Palkovics László: „Mérnöknek lenni jó!”

Számos közéleti személyiség, politikusok, egyetemi és akadémiai vezetők képviseltették magukat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 233. tanévnyitóján.

A kutatáshoz vezető út nehéz és fáradságos, előtte sok technikai tudást, alapvető módszert kell megtanulniuk. A gyakorlatban dolgozó szakembereknek is igen fontos, hogy megismerkedjenek a tudomány gondolkodásmódjával, főbb kutatási irányaival, lehetőségeivel és korlátaival. Ami ma kutatási téma, 10 vagy 20 év múlva mindennapi technológia lehet. És már tanulmányaik közben megismerkedhetnek a tudományos kutatással, annak szellemével – ezekkel a gondolatokkal fordult a frissen felvettekhez a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László mondta a BME 2014-es évnyitójának első köszöntőjét.

A Gaudeamus igitur dallamára bevonuló elnökségben a házigazda Péceli Gábor, a BME rektora, Lovász László, az MTA elnöke, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, valamint Simicskó István, az EMMI sportért felelős államtitkára mellett Szeneczey Balázs, Budapest főváros városfejlesztésért felelős főpolgámester-helyettese, Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Székely Mózes, a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke, Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója, Keserü György Miklós, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke, Javier Gonzáles Pajera, a Robert Bosch Kft. elnöke, Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke, valamint Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere ült az elnöki asztalnál. Az emelvényen kapott helyet még Bíró Péter, a BME korábbi rektora és a társegyetemek vezetői, képviselői.

A Műegyetem képviseletében Andor György általános rektorhelyettes és Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettes, a nyolc kar képviseletében Dunai László dékán (ÉMK), Czigány Tibor dékán (GPK), Molnár Csaba dékán (ÉPK), Faigl Ferenc dékán (VBK), Levendovszky János dékánhelyettes (VIK), Varga István dékán (KJK), Pipek János dékán (TTK) és Kövesi János dékán (GTK), valamint Kökényesi László gazdasági és műszaki főigazgató, Mihály György, az Egyetemi Habilitációs és Doktori Tanács elnöke és Daku Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet újonnan megválasztott elnöke.

„Lehet, hogy nem hiszik el, de irigylem Önöket azért a gyönyörűségért, amit az emberi tudás egy-egy gyöngyszemének, a tudomány egy-egy szép eredményének megismerése okoz majd” – folytatta köszöntő beszédét Lovász László. Az elnök azt kívánta a hallgatóknak, hogy ezt a szépséget tanulmányaik során meglássák és megszeressék, és ez által sokkal mélyebb tudásra tegyenek szert. A professzor-akadémikus arra bíztatta az egyetemista közönséget, hogy ne pusztán a módszereket tanulják meg, hanem keressenek más megközelítést és megoldást, a tudomány módszereire támaszkodva. Tanár kollégáit arra kérte, hogy tárják szélesre ajtajukat mind a diákok, mind az iparból érkező szakemberek előtt. Tanítványaikat pedig bátorította, hogy merjenek kérdezni és válaszokat keresni. Így az egyetem nem csupán kurzusok és vizsgák helyszíne lehet, hanem igazi tudományos műhellyé válik.

Az elnök hosszan ecsetelte az egyetemi-akadémiai együttműködések előnyeit, külön kiemelve a támogatott kutatócsoportok, a Lendület és a vendégkutatói program teremtette lehetőségeket a világszínvonalú tudományos kutatásokra. "Az Önök soraiban a jövő alkotó mérnökei és közgazdászai ülnek, alkalmazzák bátran a tudományos szemléletmódot és támaszkodjanak a tudomány eredményeire" – szorgalmazta Lovász László, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a forradalmian új ötletek új távlatokat nyithatnak a vállalatok vezetésében és a változatos célok műszaki megvalósításában is.

Az államtitkári feladat számomra személyes kihívás is, mint ahogyan számos kihívás előtt áll a magyar felsőoktatás. Idén nőtt az államilag finanszírozott hallgatók száma, készül a felsőoktatási stratégia, amelyet az év végén tárgyal a kormány. A cél egy jobban működő, hatékony felsőoktatási struktúra kialakítása – sorolta a szakmai feladatokat az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára. Palkovics László, a BME korábbi tanszékvezetője, az ország legjobb műszaki egyetemének minősítette a BME-t. Emlékeztetett arra, hogy a gépészmérnöki és a villamosmérnöki kar képzései voltak a legnépszerűbbek, a mechatronika szaké pedig a legmagasabb az idei felvételi pontszámok között, de meggyőződése szerint minden ide felvett elsőéves rendelkezik a Műegyetemhez méltó, megfelelő képességekkel és tanulási szándékkal. „Az elvárás és a bizalom is magas szintű Önök iránt” – szólította meg a BME gólyáit az államtitkár, arra bíztatva őket, hogy ne csak a BSc-ig jussanak el, hanem az MSc tanulmányaikat is folytassák, hiszen „mérnöknek lenni jó”. A kormány szándéka az elitképzés jogi és gazdasági feltételeinek megteremtése, amelyhez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megfelelő keretet nyújt. Az ország legjobb műegyetemére nyertek felvételt – ismételte az államtitkár az új diákokhoz szólva. „Legyenek büszkék a teljesítményükre, okozzon örömet a tudásuk gyarapítása.”

A 21. században a műszaki és a gazdasági értelmiségnek kulcsszerepe lesz a bolygó életének, az emberiség sorsának alakításában és az élelmiszertermelésben. A gépesített mezőgazdaság korszakában korszerű műszaki ismereteket igényel az élelmiszertermelés problémáinak megoldása. Magyarországnak elhivatott, kimagasló tudású műszaki-gazdasági szakemberekre van szüksége – jelentette ki Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki egyben Alma Mater-ét is köszöntötte (1996-ban szerzett mérnök-tanári oklevelet a BME-n – a szerk.), hatékony stratégiai befektetésnek minősítette az agrár kutatás-fejlesztés-innovációt és szorgalmazta a Műegyetemmel folytatott eddigi együttműködésben rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázását. Emlékeztetett arra, hogy a fenntartható fejlődés, a megújuló energiák, valamint a biotechnológia az egyetem kiemelt kutatási területei, amelyek az agrártárca számára is létfontosságúak.

„A BME messze több mint oktatási intézmény, az ország, a kormány háttérintézménye tudományos kapacitásával és szakértelmével” – hangsúlyozta a Műegyetem rektora, aki köszönetét fejezte ki a meghívottak építő gondolataiért és a távlatok felvázolásáért. Péceli Gábor kiemelte, hogy az ünnepi asztalnál helyet foglaló minden vendég az ország, illetve egy-egy szakma ügye és a felsőoktatás útjának egyengetése mellett köteleződött el. A rektor az elsőévesekhez fordulva arra hívta fel a figyelmet, hogy a hallgatói eskü elköteleződést takar és e döntés „válaszút eredménye”, és ezen elköteleződés tanúivá válnak a Műegyetem meghívott vendégei is. „Az ország jövőjének bázisát biztosító intézménynek tesznek esküt most” – nyomatékosította az egyetem első embere. „Önöknek is az ország és a jó közügyek szolgálatára kell felkészülniük”.

Az ünnepélyes esküszöveget Frank György, a Természettudományi Kar elsőéves fizika szakos hallgatója olvasta fel. A hagyományokhoz hűen a nyolc kar egy-egy képviselője állta körbe az egyetemi jogart.

Az eskütétel és a kórus köszöntője után Daku Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet újonnan megválasztott elnöke üdvözölte az elsőéves hallgatókat. „Műegyetemistához méltóan küzdjetek a céljaitokért és semmiképp ne adjátok fel” – bíztatta hallgatótársait. Arra is felhívta a figyelmüket, hogy a nehézségekkel csapatban érdemes megküzdeni, vagyis ismerkedjenek, kössenek barátságokat, és persze szórakozzanak is együtt az egyetemi klubokban. Daku Dávid azt tanácsolta a frissen felvetteknek, hogy válasszanak olyan hobbit, ami kikapcsolja őket a tanulás „mókuskerekéből”, valamint használják az egyetem által biztosított sportlétesítményeket. „Nyissatok a világ felé és ismerjétek meg önmagatokat is.”

-TJ, BK-

Fotó: Philip János, SPOT Fotókör