„A mikroelektronikai tervezés izgalmas, valóban lányoknak való szakma”

Szakemberhiánnyal küzd a nemzetközileg jól fizetett mikroelektronikai tervezés. Kevesen tudják, hogy a lányoknak különleges érzékük van ehhez a műszaki területhez.

„Hazai és nemzetközi pályázatokba hívják meg rendszeresen az Elektronikus Eszközök Tanszék munkatársait. A tavaszi félévben olyan projekt résztvevői lettek, amely jelentős befolyással bírhat az európai mikroelektronikai ipar jövőjére” – hangsúlyozta már a beszélgetés elején Rencz Márta tanszékvezető-helyettes, a közel negyven éve kiemelkedően teljesítő műegyetemi tanszék tisztségviselője.

A VIK Elektronikus Eszközök Tanszék elismert szakértője az elektronikai és termikus kölcsönhatások vizsgálatának, azon belül az integrált áramkörökkel és elektronikai eszközökkel kapcsolatos termodinamikai hatásoknak. „Az eddig elért sikereket és elismertséget a korábbi tanszékvezetők munkájának is köszönhetjük. A tanszék korábbi vezetői éveken át dolgoztak azért, hogy a Műegyetem elektronikai és mikroelektronikai tevékenységét bekapcsolják a nemzetközi oktatási és kutatási vérkeringésbe. Az egyik áttörő eredményt Székely Vladimir érte el, aki egy saját, a mai modern elektronikában egyedülálló eszközrendszert dolgozott ki” – tette hozzá Rencz Márta, aki felismerte, hogy a Műegyetem egykori professzora által kidolgozott rendszer továbbfejleszthető. Termikus jellel lehet vizsgálni egy elektronikai rendszer megbízhatóságát és a benne lévő kontaktusok minőségét. A továbbfejlesztett módszerrel gyorsan és nagy pontossággal lehet az elektronikai áramkörrel működő eszközök megbízhatóságát mérni. „Az elektro-termikus hatásokra kézzelfogható példa a mobiltelefon használata a hétköznapi életben. Számtalanszor tapasztaltuk már azt, hogy ha sokat beszélünk telefonon, a készülék esetenként felmelegszik. A megnövekedett hőmennyiség következtében a burkolaton belül található elektronikai eszközök viselkedése is megváltozik. Mi a felmelegedés okát és hatásait, a nagy hőmennyiség okozta működésbeli torzulásokat is vizsgáljuk. Emellett teszteljük a nanotechnológiával készült új elektronikai anyagok megbízhatóságát, a hőelvezetés megfelelőségét és az áramkörre gyakorolt hatását” – foglalta össze a tanszék egyik kutatási területét Rencz Márta.

Rencz Márta az első és ez idáig egyetlen női tanszékvezető volt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon. „A villamosmérnöki szakmára különösen igaz, hogy itt nem könnyű nőként érvényesülni” – figyelmeztetett a termikus elektronikai hatások szakértője. „Számtalan lány már az általános és középiskolában kitűnik kiemelkedő matematikai, fizikai tudásával, ezzel szemben a magyar műszaki iparban nagyon kevés nővel találkozhatunk, és csak a töredékükből válik vezető beosztású szakember” – fűzte hozzá Rencz Márta. „Vezetői megbízatást nem érhet el kellő családi és szakmai támogatás nélkül az a nő, aki a családanyai szerepet is vállalja. A két szerepnek pedig együtt kellene működnie, elméletben. Ha azt akarjuk, hogy a nők valóban egyenlő eséllyel induljanak a munkaerőpiacon, valamilyen formában „kompenzálni” kell őket a gyermekneveléssel eltöltött évekért. Én ezt a „kompenzációt” várnám el a társadalomtól. Jó volna, ha a környezet vagy a politika valamilyen formában támogatná a nőket, de ma Magyarországon semmilyen előírt kvóta nem segíti ezt a kezdeményezést. Szemben Brüsszellel, ahol a például a szakmai pályázati bírálóbizottságokban a minimális női részvételi arány 40 százalék, és ez egyáltalán nem válik a végzett munka kárára” – hozta az ellenpéldát a VIK tanszékvezető-helyettese.

„Magyarországon az elektronikai gyártókapacitás évtizedes múltra tekint vissza, a mikroelektronikai tervezés azonban ma hazánkban egy korlátozott iparág a szakemberek hiánya miatt. A lány olyan ritka ezen a pályán, mint a fehér holló. Kevesen tudják, hogy ennek ellenére ez egy valóban nőknek való szakma. A tervezés az idejét múlt technológiákkal szemben ma már nem forrasztó pákával, hanem modern grafikus tervezőprogramok segítségével történik, amelynek a használatában a lányok nagyon ügyesek, lévén, hogy egyszerre sok dologra kell figyelni, és nem szabad tévedni. Nem beszélve arról, hogy a kreatív feladatok mellett egy, az ipar által világszerte kiemelten fizetett szakmáról van szó” – foglalta össze a mikroelektronikai tervezés előnyeit Rencz Márta.

Vezető tisztségviselőként Rencz Márta számos, a kar számára jelentősebb bevételt hozó projektet kezelt. „A tanszék mindig is nyitott volt a nemzetközi partnerségre. Én régóta hiszek e kapcsolatok erejében, és idejében felismertem, hogy ezeket a partneri viszonyokat aktívan ki kell használni” – emlékezett vissza a motiváló tényezőkre Rencz Márta, aki az elmúlt fél évben adta át a tanszékvezetői feladatokat Poppe András egyetemi docensnek. „Nem hiányzik a vezetői beosztás, annak ott és akkor volt jelentősége. A tanszékvezetés nagyrészt egyet jelent számomra azzal, hogy a munkámmal felelős vagyok azért, hogy a munkatársak megfelelő fizetését biztosítani tudjam. Kevesebb időm maradt a tanszékvezetés mellett a szakmai munkára, ami bevallom, nagyon hiányzott. „Piacra vinni” és jól eladni egy tanszéket, és az ott folyó munkát valóban szép feladat, ugyanakkor nagy teher és fontos döntések sorozata is egyben. Tanszékvezető-helyettesként nem mondtam le minden döntéssel járó feladatról, de mellette több időm jut a szakmai munkára.” Ez különösen fontos szempont Rencz Márta munkájában, hiszen olyan területen dolgozik, ahol a tudás „romlandó”. „Bármilyen feladatot vállal is valaki, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon, és hagyja a világot elmenni maga mellett. Mérnökként ahhoz, hogy egy-egy témában naprakészek maradjunk, akár évente újra kell képeznünk magunkat, amit csak egyéni motivációval lehet véghezvinni.”

Rencz Márta a Tallinni Műszaki Egyetem díszdoktori oklevél átvételekor

Rencz Márta a jövőbeli terveivel kapcsolatban elmondta, hogy a tanszék új feladatba kezd a közeli hónapokban egy kiemelt felkérésnek eleget téve. Az Európai Atomenergia Ügynökség ugyanis aktív tagként számít a BME Elektronikai Eszközök Tanszékére egy olyan projektben, amelynek a célja, hogy az európai mikroelektronikai ipart európai megrendelőkkel lássák el. Kontinens-szerte olyan centrumokat hoznak létre, amelyek kisvállalkozásokat támogatnak, közülük is azokat, amelyek az európai mikroelektronikai ipar által gyártott áramköröket használják fel. A központok feladata, hogy megtanítsák az ilyen kisvállalatokat ezen áramkörök felhasználására a saját termékeikben, teret adva ezzel az intézkedéssel az öreg kontinens újnak számító termékeinek, szemben az Európában gyakran alkalmazott amerikai, esetleg kínai vagy koreai gyártmányú áramkörökkel. A BME Elektronikai Eszközök Tanszékére nem kisebb feladat vár e tervek szerint, mint egy ilyen térségi centrum létrehozása és működtetése.

- TZS -

Fotó: Philip János