülbelül egy milliárd forint költségvetésű programot közel 10 éve kénytelen halogatni az egyetem. A felújítás évekre lekötné a Kollégiumok Osztálya teljes beruházási-karbantartási forrásait, amelyet az osztály a többi kollégium jelenlegi állapotában nem engedhet meg magának. Jó hír, hogy talán 2015-ben megkezdődhet ez a régen várt munka is, bár forrásszűke miatt több évig is eltarthat.” – tette hozzá Péhl Gábor.

A BME évente körülbelül 400-500 millió forintot különít el karbantartási munkálatokra. Ez évi több száz, napi egy-két megoldandó új feladatot jelent, beleértve a kisebb problémák orvoslását, és a több évre ütemezett projekteket is. „Folyamatosan cseréljük például a régi, olajospapír-szigetelésű belső 10KV-os rendszerünket, közművezetékeinket, de áttekintjük a kísérletekhez technológiai gőzt használó laborok energia-kiváltási lehetőségeit is” – mondta a jelenleg folyó munkálatokról a Beruházási és Karbantartási Osztály vezetője, külön kiemelve néhány, a központi épületet érintő fejlesztést. „Befejeződött a kampusz öntözőrendszere és a központi épület folyosóinak világítás-korszerűsítése; rövidesen fejlesztést hajtunk végre a K épületi hangosító rendszeren; a hallgatók és a sport alrendszer anyagi hozzájárulásával bővítjük a BME Sportközpontot, és folytatjuk a díszterem 'csinosítását' is” – sorolta Péhl Gábor, hozzátéve, hogy a Díszterem és galériája végleges helyreállítása csakis a Szkéné Színház elköltözése után lenne lehetséges, ám ez utóbbi időpontja egyelőre – a rendkívül magas költségek miatt – bizonytalan. „A belső felújítás mellett ez évben a Pro Progressio Alapítvány és a BME együttműködésének köszönhetően kijavítjuk a terem székeit, egy-két éven belül megújul a szellőzés, és a tervek között szerepel egy légkondicionáló rendszer kiépítése is.”

Idén folytatódott az egyik legrégebbi épület, a Ch felújítása. A legújabb metróvonal kiépítésekor károkat szenvedett Ch helyreállítására kapott összeg idén fogyott el, ebből a forrásból az átfogó belső felújítások mellett a „kirakat”, azaz Duna-parti és a Szent Gellért tér felőli homlokzatok felújítására futotta, a többi homlokzatra sajnos már nem jut pénz. „A létesítmény műemléki jelentősége és állapota indokolná a további rekonstrukciót, ugyanez azonban elmondható több más, a Ch épületnél rosszabb állapotú műemlék épületünkre is. Ám kellő forrás hiányában ezek a tervek egyelőre bizonytalan ideig elodázódnak. Ezzel együtt a BME infrastrukturális állapota az elmúlt években sokat javult, melyhez a szükséges forrásokat zömmel az egyetem teremtette elő” - tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Interjúalanyainkat az idei nyár szélsőséges időjárásáról és a monszunszerű viharok hatásáról is kérdeztük. „Többségükben jól vizsgáztak a műegyetemi létesítmények, de adódtak váratlan problémák mind a történelmi kampuszon, mind az új épületeinkben. Néhány helyen beázott a központi épület, ez a jelenleg folyó kivitelezés nem körültekintő munkájára vezethető vissza. A rendkívüli esőzések miatt hasonló gondokkal szembesültünk például a Q és a V1 épületben is” – részletezte Péhl Gábor, hozzátéve, hogy a károk zömét röviddel az észlelés után helyreállították. Pintér Kálmán ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kivitelezéskor nehéz felkészülni olyan erejű viharokra, amelyek idén nyáron csaptak le a fővárosra.

A Beruházási és Karbantartási Osztály munkatársai végül megnyugtatták a cikk szerzőjét, hogy jelenleg nincsenek az egyetem működését veszélyeztető, sürgős megoldásra váró problémák. „Bizakodunk, hogy a következő esztendőre tervezett munkálatokat az ideihez hasonló lendülettel tudjuk folytatni” – zárult a beszélgetés Péhl Gábor műszaki főigazgató-helyettessel, valamint Pintér Kálmán igazgató-helyettessel a műegyetemi beruházásokról.

-TZS-

Fotó: Pintér Erik, Philip János