„Nemcsak magunkért, hanem a jövő nemzedékért is tesszük a dolgunkat!”

Egyedülálló, intelligens LED fényforrások és napenergiát hasznosító világítási rendszer kifejlesztésében vesz részt a BME.

„A pályázati forrásból 571,2 millió forinttal támogatott projektben olyan intelligens közvilágítási rendszer kidolgozása a cél, amely megújuló energiát, nevezetesen napenergiát használ a működéshez” – tudtuk meg Prikler Lászlótól, a BME VIK Villamos Energetika Tanszékéről, aki a kutatáson dolgozó konzorcium műegyetemi munkacsoportjának vezető kutatója.

A rendszer fontosabb komponensei a LED-es lámpatestek,  a beágyazott infokommunikációs-  és szenzorrendszer, és a felhő alapú vezérlőrendszer, amely biztosítja, hogy a világítótestek akkor világítsanak, amikor erre a környezeti tényezők  miatt szükség van. „Például egy esős, ködös napon, rossz látási viszonyok között is szükség lehet mesterséges világításra, még abban az esetben is, ha egyébként nappal van. Közlekedésbiztonsági szempontból nagyon fontos kérdésről van szó” – tette hozzá Prikler László. „Működés közben a rendszer képes arra, hogy internetkapcsolat segítségével helyi információkat osszon meg egy központi szerverrel az időjárásról vagy a világítási célokra felhasználható akkumulátor-kapacitásról. A rendszer képes felügyelni továbbá azt is, hogy a hálózat energiamérlege – vagyis a hálózatba visszatáplált és onnan vételezett energia eredője – pozitív legyen (lásd alább). E mellett a kutatás másik célja, hogy olyan helyeken, ahol viszonylag ritka a mozgás, ne működjön folyamatosan a világítás.  Bár egy LED-es lámpatest eleve kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos égők,  egy ilyen intelligens közvilágítási rendszerrel, érzékelve a mozgást, további 65%-os energia-megtakarítás érhető el” – összegezte a fejlesztés előnyeit a BME oktatója.

A kidolgozás alatt álló rendszer mellett szól, hogy nemcsak megújuló energiát használ, hanem a többlet energiát szabályozott módon képes visszatáplálni a közcélú hálózatba, illetve a pluszenergiát képes eltárolni, amelyet későbbi időpontokban fel lehet használni. Szintén figyelemreméltó, hogy az intelligens rendszer csökkenti a szén-dioxid kibocsátást, a működés közben a forgalomhoz igazodó világítás pedig javítja a közlekedésbiztonságot.

A mintaprojekt a KFKI (Központi Fizikai Kutató Intézet) telephelyén valósul meg, ahol a gyalogos- és a gépkocsiforgalom igényei szerint működő lámpatesteket is bevonnak a kísérletbe. „A prototípusok közül már mintegy 10 üzemel, a többi lámpatestet jelenleg telepítik. A projekt végén összesen 150 darab úttestet megvilágító és 60 darab gyalogos útvonalak mentén elhelyezett fényforrást vonnak be a kísérletbe” – foglalta össze a további lépéseket Prikler László. „2014 tavaszán kezdik meg a helyszíni tesztelést, miután az összes lámpát telepítették. A kutatás eddig sem okozott csalódást: tavaly már két nemzetközi szabadalmi beadvány is született, ami óriási eredménynek számít.”

A projektet egy multinacionális óriáscég magyarországi tagja, a GE Hungary vezeti, amely piacorientált fejlesztésként tekint a munkára, és célja egy, a nemzetközi piacokon is versenyképes moduláris rendszer  létrehozása. „A téma sokakat foglalkoztat, de várhatóan ennek az innovációnak nem elsősorban Magyarország lesz a felvevőpiaca” – tette hozzá Prikler László. „Hazánkban több fejlesztési program is irányul a LED-es lámpatestek közvilágítási célú alkalmazására, azonban még nem dolgoztak ki átfogó koncepciót egy ilyen intelligens rendszerre. A helyzetet bonyolítja, hogy nálunk akár településenként eltérhet az, hogy ki a felelős a közvilágítási rendszer üzemeltetéséért, nincs egységes rendszer” – összegezte a hazai körülményeket Prikler László. Hozzátette, „a szolgáltatás egyik felhasználási területe  a bevásárló-központok lehetnek,  ahol vannak olyan területek, amelyeket csak időszakosan kell megvilágítani. Mint például a parkolók vagy a parkolóházak.”

A Műegyetem részéről a Villamos Energetika Tanszék kilenc munkatársa kapcsolódott be a kísérletbe. Prikler László szerint „a BME-nek csak előnye származhat abból, hogy részt vesz ilyen projektekben. Egy komplex, úttörő, a jövő generációt szolgáló kutatás részesei lehetünk, bővíthetjük ipari kapcsolatainkat, többletforrásokhoz juthatunk, és olyan eszközöket használhatunk, amelyek beszerzésére a szűkös anyagi források miatt más módon nincs lehetőségünk.”

-TZS-

Fotó: Philip János