Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Liska Tibor Szakmai Hetek: „Nézd a jelent, lásd a jövőt!”

2014. 03. 18.

Tizedik, jubileumi rendezvénysorozatát tartotta meg a BME GTK népszerű szakkollégiuma. A központi téma idén Magyarország közeljövője volt, mától 2020-ig.

„Az idei év egyik újításaként egyetlen, központi téma köré csoportosítottuk az előadásainkat. Olyan témát találtunk, amely átfogó gondolkodásra ösztönzi a hallgatókat hazánk jövőjéről” – foglalta össze a Szakmai Hetek hátterét a rendezvény főszervezője. Rácz Benedek ideális választásnak minősítette a 2020-as dátumot. Úgy fogalmazott, hogy ez az időszak olyan időtávot jelent, ami belátható, de közben jelentős gazdasági és társadalmi változások mehetnek végbe. Ugyanakkor éppen 2020-ra fut ki számos Európai Uniós pályázat, amelytől Magyarország forrásokat remél középtávú tervei megvalósításához.

Liska Tibor (1925-1994)

A Liska Tibor Szakkollégium névadója Széchenyi-díjas magyar közgazdász. Az 1980-as években dolgozta ki egyedülálló gazdaságmechanikai modelljét, amelyet ökonosztátnak nevezett el. Munkássága folyamán a gazdaság működésének alapkérdéseit vizsgálta, számtalanszor bírálta az éppen fennálló gazdasági rendszert. Modelljében a társadalom minden tagja számára alapvető megélhetést kínál, ugyanakkor azt vallja, hogy mindenre létezik piaci megoldás. Középpontba helyezi az önérvényesülést, az egyéni vállalkozást, ugyanakkor a szocialista államtulajdon mellett elveti a kapitalista magántulajdon formáját, a monopóliumot is. Kidolgozott rendszerében mellőzi az adózást, és elmélete szerint mindent az üzemeltet, aki erre a leghatékonyabban képes. Sokak által utópisztikusnak tartott modellje szerint a világon minden, még a tulajdon is a verseny tárgya. Modelljét a nyaranta megrendezett „LisKaland” nevű nyári gazdasági-szimulációs tábor során eleveníti fel a róla elnevezett szakkollégium.

Liska Tibor Szakmai Hetek

2005-ben indult kezdeményezés, eredetileg Gazdasági és Menedzsment Szakmai Hetek néven. A kéthetes program átfogó gazdasági és társadalmi előadás-sorozat, amely az egyetemi elméleti előadásokon hallott ismereteket egészíti ki számos gyakorlati példával. A rendezvény előadói kiemelkedő hazai és nemzetközi gazdasági és társadalmi szakértők. Az elmúlt csaknem tíz évben meghívottként jelen volt többek között Bencsik János, Felcsuti Péter, F. Liska Tibor, Geszti Péter, Jaksity György, Király Júlia, Ocskay Gábor, Olajos Péter, Oszkó Péter, Schöpflin György, Simor András és Veress József.

A rendezvény fővédnöke idén Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter és jegybankelnök volt. Előadásában Magyarország regionális helyzetét elemezte az elmúlt és elkövetkezendő tíz év távlatában. „Meglehetősen sötét jövőt vázolt fel előttünk Járai Zsigmond. Meglátása szerint a kétezres évek elejéig hazánk közel azonos mértékben fejlődött a régió többi országával együtt, azonban körülbelül tíz évvel ezelőtt bekövetkezett egy törés, amelynek következtében elszakadtunk a közép-európai mezőnytől. Mára a szomszédos országok többsége jobb kilátásokkal rendelkezik, Magyarország növekedési potenciálja pedig elmarad a térségben elvárt átlagtól. Mindez az eladósodottság és a nem hatékony működés következménye” – összegezte a fővédnök előadását Rácz Benedek. „Járai a közigazgatást és a banki folyamatokat is túl bürokratikusnak nevezte, ami amellett, hogy lassítja az eljárásrendet, drágítja és visszaveti a végrehajtást” – fűzte hozzá a rendezvény főszervezője.

Chikán Attila korábbi gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem volt dékánja és a Rajk László Szakkollégium egyik alapítója a versenyképességről tartott előadást. „A Szakmai Hetek egyik legnépszerűbbnek bizonyult előadásán a miniszter kritikával illette a hazai vezetőképzést. Véleménye szerint Magyarország versenyképességét visszaveti, hogy nem tudunk elég jó vezetőket képezni a hazai felsőoktatásban” – foglalta össze az előadás egyik lényeges pontját Rácz Benedek.

A rendezvénybe Washingtonból, műholdas kapcsolaton keresztül kapcsolódott be Simonyi András egykori amerikai nagykövet, aki saját kutatóközpontjának irodájából köszöntötte a hallgatóságot. „Simonyi András a külpolitikai kapcsolatok oldaláról vizsgálta Magyarországot. Szerinte hazánknak elsősorban az Európai Unió kötelékéhez kell ragaszkodnia és preferálnia a közösséghez tartozást. Kitekintett a környező országok aktuálpolitikai döntéseire, és elítélte az ukrán fővárosban zajló erőszakot” – összegezte a távelőadáson elhangzottakat Rácz Benedek. „Néhány gondolat erejéig érintettük az orosz külpolitikát is, majd az előadás zárásaként Simonyi András büszkén mutatta meg egyik gyermekkori képét, amelyen Jurij Gagarinnal közösen szerepel.”

Két évvel ezelőtt betegség miatt lépett vissza az előadástól Hankiss Elemér Széchenyi-díjas szociológus, filozófus, aki idén örömmel tett eleget a szakkollégium felkérésének. „Filozófiai jellegű, elsősorban gondolatébresztő előadásában a professzor a folyamatos megújulás, az újszerű gondolkodás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Álláspontja szerint a jövőt kicsi, de mindig új lépésekkel lehet megváltoztatni” – foglalta össze Hankiss Elemér üzenetét a hallgatóságnak a rendezvény főszervezője.

A fesztiválturizmus aktuális kérdéseiről beszélt Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál egyik alapítója. „Váltás előtt áll idén a Sziget. Gerendai Károly szerint ugyanis a fellépők minden szezonban árat emelnek, függetlenül attól, hogy megjelent-e új lemezük vagy sem. Ennek következtében a szervezők egyetlen dolgot tudnak tenni azért, hogy a Sziget a világ tíz legjobban kedvelt fesztiválja között maradjon: folyamatosan új programokkal jelentkeznek, és az idei évtől nagyobb költségvetéssel kénytelenek tervezni azért, hogy megőrizzék a rendezvény sajátos hangulatát”– idézte fel az előadó által felvázolt dilemmákat Rácz Benedek.

Az előadások mellett egy Budapest jövőjéről szóló kerekasztal beszélgetésen és egy online bankstratégiai játékon is részt vehettek az érdeklődők. E mellett a Szakmai Hetek keretében rendezték meg a Kutatók Éves Konferenciája (KÉK) nevű rendezvényt, amelyen a hallgatói projektek mutatkoztak be, mint a MASAT-1 vagy a BME Formula Racing Team, illetve a karok képviselői beszéltek saját kutatási területükről. „Az élelmiszeriparban nagy jelentőséggel bíró biotechnológiai kutatások, valamint a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék építészeti tervezést segítő, de számos más területen is hasznosítható GPS-es fotózásai voltak a leginnovatívabb témák” – hívta fel a figyelmet a konferencia összegzésekor Rácz Benedek.

„Összesen körülbelül 1000 látogatót fogadtunk a két hét alatt. Ez azért nagy eredmény, mert ezt a létszámot eddig csupán egyetlen alkalommal sikerült túlszárnyalnia a rendezvénysorozatnak. A húszfős szervezői gárdával elsősorban az interneten keresztül kampányoltunk és próbáltuk elérni a hallgatóságot. Megújult honlapunkon idén először vezettük be az előzetes regisztrációt, és örömmel tapasztaltuk, hogy a GTK-s diákok mellett más karok hallgatói, sőt, oktatói is részt vettek az előadásokon” – summázta a szervezői tapasztalatokat Rácz Benedek. „Nincs a Műegyetemen még egy olyan átfogó, gazdasági-társadalmi témákat feldolgozó rendezvénysorozat, mint a Szakmai Hetek. Jellegében hasonló, de elsősorban a vállalkozásokra összpontosít a Menedzsment Szakkollégium Szakmarathon elnevezésű rendezvénye, a VIK Simonyi Konferencia pedig a technológiai újításokat, a mérnöki kutatások eredményeit helyezi a középpontba” – tette hozzá a főszervező.

A jubileum előtt tisztelegve a szervezői gárda tagjai egy időkapszulát állítottak össze, amelybe a rendezvénnyel kapcsolatos tárgyakat helyeztek el és konzerválnak 2020-ig, összhangban az idei rendezvény központi témájával.

-TZS-

Fotó: Liska Tibor Szakkollégium